FORR-ÁSZ , ez a neve annak a kutatási programnak , amely három intézmény, a Miskolci Egyetem , a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft, valamint az MTA Atommagkutató Intézete (Debrecen) összefogásával, konzorciumi keretek között valósul meg.
A kétéves futamidejű projektet az Európai Unió több mint 604 millió forinttal támogatja. Erről tartottak tájékoztatót a Campuson, ahol Gácsi Zoltán az anyagtudományi kar dékánja elmondta milyen jelentős siker ez a tudományos műhelyek életében, Dobróka Mihály rektorhelyettes pedig az elnyert pályázatok kapcsán szólt arról , hogy az uniós támogatással bonyolított egyetemi kutatások volumene a FORR-ÁSZ projekt indításával megközelíti a kétmilliárd forintot
Kékesi Tamás professzor , a program szakmai vezetője,hangsúlyozta egészségünk megőrzése miatt, igen fontos , hogy az ólom ne legyen jelen köznapi tárgyainkban. Ez az anyag többek között a gyermekek idegrendszeri fejlődésére van nagyon káros hatással, emiatt több évtizede elindult egy olyan műszaki, technológiai fejlesztési folyamat , amelynek eredményeként az ólom kivonásra kerül a festékiparból, a nyomdatechnikából, azokból az anyagokból , amelyekből gyermekjátékokat készítenek, és napjaink igen lényeges kérdése, hogy kikerüljön az egyik legnagyobb mennyiségben ólmot felhasználó területről, az autóiparban is a lágyforrasztás forraszanyagaiból. Az Európai Unióban már szigorú előírás tiltja – felhasználási területektől függő kezdeti hatállyal – az ólom tartalmú ötvözetek felhasználását az elektronikai iparban forraszanyagként. Az ólommentes elektronikai forrasztóanyagok alkalmazására az átállást elsősorban a megoldatlan minőségbiztosítási nehézségek késleltetik, felhasználásukkor gyakran jelentkezik az úgynevezett tűkristály képződés, ami a gyártott eszközök működésében zavarokat, sőt zárlatot is okozhat. Emellett a forrasztott kötés erőssége és tartóssága is nehezebben biztosítható. Az áttérés számos technológiai nehézséggel is jár. Az ólommentes forraszanyagok általános jellemzője a nagyobb forrasztási hőmérséklet, ami veszélyezteti a nyomtatott áramköri lapok épségét, így a minőségi követelményeknek leginkább megfelelő ólom tartalmú (63% Sn – 37% Pb) forraszanyagok használata még mindig kb. 80%-át teszi ki a termelésünknek. A felhasználás érzékenységére tekintettel, a kifutó termékeknél még alkalmazhatják ezeket a forraszkötéseket, azonban az új gyártmányoknál az Európai Unió direktívájában megfogalmazottak szerint 2015-ig át kell állni az ólommentes alternatívára.
A lágy- és keményforrasz anyagokkal kapcsolatos alkalmazott kutatási eredményeket elsősorban a partner vállalatok hasznosítják, ahol a környezetbiztonságos forraszanyagok és technológiák fontos elemei a termelésnek. A projektek célterülete a járművek két alapvetően fontos működési rendszerére, az elektronikai egységekre és a motor hűtőrendszerére fókuszál. E két rendszerben kiemelt fontosságú a különböző fémes alkatrészek közötti állandó kapcsolat – leggyakrabban forrasztással történő – kialakítása. Emiatt a projekt a forrasztott kötések minőségének fejlesztését és a technológia fenntarthatóságát tűzi ki alapvető célként. Ehhez a forrasztásra kerülő fémes ötvözetrendszerek anyagtudományi alapokon történő fejlesztése, valamint a forrasztási felületek előkészítése és a forrasztási hulladékok újrahasznosítása témakörökben folyik kutatás.
A konzorcium a gazdasági szervezetekkel együttműködve közös kutatási programot valósít meg: megszervezi a kutatói utánpótlást és a fiatal kutatók nemzetközi tudományos életbe való bevezetését. Kidolgozza az akadémiai, felsőoktatási és nonprofit kutatóhelyek közötti hosszú távú együttműködés feltételrendszerét. A műszaki megoldásokon túl elsősorban az Észak-magyarországi Régióban teremt és stabilizál kutatóhelyeket, ezzel segíti a régió felzárkózását az országos átlaghoz, továbbá kapacitás bővítést eredményez a Miskolci Egyetem és annak konzorciumi partnerei, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. , valamint az MTA Atommagkutató Intézete számára. Magyarországon ugyanis 2010-ben a K+F ráfordítások vonatkozásában növekedés volt tapasztalható, a ráfordítások értéke 310,2 milliárd Ft-ot ért el, ugyanakkor az Észak-magyarországi Régióban ebben az évben a K+F ráfordítás 11 354,3 millió Ft volt, mely értékkel a régió az utolsó előtti helyen állt, jelentősen elmaradva az országos átlagtól.
A projekt sikere elősegítheti a régió legnagyobb járműipari beszállítóiként számon tartott elektronikai termelők zökkenőmentes átállását, a piaci helyzetük és foglalkoztatási dinamikájuk megtartását, így a technológiai fejlesztés közérdekké is válik.
A fotón Gácsi Zoltán dékán beszél
