2013. január 31., csütörtök 16:32 InfoRádió
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint a társaság tulajdonosa, február 1-jétől Goreczky Gergelyt nevezte ki a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatójának. A bejelentés után hírek jelentek meg arról, hogy pontosan miért távozik a cég korábbi vezetője, Kiss István. Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal vezetője korábban azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy változtatni kell a Tokaj Kereskedőház stratégiáján, az állami tulajdonú pincészetet a tömegtermelésről át kell állítani minőségi, a különleges termőterület egyediségét kifejező borok készítésére.
A Felügyelő bizottság a közelmúltban változott
A Tokaj Kereskedőház Zrt. Felügyelő bizottsága a közelmúltban megváltozott. Az új fb-elnök Tombor András lett, a tagok: Márton Péter, Köves Béla, Szabadhegyi Péter, Winkler János.
Rendszerváltozásnak kell történnie Tokaj-Hegyalján is – nyilatkozta az InfoRádiónak korábban Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal vezetője.
A minőség forradalma
A kormánymegbízott szerint ehhez változtatni kell a Tokaj Kereskedőház stratégiáján, az állami tulajdonú pincészetet a tömegtermelésről át kell állítani minőségi, a különleges termőterület egyediségét kifejező borok készítésére. Ezt az irányváltást szorgalmazzák a borvidék külföldi és hazai tulajdonban álló vezető pincészeteinek képviselői is.
Az államnak döntő befolyása van Hegyalján a Tokaj Kereskedőház révén, ez az egyetlen olyan magyarországi borvidék, ahol állami tulajdonban van egy meghatározó pincészet – mondta Demeter Ervin. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal vezetője arról is beszélt az InfoRádiónak, hogy Hegyalja különleges természeti adottságai alkalmasak arra is, hogy a magyar borok arculatát a világban erre alapozva építsük fel.
Legyen mintabirtok a „Kerház”
Mint mondta, az államnak azt kell segítenie, hogy a Tokaj Kereskedőház ne egy tömegtermelésre berendezkedő nagyüzem legyen, hanem egy olyan meghatározó pincészet, ahol a hegyaljai termőhelyek adottságait tükröző, különleges, egyedi, korlátozott mennyiségben palackozott borok készülnek. Ezért a Tokaj Kereskedőházban egy jelentős minőségfejlesztési programot kell megvalósítani – fogalmazott a megyei kormánymegbízott.
Mivel a pincészet tevékenysége a szőlők felvásárlására épül, úgy kell alakítani a kapcsolatot a termelőkkel, hogy magasabb minőségű alapanyag kerüljön a Tokaj Kereskedőházba, amelyért természetesen a borászat magasabb árat is fizet majd. Azt szeretnénk, ha két év múlva a felvásárlási árak megkétszereződnének az állami pincészetnél, és ezzel arányosan emelkedne a szőlőalapanyag és a borok minősége is – vázolta a terveket Demeter Ervin. Hozzátette: az állam mindezt úgy segítheti, hogy eleinte nem a profittermelést tekinti fő elvárásnak a Tokaj Kereskedőházzal szemben, hanem azt, hogy ez az átalakulás, vagy inkább rendszerváltozás megtörténjen Tokaj-Hegyalján.
Természeti adottságok
A tervek szerint tehát a jövőben jóval magasabb minőségű borokat palackoznak majd a Tokaj Kereskedőházban – erősítette meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal vezetője. Mint mondta: kivezetésként, egy bizonyos minőségi szint alatt a borok nem tokaji néven kerülnek forgalomba. A Tokaj Kereskedőház a tervek szerint húzóerő lesz abba az irányba, hogy a minőség emelkedjen. A minőségjavítás az emberi munka mennyiségét is növeli, és a piacon akkor lehet majd a világörökségi rangra is emelt természeti adottságokat érvényesíteni – fogalmazott Demeter Ervin. Kiemelte: a különleges természeti adottságok adta lehetőséggel a borvidéknek élnie kell, hiszen ez biztosíthatja a következő generációk számára is a jövőt.
Miért kerül az Alföldre a Tokaj-Hegyaljai szőlők egy része?
Az idén már nőhet a kereslet a tokaji borok tradicionális piacain, noha az idén még visszaeséssel szembesült a Tokaj Kereskedőház Zrt. Kiss István vezérigazgató kedden, távozásának bejelentése előtt egy nappal, az MTI-nek elmondta: a kivitel visszaesése miatt csökkent a cég múlt évi árbevétele az előző évhez képest, összességében mintegy 16 százalékkal. Tájékoztatása szerint a Tokaj Kereskedőház Zrt. 2012-ben 3,2 milliárd forint nettó árbevételt ért el.
A társaság vezérigazgatója erről a kereskedőház fennállásának húszéves jubileuma alkalmából tartott budapesti eseményen beszélt. A vezérigazgató jelezte: a közép-kelet-európai térségbe irányuló kivitel visszaesése mintegy 18 százalékos volt. A belföldi értékesítés ugyanakkor a tervek szerint alakult, ezzel az eladásokon belül az export korábbi 60 százalékos aránya a múlt évben 50 százalékra csökkent.
Kiss István kiemelte, hogy a tavalyi árbevétel csökkenése ellenére a cég nyeresége nem mérséklődött. Az adózás előtti eredmény a múlt évben 64 millió forintot tett ki, míg 2011-ben 60 millió forint volt. A Tokaj Kereskedőház 2012-ben mintegy 84 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel a borvidéken a tervezett 100 ezer mázsa helyett. Ennek oka a vezérigazgató szerint az volt, hogy a tavaszi fagyok az alföldi szőlőkben nagy kárt tettek, és több volt a felvásárló a múlt évben a szokásosnál. A cég a szőlő kilójáért minőségtől függően általában 80-130 forintot adott a termelőknek. A rendkívül jó minőségű áru kilóját azonban akár 150 forintért is megvásárolták.
A múlt évben a társaság fejlesztésre több mint 150 millió forintot fordított, az idén pedig mintegy 600 millió forintot költenek a címkéző és kiszerelő üzem korszerűsítésére. Az összeg 50 százalékát pályázati pénzből szeretnék finanszírozni. A Tokaj Kereskedőház Zrt. a Grand Selection termékkörét is bővíteni tervezi, továbbá nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a pálinkafejlesztésre.
Hanganyag: Kaputa Júlia
