2012 szeptemberétől a közoktatási törvény értelmében minden elsős, ötödikes és kilencedikes osztályában kötelező a heti 5 testnevelés óra. Felmenő rendszer lép életbe, így négy év múlva már minden évfolyamon hetente ötször tornáznak majd a diákok. Az iskolák 20 százalékában azonban nem áll rendelkezésre fedett létesítmény, így komoly nehézséget jelenthet az új szabályoknak való megfelelés. A közoktatási intézmények egyre sürgetőbb problémájára a rugalmas méretű és funkciójú, kiváló minőségű és tartós acél könnyűszerkezetes épületek jelenthetik a megoldást – hívja fel a figyelmet Kotormán István, egy épületszerkezetek gyártó cég fejlesztési és oktatási vezetője.
A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek megfelelően az általános- és középiskolákban 2012. szeptember 1-je óta az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti 5 testnevelésórát kell tartani, 2013-tól pedig a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is növelni kell a tornaórák számát. A magyar fiatalok mozgásszegény életmódján mindenképpen változtatni kell. Olimpiai sportolóink is mozgásra buzdítanak a tévében és az óriásplakátokon, és az új törvény is ezt hivatott elősegíteni. A mindennapos testnevelés bevezetéséhez, a sport népszerűsítéséhez viszont megfelelő számú tornateremre van szükség.
„Azok az iskolák, ahol nincs tornaterem vagy a terem nem elég nagy ahhoz, hogy kiszolgálja a megnövekedett óraszámot, szinte megoldhatatlannak tűnő problémával szembesülnek. Sokszor nem marad más lehetőség, mint az építkezés, és ha erre kerül a sor, a gyorsaság és a költséghatékonyság lehet a fenntartók számára a két legfontosabb szempont. Az acél könnyűszerkezetes technológia talán legnagyobb előnye a rugalmasság, a kis önsúly, mégis magas teherbíró képesség, a tartósság, és nem utolsósorban a környezetbarát, újrafelhasználható alapanyagok alkalmazása. Új tornacsarnok építése esetén a szerkezet minden eleme az egyedi igényeknek – a diákok létszámának, a terem funkciójának – megfelelően választható ki és az építési anyagok és technológiák kombinálása is lehetséges annak érdekében, hogy a megrendelő iskola a számára legköltséghatékonyabb lehetőséget tudja választani, kompromisszumok nélkül” – mondta el az oktatási vezető.
Azonban nem csak a helyhiány jelenthet kihívást. Ahogy a témát is érintő ombudsmani jelentésből kiderül, amellett, hogy az iskolák 20 százaléka nem rendelkezik olyan fedett létesítménnyel, ahol megfelelő színvonalú tornaórát tarthatnának, az intézmények közel 30 %-ában nincs vizesblokk, így az óra utáni tisztálkodásra nincs lehetőség. „Bővítés esetén az iskola épülete mellé különállóan létesített, vagy akár a tornacsarnokhoz csatlakozó kiszolgáló egységnek (szertár, zuhanyzó, öltöző) az adott intézmény igényeihez kell igazodnia mind méretében, mind jellegében. Ha szükséges, a könnyűszerkezetes acél rendszer vasbetonnal, téglával és akár fával is kombinálható” – tette hozzá.
Az acél könnyűszerkezetes technológia alkalmazásával az új tornacsarnokok építése és a már meglévő termek bővítése is könnyedén, testreszabottan akár 2-3 hónapos kivitelezési idővel megoldható. „Új csarnok építése esetén a jelenlegi szabványnak megfelelő, három különböző típusú és méretű mintacsarnokunk sok segítséget jelenthet a megrendelőnek igényei megfogalmazásában. A csarnok mérete a 300 négyzetmétertől egészen egy egész nagyvárost kiszolgáló sportcsarnokig terjedhet, sőt egy, a londoni olimpiára felépített kosárlabda csarnok is a cég könnyűszerkezetes alapanyagainak felhasználásával készült. Mindez azt teszi lehetővé, hogy cégünk a környezetbarát, magas minőségű, megbízható építési anyagok, rendszerek mellett műszaki, mérnöki szolgáltatásokat is biztosít partnereinek, vevőinek” – mondta el Kotormán István.
