A Kaszpi-tenger melléki Shah Deniz 2. gázmező kiaknázására alakult nemzetközi konzorcium tagjai 50 százalékos tulajdonrészt szerezhetnek a Nabuccóban, cserébe azért, hogy az EU gázellátás-biztonságát javítani hivatott projekt legyen a 2017-től elérhető azeri földgáz-forrásokért folyó verseny befutója. Hírügynökségi jelentések alapján megkockáztatható, hogy a Nabucco gázvezeték döntő lépést tett meg január 10-én a megvalósítás felé vezető úton, amikor a vezeték megépítésére alakult nemzetközi konzorcium Szófiában megállapodást kötött annak a gázlelőhelynek a tulajdonosaival, amelytől végső soron a projekt jövője függ.
Az Agence Europe szerint a két konzorcium megállapodása értelmében, amennyiben a Nabucco vezetékre esik majd idén nyáron a választás a Kaszpi-tenger környéki (azeri) földgáz eljuttatására Európába, a brit BP, a norvég Statoil, és a francia Total által irányított Shah Deniz 2. konzorcium 50 százalékos részesedést szerezhet a Nabuccót megépítő konzorciumban. Mivel a gáz odaítéléséről a Shah Deniz 2. konzorcium fog dönteni, a megállapodás tulajdonképpen nagy eséllyel a Nabucco győzelmét jelenti a Transz-adriai Gázvezetékkel (TAP-pal) a 2017-től elérhetővé váló, éves szinten körülbelül 16 milliárd köbméter földgáz szállításáért folyó versenyben.
Az alku, ha csak a Shah Deniz 2. konzorcium tagjai a hátralevő időben nem vonják vissza döntésüket, elháríthatja az utolsó akadályt a Nabucco projekt megvalósulása elől.
Az Agence Europe beszámolója szerint a szófiai megállapodás értelmében a két konzorcium tagjai közösen fedezik majd az 1300 kilométer hosszúságúra tervezett Nyugat-Nabucco fejlesztési költségeit, amíg várhatóan 2013 júniusának végén döntés születik a Shah Deniz 2. gázmező kapacitásainak odaítéléséről.
A Nyugat-Nabucco az eredetileg 3900 kilométeresre tervezett, a Kaszpi-tengert az ausztriai Baumgartennel összekötő kontinentális gázvezeték rövidített és olcsóbb verziója, ami a török-bolgár határtól nyúlik majd Románia és Magyarország érintésével Baumgartenig. Az azeri gázlelőhelyről pedig a török és az azeri állami gázmonopóliumok közös vállalkozásában építendő Transz-anatóliai Gázvezeték (TANAP) szállítja majd a gázt a török-bolgár határig. Az eredeti projekt áramvonalasítását és költségeinek csökkentését több eredeti részvényes, így a MOL is a konzorciumban maradás feltételeként támasztotta.
A Nabuccó konzorciumot az osztrák OMV, a magyar MOL, a román Transgaz, a bolgár BEH, a török Botas és a német RWE alkotja, ám a német nagyvállalat hírek szerint ki szeretne válni az üzletből. Korábban arról szólt a fáma, hogy az OMV venné át az RWE részesedését, ám a Shah Deniz 2. tagjainak esetleges beszállása új helyzetet eredményezhet.
A Shah Deniz 2. gázmező kitermelésére szóló koncessziót az azeri államtól elnyerő Shah Deniz 2. konzorciumban 25,5 százalékban érdekelt a British Petroleum, 25,5 százalékban a norvég Statoil, és 10-10 százalék a francia Total, a közös olasz-orosz LukAgip, az iráni NIOC és a török TPAO részesedése. A konzorcium tavaly jóliusban a Nyugat-Nabuccót választotta a Kaszpi-tenger környéki gáz Európába szállítására a BP által favorizált Délkelet-európai gázvezeték (SEEP) helyett. A 20 milliárd köbméter kapacitásúra tervezett, Olaszország, Görögország és Albánia részvételével megépítendő TAP pedig egy másik, már működő gázvezetéket, az ITGI-i ütötte ki a nyeregből az azeri gázért folyó versenyben. A TAP-ban a norvég Statoil a fő részvényes 42,5 százalékkal, a német E.ON Ruhrgas és a svájci EGL is érdekelt a beruházásban.
Bár az orosz gázszállítástól való függőséget csökkentő Nabucco hivatalosan is az EU kiemelt energiaberuházásának számít, az Európai Bizottság elvileg nem részesít előnyben egyetlen projektet sem. Günther Oettinger energiaügyi biztos szerint a lényeg, hogy egy Déli Energiafolyosó kapcsolja össze Európát a Kaszpi-tenger térségével, ami a forrás és az útvonal szempontjából is diverzifikálná az EU energiaellátását.
