Karácsony előtt meglátogatja színházunk nézőit az ExperiDance, Koltai Róbert, Háy János író, a Szent Efrém Férfikórus és a Mandel Quartet. Vendégeink nem érkeznek üres kézzel: szenvedélyes táncelőadást, lenyűgöző Móricz-estet, hittel átitatott irodalmi koncertet és zenei időutazást hoznak magukkal. És ennek a sokszínű sorozatnak lesz része az Ellenpontok című politikai vita is.
2012. december 7. 19 óra – Nagyszínház
Az ExperiDance Produkció bemutatja Román Sándor koreográfiáját
LILIOMFI
A mi Liliomfink és színházi társulata egy álmos, vidéki kisvárosba érkezik, ahol nem történik semmi, mindenki gyűlöli a másikat, mindenki fél a másiktól, de ezt nem erővel, indulattal teszi, hanem lustán, lelassulva, szinte már a gyűlöletbe is belefáradva.
Ebben a világban készülnek előadást tartani a színészek. Az előadásuk különleges, egyedi színrevitellel, új megoldásokkal kísérletező színház, amely felkavarja a városlakók érzelmeit és természetesen a női szíveket is.
Hősnőnk, Adél, és körülötte az egész város, köztük Adél nevelőnője, Kamilla is szerelemre gyúl Liliomfi iránt.
Megjelenik az öreg Szilvay, Liliomfi nagybátyja, egyben Adél gyámja, aki mindkettőjüket ki akarja házasítani. Jöhetnek a konfliktusok, a bonyodalmak, jöhet a forradalom. A város lakói még nem tudják, mi tesz a szerelem és a művészet, ha összefog…
2012. december 9. vasárnap, 19 óra, Kamaraszínház
NAPLÓ-SZILÁNKOK
Koltai Róbert önálló Móricz-estje
Szerkesztette: B. Török Fruzsina
Színpadra alkalmazta és előadja: Koltai Róbert
Hangfelvételről közreműködik: Molnár Piroska, Kertész Péter, Úri István, Szirtes Balázs
Művészeti tanácsadó: Lukáts Andor
Móricz Zsigmond naplója a gyónásnál is több: élveboncolás. Heroikus harc szeretteivel és önmagával – a szerelemért. A szerelemért és a végtelen munkáért. A közel ezer oldalas, 1924-25-ben írt naplóból lenyűgöző, eddig ismeretlen Móricz kép tárul elénk.” (Koltai Róbert)
„B. Török Fruzsina a 2010-es könyvhét legnagyobb szenzációjából, Móricz Zsigmond Naplók 1924-1925 című kötetéből készített egész estés monodráma-változatot. A szöveg a Móricz-napló egyetlen történetére, a családi tragédiához vezető, Simonyi Mária iránt fellobbant színésznő-szerelemre koncentrál. B. Török Fruzsina a Cséve Anna gondos filológiai munkájának eredményeként kiadott kötet szövegeit kiegészítette a húsz éve házasságban élő író életében kulcsszerepet játszott művésznő néhány levelével.” (Karsai György)
Az előadást az ország több településén – Egerben, Nyíregyházán, Zagyvarékason, Salgótarjánban, Szombathelyen, Balatonfüreden, Pécsen, Leányfalun, Szentendrén, Hévízen, Kaposváron, Zalaegerszegen is nagy szeretettel fogadta a közönség. A budapesti 50. előadás után Miskolcon látjuk vendégül a 2012-es 14. Kaleidoszkóp VersFesztivál Közönségdíjas előadását.
2012. december 13. 18 óra – Avasi Református Templom
SZENT ÉS PROFÁN
A Szent Efrém Férfikar és Háy János költő közös estje
Ezen az esten a tiszta szakralitás és a hit, s a kétségeket felvető költészet, a klasszikus liturgikus zene és a kortárs líra találkozik az Avasi Református Templomban, ahol egy „quasi liturgia” valósul meg a sokféle vokális zenei korból és zenei nyelvből összeválogatott kompozíciókban.
Görög himnuszok, nagy szláv mesterek (Rachmaninov, Csajkovszkij, Csesznokov, Hrisztov) művei mellett bolgár, ukrán, ruszin és magyar keleti rítusú zenék szólalnak meg, melyeket harangok és fadobok interludiumai tagolnak.
A Szent Efrém Bizánci Férfikar Magyarország egyetlen professzionális bizánci zenei együttese. Fő céljuk, hogy a kelet-közép-európai és a magyarországi bizánci egyházak zenei kincseit autentikus módon szólaltassák meg.
Háy Jánost már több oldalról megismertük Miskolcon: drámaíróként, képzőművészként, Beck János a 30Y frontembere barátjaként, dalszövegíróként, költőként. Most Isten létét, de inkább nemlétét feszegető, s egyáltalán a teremtés milyenségével perlekedő verselőt láthatjuk és hallhatjuk az Avasi Templomban.
Az előadás izgalmát épp a hittel mélyen átitatott zene és a kétségeket megfogalmazó versek ütközése, feszültsége adja.
2012. december 15. 19 óra – Csarnok
ELLENPONTOK
30 éves az első erdélyi magyar szamizdat
Beszélgetés Szőcs Gézával, Ara-Kovács Attilával és Keszthelyi Andrással
Moderátor: Szilágyi Csaba (OSA Archivum/Közép-európai Egyetem)
Az Ellenpontok magyar nyelvű szamizdat folyóirat, mely Nagyváradon (Románia) jelent meg 1982-ben. Alapítója Ara-Kovács Attila filozófus, aki a lap nyolc számát Tóth Károly Antallal, Szőcs Gézával, Tóth Ilonával és Keszthelyi Andrással együtt szerkesztette. A folyóiratot az akkori magyar és lengyel szamizdat kiadványok, illetve ellenzéki mozgalmak inspirálták. Minthogy az adott időszakban főként Romániában történtek a legdurvább emberjogi visszaélések, a dokumentumnak különös jelentőséget kölcsönöztek az abban megfogalmazott alternatív politikai követelések. A sokszorosítás az első hat szám esetében írógéppel történt, a további számok pedig stencillel készültek.
Ara-Kovács Attila és Keszthelyi András Budapesten él, Tóth Károly Antal és Tóth Ilona Svédországban. Szőcs Géza Svájcba távozott, de az 1989-es romániai változások után hazatért Erdélybe. 2010-től az Orbán-kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára volt. 2012-től a miniszterelnök kulturális főtanácsadója.
Ingyenes program.
2012. december 22. 15 és 19 óra – Kamaraszínház
Zenei időutazás a Mandel Quartettel
Az immár 30 éve együtt muzsikáló Mandel Quartet koncertjein, egy kis időutazással visszarepülhetünk a magyar és közép-európai királyi udvarok világába. Az udvari táncdallamok, régi históriás énekek, valamint a virtuóz hangszeres darabok többsége mára már feledésbe merült, így azoknak, akik nyitottak a történelmi kultúra felfedezésére, az együttes koncertje különleges hangszereikkel meghatározó élmény lehet.
15 óra
A zergekürttől a szöghegedűig – ÉVSZÁZADOK HANGSZERCSODÁI
A középkortól a klasszikus zenéig számtalan érdekies és ritkán hallható zeneszerszám szólal meg ezen a családi eseményen, ahol Mandel Róbert elsősorban a gyerekeknek, de ugyanúgy a szülőknek is mesél ezekről a fura hangszerekről. Az együttes tagjai közreműködésével megszólaltatják a tekerőlantot, a sonkahegedűt, a szöghegedűt, a dorombot, a zergekürtöt, a görbe krummhornt, a virginált és különféle kevésbé ismert ütőhangszert. Különleges és egyedi élmény mindenkinek, aki a régi korok zenéjét meg akarja ismerni!
19 óra
A MANDEL QUARTET HANGVERSENYE
Mandel Róbert – középkori és reneszánsz tekerőlantok
Márta István – zeneszerző, csembaló és reneszánsz ütőhangszerek
Kállay Gábor – blockflőteke, rebec, ének
Migróczi Tamás – barokk cselló
