Százezer felnőtt kaphat támogatást informatikai és idegen nyelvi képzésekhez: a kiemelt uniós projekt elindítását kedden jelentette be Hidas János, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) elnöke.
A felnőttképzési program kiemelten kezeli a munkanélkülieket, a kismamákat, a romákat, a legszegényebb környezetben élőket és a 45 év felettieket. Ám bárki jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves és nincs nappali tagozatos államilag finanszírozott középiskolai és felsőoktatási hallgatói jogviszonya, illetve nem vesz igénybe más, azonos témájú uniós képzési támogatást. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a képzéseknek nincs felső korhatára. A jelentkezők a következő két évben az ország egész területén összesen 300 képző helyen tanulhatnak majd.
Az idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése elnevezésű uniós projekt keretösszege több mint 12,5 milliárd forint. Egy jelentkező maximum bruttó 90 ezer forint képzési keretösszeg felhasználására jogosult. A hátrányos helyzetű kistérségekben élőknek csak 2 százalékos önrészt kell befizetniük, a többieknek 5 százalékos az önrész.
Ma Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 85 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelvet, de az informatikai képzettség területén is hasonlóak az adatok. Ugyanakkor már szinte alig van olyan álláshirdetés, ahol minimális elvárásként nem kérnek idegen nyelvi, illetve informatikai alapismereteket – mondta Hidas János.
A KIH elnöke hozzátette: a kormány egymillió munkahely létrehozását tűzte ki célul, de a munkaerőpiac elvárásainak meg kell tudni felelni; az ország versenyképessége azon is múlik, hogy polgárai versenyképes tudással rendelkeznek-e.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a rendezvényen kiemelte: olyan projekt indul el, amelyre nagyságrendjét és céljait tekintve még nem volt példa Magyarországon. A kormány számára az egyik legnagyobb kihívás a foglalkoztatás javítása – mondta az államtitkár. Kitért arra is: amikor külföldi befektetőkkel tárgyal, az egyik legelső kérdés mindig az, hogy van-e megfelelően képzett munkaerő az adott területen. A nyelvi és informatikai képzések önmagukban nem fogják megoldani a foglalkoztatási problémákat, de az elhelyezkedést mindenképpen megkönnyítik – tette hozzá.
