A WHO semmibe veszi azt a mintegy 400 000 európai – köztük közel 20 000 magyar – munkavállalót, akiknek a megélhetését közvetlenül fenyegeti az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének (FCTC) legutóbbi, drákói szigorúságú, ugyanakkor téves elképzeléseken alapuló szabályjavaslata. A tervek szerint súlyosan korlátoznák az európai dohánytermelést, miközben az Európában legyártott cigaretták alapanyagának nem egészen 20%-át teszi ki a kontinensen megtermelt dohány mennyisége – állítja a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége és a 33. kongresszusát idén Budapesten megtartó Európai Dohánytermesztők Szövetsége (UNITAB).
Az európai intézmények és az egészségügyi szervezetek számos intézkedéssel igyekeznek visszaszorítani a dohányzást, azonban ezek nemcsak a fogyasztókra és dohánygyártó vállalatokra, hanem a teljes dohányvertikumra, így a dohánytermesztésre is súlyos hatást gyakorolnak. Európában közel 400 000, Magyarországon mintegy 20 000 ember köszönheti megélhetését a dohánynövénynek, amelyet jellemzően olyan hátrányos helyzetű településeken termesztenek, ahol a gyenge termőképességű talaj kevésbé alkalmas más kultúra meghonosítására. Nincs még egy olyan növénykultúra a mezőgazdaságban, amely annyi dolgozónak tud munkát biztosítani, mint a dohánytermesztés: azonos méretű területeken a dohány kétszer annyi kézi munkaerőt követel meg, mint a rizs és százszor annyit, mint a kukorica.
Az európai dohánytermelőknek szembe kell néznie az EU Dohánytermék Direktívája (TPD) felülvizsgálatának következményeivel, melyek az adalékanyagok tilalmát és az egyencsomagolások bevezetését eredményezhetik. Mindezeken felül pedig a Közös Agrárpolitika (KAP), illetve annak lehetséges reformja is megnehezíti a fennmaradásukat.
A dohányágazat szabályozása az EU-ban a Közös Agrárpolitika (KAP) aktuális irányelvei szerint történik, amely kiköti, hogy a dohánytermesztés 2010-től termeléshez kötött támogatást nem kaphat. A 73/2009 EK rendelet 68. paragrafusa lehetőséget ad, hogy az adott nemzet az EU-s támogatások legfeljebb 10%-ig a számára kiemelten fontos tevékenységeket a KAP szabályitól eltérő feltételek mentén támogassa. (Magyarország élt ezzel a lehetőséggel.) Azonban az Európai Bizottság 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó javaslata nem támogatja a fent hivatkozott EK rendelet változatlan formában történő fennmaradását, így a támogatás ezen formája 2014-től megszűnhet.
Az WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének (FCTC) egy nemrégiben publikált dokumentumában olyan javaslatok is napvilágot láttak, melyek megtiltanák a szerződéskötést a dohánytermelők és a felvásárlók között. A javaslat önkényesen korlátozná az egyes államokban a termőterület méretét és meghatározná az időszakot, melyben a földeket művelni lehetne. A WHO beszüntetné azokat a minőségbiztosítási eljárásokat is, amelyek az európai dohány versenyelőnyét adják, és nem kívánja támogatni a dohány alternatív célokra történő felhasználását sem.
„Nem értjük a döntéshozókat, nem értjük a döntéseiket, és nem értjük, hogy a munkahelyek megszüntetése miért lehet eszköze a dohányzás ellenes küzdelemnek az Európai Unióban.” – fogalmazott Bényei Illés, a MADOSZ elnöke, majd hozzátette: „A több mint 85 000 európai uniós dohánytermelő és az általuk foglalkoztatott mintegy 400 000 ember megélhetése forog kockán, mert a dohány direktíva mellett a KAP is hátrányosan különbözteti meg a dohánytermelőket. A tisztességes munkából megélni szándékozók helyzete tovább romolhat, ha a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének legutóbbi javaslatait bevezetik.”
A MADOSZ kiemeli, hogy ha Európában egy ország mesterségesen redukálja a dohány termelését, több földrész térségei is képesek azonnal kielégíteni a megüresedett piaci igényt. A termelés visszaszorítása nem csökkenti a fogyasztást, ugyanakkor az elmaradott területeken élő, hátrányos helyzetű dohánytermesztők még nehezebb helyzetbe kerülnek. Az UNITAB és a MADOSZ is hangsúlyozza – az arányos mértékű, helyénvaló egészségügyi intézkedések támogatása mellett -, hogy a dohánytermelést ellehetetlenítő intézkedéseknek nem lesz hatása a dohányzás fogyasztási szintjének csökkenésére.
„Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megvédjük a dohánytermelők megélhetését az EU-ban. Elfogadjuk és támogatjuk az egészségmegőrző lépéseket, de tiltakozunk az olyan értelmetlen munkahely leépítés ellen, amely nem teszi egészségesebbé a lakosságot, csak százezrek megélhetését szünteti meg az Unióban.” – mutatott rá Przemyslaw NOWORYTA, az UNITAB elnöke.
Magyarországon a különböző intézkedések hatására már most is folyamatosan csökkennek a dohánytermesztő területek, miközben a szektorban dolgozók 80 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lakik, 90 százalékuk szakképzettség nélküli, 70 százalékuk nő és mintegy 50 százalékuk roma. A termőterületek megközelítőleg 94 %-a az alföldi térségben, ezen belül is elsősorban az észak-alföldi régióban található, ahol kiemelten fontos a foglalkoztatottság kérdése. Hazánkban mintegy 8800-9000 tonna dohányt termelnek meg évente, melynek 40%-át külföldön értékesítik. Ha a teljes mennyiséget belföldön értékesítenék, az is csak a fogyasztás mintegy 60 %-át lenne képes fedezni.
1. fotó: Przemyslaw NOWORYTA, az UNITAB elnöke; Bényei Illés, a MADOSZ elnöke; François VEDEL, az UNITAB főtitkára; Antonio ABRUNHOSA, az ITGA elnöke
