Önkéntes jogkövetés hiányában a jogszabályok érvényre juttatását az állam kényszerítő ereje biztosítja, amelyet az erre hivatott állami szervek gyakorolnak végrehajtási eljárás útján. Az adóigazgatási eljárásban ez a kényszer az adózók vagyoni jogainak korlátozásában nyilvánul meg. Ezen állami kényszer érvényesülését az adózók különböző vagyonkimentési technikákkal próbálják megakadályozni, meghiúsítva ezzel az eredményes adóvégrehajtást.
Ezen adóelkerülő magatartások elleni hatékony fellépés miatt vált szükségessé olyan intézkedés, amely a végrehajtási eljárást megelőzően biztosítja az eredményes végrehajtást. Ezt a célt szolgálja a biztosítási intézkedés.
A biztosítási intézkedés elrendelésére olyan időpontban kerülhet sor, amikor az adóhatóság követelése még nem elégíthető ki, vagyis végrehajtási eljárás még nem indítható. Erről abban az esetben beszélhetünk, ha a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat még nem végrehajtható, vagy végrehajtható ugyan, de még nem telt le a fizetési határidő.
Alkalmazásának további feltétele, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító szervezeti egység eljárása során olyan körülményt észleljen, amely valószínűsíti, hogy a követelés későbbi kielégítése – akár az adózó önkéntes teljesítésének elmaradása, akár a követelés fedezetéül szolgáló vagyontárgyak elidegenítése, vagy a végrehajtás alól egyéb módon történő elvonása okán – veszélyben van.
A biztosítási intézkedés elrendelésére végzéssel kerül sor, végrehajtására pedig a végrehajtási eljárás általános szabályai érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy hatósági átutalási megbízás kibocsátására nem kerül sor, hanem az adózó bankszámlájának zárolására hívja fel a számlavezető pénzintézetet az adóhatóság, ezáltal korlátozva az adózó rendelkezési jogát bankszámlája felett. Eltérést jelent továbbá gépjármű végrehajtás alá vonása esetén, hogy az általános szabályoktól eltérően a forgalmi engedély lefoglalására nem kerül sor, így azt az adózó továbbra is használhatja.
Az általánostól eltérő szabályozásnak az az oka, hogy a biztosítási intézkedésnek még nem a követelés kielégítése a célja, hanem csupán olyan helyzet teremtése, amely biztosítja, hogy a követelés később – a végrehajtási eljárás megindítása jogszabályi feltételeinek bekövetkeztekor – kielégíthető legyen.
Természetesen lehetőség van a biztosítási intézkedést elrendelő adóhatósági döntés ellen jogorvoslattal élni, annak azonban a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a biztosítási intézkedés egy olyan, az eredményes végrehajtást segítő jogintézmény, amely célját akkor tudja elérni, ha a fizetésre kötelezett adózónak van olyan vagyontárgya, amely a követelés későbbi kielégítésére fedezetet nyújthat.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
