Néhány változás már szeptemberben életbe lépett, 2013 januárjától kezdve pedig gyökeresen átalakul a magyar közoktatás. Az államosítás elsősorban a tartalmi, személyzeti területre terjed ki, legalább is ott, ahol az önkormányzatok vállalják az épületek fenntartását.
Tiszaújváros önkormányzata ennél többet is tenne, ha lehetősége lenne rá, és semmiképpen sem hagyja magára az intézményeket, az ott dolgozókat, és a tanulókat, nyilatkozta a Krónikának Dr. Fülöp György alpolgármester.
– Miért kritizálja Tiszaújváros önkormányzata olyan vehemensen az államosítást?
– A 2011 decemberében elfogadott, nemzeti köznevelésről szóló törvény indoklásaként az jelent meg, hogy az állam szerepvállalásának célja az iskolák közötti színvonalkülönbségek kiegyenlítése. Ez alapvetően jó célkitűzés, csak az a probléma, hogy fogalmunk sincs, hogy a kiegyenlítés milyen szinten történne, mert kiegyenlítés történhet felfelé, mondjuk a kiválóan működő iskolák szintjéhez, mint amilyenek a tiszaújvárosi iskolák, de akár történhet lefelé is, mondjuk egy nehéz gazdasági körülmények között működő önkormányzat válságiskolájának szintjére is. Véleményem szerint nincs vita a tekintetben, hogy valamit a közoktatási struktúrával tenni kellett. Nyilvánvalóan sok kis település nem bírta megfelelő színvonalon fenntartani az iskoláját. Ugyanakkor egyetértek Pokorni Zoltánnal, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével, én magam is túlzónak tartom azt a megoldást, amely tízezres, akár százezres lakosságszámú településeknek sem adja meg a lehetőséget, hogy teljes felelősséggel fenntartsák az intézményeket. Megítélésem szerint nem felelős magatartásra vall, ha egy ilyen rendkívül nagy és összetett átalakítási folyamatot, mely sok időt, energiát és megfelelő hatástanulmányokat igényelt volna, ilyen intenzitással vezényelnek le. Meg kell mondanom őszintén, Európában az elmúlt évtizedekben éppen az a tendencia rajzolódott ki, hogy a központosító, centralizált állami iskolafenntartástól a helyi iskolaügy felé mozdultak el. Mi most Magyarországon egy járatlan és veszélyes úton indulunk el. Egy ilyen átfogó reformot csak társadalmi közmegegyezéssel, a célok közös kitűzésével lenne szabad megvalósítani, és ha közösen eldöntöttük a célt, s kiválasztottuk az ahhoz vezető utat, akkor az úton való haladásmikéntjéről, sebességéről már lehetne a pártprogramok alapján is dönteni. Szeretném világossá tenni, hogy mi, Tiszaújváros vezetői nem vagyunk eleve antietatisták, megítélésünk szerint el lehet képzelni egy olyan okos és felelős államosítási irányt, ahol mondjuk a hátránykompenzálás intézményeit a központból irányítják, de azt nehezen tudjuk elfogadni, hogy jól működő városi iskolarendszert bontanak meg.
– Mit tapasztal, milyen a pedagógusok hangulata?
– Beszélgetve volt kollégáimmal azt érzékelem, hogy a bizonytalanság miatt van bennük félelem a jövőtől. Mint köztudomású, egy tanár a negyvenórás munkahétből kötelezően 22 órát tölt tanítással, ezen felül egyéb nevelési, dolgozatjavítási, szervezési, továbbképzési feladatokat lát el a fennmaradó munkaidejében. A köznevelési törvényben benne van, hogy 2013. szeptember 1-től a pedagógusok kötelező óraszáma 32 is lehet, azaz radikálisan lecsökkenhet azaz idő, amit egyéb feladatai ellátására fordítani tud. Ez komolyan veszélyeztetheti a tanítás színvonalát, nem beszélve arról, hogy alapot adhat a pedagóguslétszám csökkentésére is.
– A jövedelmüket, a tanulóknak, az iskoláknak nyújtott önkormányzati támogatásokat nem féltik?
– Sokszor hangzik el érvként az államosítás mellett, hogy a magyar közoktatási rendszer Európa egyik legegyenlőtlenebb, esélyegyenlőséget nem biztosító rendszere. Ezzel szemben szerintem a tény az, hogy nem az iskolák, hanem a települések között vannak különbségek. Egy szegény településen, ahol nincs munkahely, a családok nehezen élnek, nyilvánvalóan az önkormányzat is nehéz helyzetben van, az iskola nehezen tud teljesíteni. Tiszaújváros önkormányzata jó színvonalon képes fenntartani mind az alapfokú, mind a középfokú oktatást ellátó intézményrendszerét, s úgy gondolom, hogy egy ilyen önkormányzattól államosítani az iskolákat nem biztos, hogy jó irány. Nyilvánvalóan a jogszabályi környezet adott, mi ezt befolyásolni nem tudjuk, de szeretnénk világossá tenni, hogy Tiszaújváros önkormányzata a jövőben is minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a városunkban működő iskolák sikeresek legyenek, a diákok jó körülmények között tanulhassanak, a pedagógusok pedig megkapjanak minden olyan juttatást, melyet eddig biztosítottunk számukra.
– Konkrétan milyen juttatásokról van szó?
– Továbbra is biztosítani kívánjuk, amennyiben a jogszabály lehetőséget ad rá, a béren kívüli juttatásokat, a 6%-os munkáltatói, azaz önkormányzati döntésen alapuló illetményrészt, a keresetkiegészítéseket, és ugyanúgy, ahogy az elmúlt években, amennyiben lesz rá módunk és lehetőségünk, év végi támogatást is nyújtani kívánunk. Természetesen szándékaink szerint továbbra is támogatni kívánjuk a diáksportot, biztosítani kívánjuk a sportlétesítmény használati támogatást, fenn kívánjuk tartani a tanulmányi ösztöndíjrendszert és vállaljuk a városi informatikai rendszer fenntartását közoktatási intézményeinkben.
F.L.
