Fesztiváldömping van

Válság ide vagy oda, se szeri se száma a fesztiváloknak.Kitehetnénk a határokra a Magyarország felirat alá: „Fesztiválország”. Eleinte a zenei- színházi fesztiválok hódítottak, majd ezeket követték a gasztronómiai fesztiválok. Mára azonban már mindenből fesztivált csinálunk. Amelyik településnek nincs már saját fesztiválja, az bizony „szégyenkezhet”, hogy olyan sekély a fantáziája, hogy semmit nem tud kitalálni. Polgármesterek, népművelők dugják össze a fejüket, hogy kiássanak valamit településük múltjából, amire fesztiválozhatnak. Sokszor persze ragyogó ötleteket is hallunk,mint a Királyi szakácsok, a Milotai dió, a Siófoki tojás fesztiválok, s még hosszan sorolhatnánk.
Eljön a nyári hétvége, s elindul a magyar fesztiválozni.
Ha beüti az ember a keresőbe, hogy fesztivál, akkor csak augusztusban legalább kétszázról olvashatunk, amelyben olyan különlegességek is vannak, mint a Kiszombori Kukorica Útvesztő Fesztivál,vagy a 7 Ördög Fesztivál, Csillag Fesztivál, Ég és Föld között Fesztivál amelyekről bizony ember legyen a talpán aki kitalálja miről is szól, így első látásra. Ötletekből tehát nincs hiány. De miből van?
Olvastam egy idén készült felmérésben, hogy akárhány fesztivált is szerveznek az országban egy lakos költése nem haladja meg egy évben az ötezer forintot. Ez bizony nem sok, de ha egy négy tagú családban gondolkodunk, az bizony már 20 ezer forint.
És ha azt mondjuk, hogy 2 000000 magyar család kilátogat egy-egy fesztiválra, akkor egy évben bizony 40 milliárd forintot költünk az egyre népszerűbbé váló, az egyre ötletesebb fesztiváldömpingre.
Orosz B.Erika