Január elsejétől minden négy hónaposnál idősebb kutyát kötelező lesz transzponderrel – azaz mikrochippel – megjelölni, és a már megjelölt, de még nem regisztrált kutyákat december 31-ig regisztráltatni kell az állami ebadatbázisban – erről is rendelkezik az állattartási szabályokat szigorító, szerdán életbe lépett kormányrendelet.
Horváth László, a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkára az MTI kérdésére elmondta, hogy az adatbázisba kötelező regisztráltatni a már korábban mikrochippel ellátott kutyákat is. Habár az állami adatbázis a mai napig még nem készült el, bíznak abban, hogy a rendszer rövid időn belül működésbe léphet, és a gazdák eleget tudnak tenni december 31-ig a regisztrációs kötelezettségüknek. Addig a MÁOK eddig is működő Petvetdata rendszerébe lehet regisztrálni.
Korábban csak a kisállat-útlevél kiváltásához volt kötelező az állatokat transzponderrel ellátni, vagy akkor, ha azt az önkormányzat előírta a kutyatartóknak.
A mikrochip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta (ez az összeg nem tartalmazza az állat előzetes vizsgálatának díját), de a későbbi esetleges adatmódosítások ingyenesen lesznek elvégezhetők az állatorvosoknál.
Az ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekre Horváth László kifejtette: a jogszabály előírja, hogy minden állatorvosnak ellenőriznie kell azt, hogy a hozzá bekerülő, korábban még nem látott kutyák rendelkeznek-e mikrochippel; amennyiben nem, ezt fel kell ajánlania az állat tulajdonosának. Ha ehhez az állat gazdája nem járul hozzá, úgy az állatorvosnak a rendelet szerint ezt minden esetben jelentenie kell a kerületi Főállatorvosi Hivatalban. A bejelentés függvényében a hivatal felszólítja az állattartót, hogy tegyen eleget kötelezettségének, amennyiben ez nem történik meg, úgy felelősségre vonható, megbírságolható.
A kamara főtitkára kiemelte, hogy az általuk már nyolc éve működtetett Petvetdata kisállat-nyilvántartó rendszerben több mint hatszázezer rekord szerepel, ebből közel ötszázezer a kutya, a többi macska és egyéb kisállat. A nyilvántartó rendszer kezelése eddig a Magyar Állatorvosi Kamara hatáskörébe tartozott, az Állatvédelmi Törvény szerint az új rendszer felügyelete és működtetése a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának felügyelete alá került át.
A törvénymódosítástól a kamara azt reméli, hogy két-három éven belül nem lesz olyan kutya, amelynél nem lehet megállapítani, hogy ki volt az utolsó gazdája, így elkerülhető lesz, hogy felelősségre vonás nélkül utcára kerülhessenek az ebek.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek azok, akiknek nincs pénzük a mikrochip behelyezésére, Horváth László elmondta, hogy a felelős állattartás olyan anyagi terheket jelent a gazdáknak havonta (például élelmezés), amely mellett a mikrochip egyszeri behelyezése nagyságrendileg nem magas, ezen felül a transzponderrel kapcsolatos további költség nem terheli az állattartót.
„Egy tacskó testméretű kutya szakszerű és gondos tartása havonta megközelítőleg 12 ezer forint rendszeres költséget jelent. Ehhez kell viszonyítani a megjelölés egyszeri költségét. Kérdésként merül fel, hogy aki nem tudja megfizetni a megjelölés költségét, tudja-e a kutyája számára biztosítani a szükségleteinek megfelelő körülményeket, ellátást?” – tette hozzá Gönczi Gábor, a MÁOK elnöke.
Az állatorvosokra a szabályozás jelentős plusz terheket ró: a jelentősen megnövekedő adminisztrációs munkát nem számolhatják fel, valamint minden egyéb, a későbbiekben felmerülő módosítást is ingyen kell elvégezniük.
Temesváry Kriszta, a Felelős Állatbarátok Közhasznú Egyesületének (FÁBE) elnöke az MTI megkeresésére elmondta, hogy üdvözlik az új módosítást, mert ezzel elkerülhető lesz, hogy szaporodjon a felelőtlenül kitett kutyák száma. Az állatvédők becslése szerint ma nagyjából 1,5 millióra tehető a Magyarországon élő ebek száma, ebből csaknem százezer kóborol gazdátlanul az utcákon.
A FÁBE elnöke hangsúlyozta, jelentős változást várnak a külföldön már jól működő szabályozástól. MTI
