Az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámok csökkentésének legfőbb vesztesei a gazdasági és jogi egyetemek hallgatói lesznek. A számszerű túlképzésre való hivatkozások mögött azonban figyelemreméltó ellentmondások mutatkoznak. Nevezetesen: a gazdálkodó cégek részéről erőteljes kereslet mutatkozik mindkét terület végzősei iránt, a munkaerőpiacon pedig különösen kelendőek a gyakorlatias ismeretekkel felvértezett vállalatgazdász és vállalati jogász szakemberek. A kialakult helyzetben várhatóan kiemelkedő szerepet játszik majd a színvonalas felnőttképzés. A Vállalatgazdász Akadémia e meggondolásból fejlesztette ki és akkreditáltatta vállalatgazdász képző és más hasonló programjait, mint például – az egyetemi diplomával már rendelkezők továbbképzésére – a stratégiai vállalatvezető kurzust is. Az Akadémia bizakodó a jelentkezők számának növekedését tekintve, annak ellenére, hogy több hasonló intézmény panaszkodik a tanulási hajlandóság csökkenése miatt. Az oktatók egyebek közt a vezetők túlterheltségét és a képzési költségeket eddig finanszírozó cégek költségérzékenységét említik a visszaesés fő okaként. A szakképzési alap felhasználhatóságának megszüntetése a cégek saját dolgozói részére a múlt év végén már-már kegyelemdöfésként hatott, ám a TÁMOP pályázatok hamarosan újra megnyíló csapjai némi reményt adnak a tanulási kedv élénkítésére.
Az Európai Unió fejlettebb tagországaiban a vezetők többsége a felnőttképzés rugalmasabb keretei között szerzi meg a konkrét munkaköréhez illeszkedő kiegészítő képesítést. Az élethosszig tartó tanulás fogalmának meghonosodásával ez a tendencia várhatóan nálunk is erősödni fog.
