Több mint 20 éve Montrealban írták alá azt a jegyzőkönyvet, amely az ózonkárosító anyagok használatának korlátozásáról szólt. A Napból érkező erős UV sugárzások az emberek, állatok és a növények számára is veszélyt jelentenek, ezért az élet kialakulásnak és fennmaradásnak alapvető feltétele az védelem, amelyet számunkra az ózonréteg nyújt. Ez a jegyzőkönyv azóta a környezetvédelmi intézkedések egyik sikertörténetének szánit, hiszen a veszély felismerése után rövid idő alatt sikerült elérni a károsító anyagok kibocsátásnak korlátozást. Arról azonban már kevesebbet olvasni és hallani, hogy az egészségre veszélyes UV sugárzások szintje azóta is emelkedik! Éppen ezért adott ki a WHO egy új állásfoglalást 2009 végén az UV sugárzás ártalmairól és a szükséges védekezés lehetőségeiről. Az állásfoglalásban azt olvashatjuk, hogy elkövetkező évtizedekben az ózonréteg elvékonyodása miatt a daganatos megbetegedések és látássérültek számának további növekedésére számíthatunk.
Ezért fontos annak vizsgálta, hogy a szabadban dolgozók számra a természetben tapasztalható változások milyen kockázatokat jelentenek és az is, hogy ezeknek a kockázatoknak a csökkentésre milyen lehetőségek vannak.
A szabadban dolgozó (és sportoló) emberek számára különösen nagy kockázatot jelentnek a hőhullámok és az erős UV sugárzás. A szabadban dolgozók védelme azért is különösen fontos, mert számukra a munkavégzés helyének és idejének megválasztási lehetősége korlátozott. Mindezek ellenére a munkavállalók egészségét védő munkavédelmi előírások között nem szerepel az UV sugárzás kockázatainak csökkentése.
Számos olyan kutatás készült már külföldön – elsősorban Ausztráliában és az Egyesült Államokban -, amely a szabadban dolgozók egészségügyi kockázatait vizsgálta, Magyarországon azonban eddig nem álltak rendelkezésre. olyan adatok, amelyekkel ezek a kockázatok statisztikai módszerek segítségével is elemezhetővé váltak volna. Ezért a KSH 2009. IV negyedéves munkaügyi adatfelvételébe a szabadban dolgozók egészségügyi kockázataira vonatkozó kérdések is szerepeltek már. (Egy nyári hónapban jellemzően hány órát tartózkodott/tartózkodik a szabadban munkavégzés céljából? Tesz az Ön munkáltatója illetve Ön egészségügyi intézkedéseket/lépéseket az alábbi veszélyes időjárási helyzetben a szabadban végzett munka idején? Hőhullám (kimagasló hőmérsékleti értékek hosszabb ideig való fennállása) idején illetve Magas UV-B sugárzás idején.) Az új kérdések alapján megfogalmazható legfontosabb eredmények a következők:
– A munkavállalók 11,5 %-a esetenként, 10, 8 %-a pedig rendszeresen fő munkáját szabadban végezte az elmúlt 12 hónapban. (Ez összesen több mint 900 ezer ember.)
– A férfiak nagyobb kockázatnak vannak kitéve ebből a szempontból, mivel a közöttük 35,0 % míg a nők között 8,1% dolgozott esetenként vagy rendszeresen szabadban.
– Ha csak a nyári hónapokra vonatkozó kérdéseket vizsgáljuk meg, akkor abból azt tudhatjuk meg, hogy egy nap alatt a férfiak átlagosan 4, 7 órát, a nők pedig 3, 5 órát töltenek a szabadban munkavégzés céljából. (A kérdés arra nem ad lehetőségek, hogy azt is megvizsgáljuk, hogy ezekből az órákból mennyi idő esik a sugárzás miatt kritikusnak számító 11 és 15 óra közé.)
– A kérdések lehetőséget adtak viszont arra, hogy a hőhullámokkal és az UV sugárzással kapcsolatos egészségvédő intézkedések közötti különbségeket összehasonlítsuk. Ebből az összehasonlításból az derül ki, hogy a hőhullámok idején mind a munkáltatók, mind a munkavállalók nagyobb arányban tesznek egészségvédelmi intézkedéseket, mint magas UV-B sugárzás idején. Hőhullámok idején a munkáltatók 66, 1 % -a, UV sugárzás esetén pedig 59,8 % tesz ilyen intézkedéseket. A munkavállalók esetében 81,9 % illetve 75 % a hasonló arányok. Ezek a különbségek azzal magyarázhatóak, hogy a hőhullámok idejére már léteznek munkavédelmi előírások; a hőség jobban ismert és mérhető természeti jelenség, mint az UV sugárzás; az emberi szervezet érzékeli a hőmérséklet változását, az UV sugárzás erősségét azonban nem és azzal is, hogy az UV sugárzás kockázatai ma még nem mindenki számára ismertek annyira, hogy ezért óvintézkedések tegyen.
– Érdemes megjegyezni azt is, hogy míg más munkavédelmi előírásoknál gyakran előfordul, hogy a munkáltatók ragaszkodnak az előírások betartásához, ezekben az esetekben a munkavállalók vigyáznak jobban a saját egészségükre.
– Az adatokból arra következtetethetünk, hogy mind a munkáltatók mind a munkavállalók ismerik ezeket a kockázatokat, de azt nem tudjuk megállapítani, hogy az intézkedések milyen jellegűek, s milyen védelmet jelentenek a szabadban dolgozók részére. Egy Ausztráliában 2002-ben végzett kutatás eredményei azt mutatták, hogy abban az országban, ahol az UV sugárzás erősebb és sokkal több áldozat van már mit Magyarországon, s ahol már évek óta kormányzati szinten is komolyan foglalkoznak a szabadban dolgozók UV védelmével, a dolgozók mindössze 10 % – ának volt megfelelő a védelme.
– Az adatok részletes ismertetés nélkül megállapítható, hogy az egészség védelmével kapcsolatos általános tendenciák ebben az estben is érvényesek: a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a nők jobban vigyáznak az egészségükre.
A szabadban dolgozók védelmének legfőbb akadály – az ezzel kapcsolatos hazai vizsgálatok és a nemzetközi szakirodalom alapján egyaránt -, hogy a munkáltatóknak ez a védelem újabb költségeket illetve jövedelem kiesét jelent. (Pl. egy hőhullám vagy egy UV riasztás esetén akár több órás munkaszünet elrendelése vagy a „szieszta” bevezetése.)
A kockázatok növekedése és a szabadban elsősorban fizikai munkát végzők egészségének védelme miatt azonban fontos, hogy ezeket a veszélyeket minél alaposabban ismerjük.
Az éghajlatváltozás jövőben várható hatásai az un. „rendkívüli időjárási jelenségek” az elkövetkező években az előrejelzések szerint az egész ország életét befolyásolják majd. A természet a változásaihoz való szükséges társadalmi alkalmazkodóképesség erősítését segíti elő, ha a szükséges társadalmi rugalmasságot segítő és akadályozó feltételek minél jobban megismerjük.
A munkáltatók és a munkavállalók érdeki ezen a téren ellentétesek egymással. S mivel a munkavállalók érdekérvényesítő képessége nem elég erős, a szabadban dolgozók egészségének és életének védelmében – más munkavédelmi szabályokhoz hasonlóan – új munkavédelmi törvények kidolgozásától és alkalmazástól várható érdemi előrelépés.
* Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Napsugárzásvédelmi Tudományos Testület 2010. május 20-án tartott tudományos nappal egybekötött sajtótájékoztatóján elhangzott előadás.
Antal Z. László
