Az adósok, illetve házastársaik gyakran megdöbbenve tapasztalják, hogy az adóhatóság a végrehajtási eljárásban nem kizárólag az ő nevükön lévő, hanem a közös vagyon körébe tartozó vagyontárgyakat is lefoglalja. Hangsúlyozandó, hogy minderre jogszerűen kerülhet sor, de lássuk, hogy miért!
A házasság jogintézményéből kell kiindulnunk, mégpedig azon alaptételből, mely szerint a házasság megkötésével a házastársak között az életközösség idejére házastársi vagyonközösség jön létre. Ez azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Kivételt képeznek ez alól a házastársak különvagyonához tartozó vagyontárgyak, azaz a házasságkötéskor már meglévő, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak.
Az érem másik oldala, hogy a házastárs által kötött visszterhes ügyletet főszabály szerint a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, így a másik házastárs felelőssége a közös vagyonból reá eső rész erejéig fennáll.
Az előbbiekkel összhangban mondja ki a végrehajtásról szóló törvény, hogy a házassági életközösség tartama alatt, de csak ez idő alatt, bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtási eljárás során is le lehet foglalni.
A leggyakrabban előforduló eset, hogy a helyszínen történő eljárás alkalmával, a jelenlévők nyilatkozata alapján lefoglalásra kerül a házastárs nevén lévő, a helyszínen talált gépkocsi. Ugyanígy végrehajtás alá vonhatók az adós lakóházában fellelhető vagyontárgyak is, amelyek a házastársak közös vagyonát képezik. Ezen intézkedéseket a nem adós tulajdonostárs gyakran sérelmezi és végrehajtási kifogással él az adóhatóság felé, amely azonban a fentiek miatt általában eredménytelennek bizonyul. Megjegyzendő, hogy a foglalásra természetesen nem kerülhet sor, ha az érintettek a helyszínen – pl. tételes felsorolást tartalmazó házassági vagyonjogi szerződéssel, hagyatékátadó végzéssel, házasságkötés előtti számlával – minden kétséget kizáróan igazolni tudják, hogy az egyértelműen beazonosítható vagyontárgy a házastárs különvagyonát képezi.
Sokszor előfordul az is, hogy a házastársak egy közös bankszámlát tartanak fenn, így a számlán kezelt pénzösszeg a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben inkasszálható. A jogorvoslati kérelem így legtöbbször ebben az esetben sem megalapozott.
A közös vagyon tehát jogszerűen foglalható, a vélelem fennáll, az adóvégrehajtónak a helyszínen nincs lehetősége bizonyítási eljárás lefolytatására.
A házastársaknak azonban jogaik érvényesítésére – amennyiben a vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az adós házastársat terheli – mindig ott van a bírósági út, a házastársi vagyonközösségi igényper lehetősége a vagyontárgy esetleges különvagyoni jellegének igazolására, végrehajtási kifogás benyújtására pedig az adó-végrehajtási eljárásban is van mód.
Érdemes tehát mindig szem előtt tartani, hogy adózói magatartásunk, így adótartozásunk felhalmozódása nem csak a saját, hanem a házastársi közös vagyont is veszélyeztetheti.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága
