2014-ben – a Közös Agrárpolitika következő pénzügyi időszakában 29 millió eurót – több mint 8,5 milliárd forintot – kapnak évente a magyar borászatok. A kormány a tárgyalások alatt folyamatosan arra törekszik, hogy a támogatások tervezésekor minél nagyobb mozgásteret biztosítson a szőlészeknek-borászoknak – hangsúlyozta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Kökény és fia Családi Borászat pinceavatóján, Cegléden. A tervek szerint az Európai Unió 2015-től eltörli a szőlőtelepítési szabályozást, ami a tömegborok előállítóinak kedvezne, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a szakmai szervezetekkel teljes egyetértésben ellenzi a szőlőtelepítés liberalizációját – erősítette meg az államtitkár.
Kiemelte: több mint egymilliárd forint jut az idén borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésére. Nagyobb arányban kaphatnak támogatást borászati fejlesztésekre a mikro-, kis- és középvállalkozások, így kiszélesült azoknak a köre, akik az üzemüket modernizálhatják. A tárca már dolgozik azokon a feltételeken, amelyek lehetővé teszik, hogy a 2012 és a 2013-ban szerkezetátalakítást végrehajtó termelők is támogatáshoz jussanak.
A VM célja hogy minden, a szőlő- és bortermelőknek felszabadítható forrást, a szőlőültetvények megújítására lehessen fordítani. Ezért a tárca mintegy egymilliárd forintot csoportosított át azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a kérelmét keretkimerülés miatt tavaly elutasított az MVH. 2012-ben 22,5 millió euró (kb. 6 milliárd forint), 2013-ban pedig 22 millió euró (kb. 5,5 milliárd forint) áll rendelkezésre a jóváhagyott egyéni tervekben foglalt intézkedések megvalósítására. A szőlő- és bortermelők így az idén és jövőre a pótlólagos forrással együtt mintegy 13 milliárd forintos forráshoz jutnak ültetvényeik átalakítására.
Czerván György hozzátette: a tavalyi szüret óta már azok a borászatok is maguk választhatták meg, milyen módszerrel semmisítik meg a törkölyt, amelyek 1000 hektoliter felett termelnek bort. A gazdák és a szakmai szervezetek kérésére a VM módosította a borkészítéskor keletkező melléktermékek kivonási kötelezettségéről szóló rendeletet.
Már Brüsszelben vannak a 35 ismert és használt bornév termékleírásai. Ezek közül öt, oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ), és 30, oltalom alatt álló eredet-megjelölés (OEM) kategóriába tartozik. Hazánk érdeke, hogy a termékleírások jók legyenek, mert ezekkel tudjuk hagyományos borainkat megvédeni, és a komoly értéket képviselő földrajzi eredet-megjelöléseinket, piacon tartani, fejleszteni.
A VM kezdeményezésére egyszerűbbek lettek a termelői borkimérés szabályai: 2012. január 1-jétől a bortermelők használatában, vagy tulajdonában lévő üzlethelyiségekben is működhet borkimérés. Az intézkedéssel javultak a gazdák árusítási feltételei, mert pincéjüktől távol, közvetlenül a fogyasztóknak is árulhatják boraikat – fogalmazott az államtitkár.
Nem kell a 2011. december 1. után árusított borokra forgalomba hozatali járulékot fizetni. Az Országgyűlés döntésével jelentősen csökkent a szőlő-bor ágazatot sújtó pénzügyi teher.
A tárca a közeljövőben módosítja a bortörvényt, így tovább csökkennek a vállalkozók adminisztratív költségei, átláthatóbbá válik a törvény szabályozása és egyszerűsödik a borszőlőültetvények telepítésével és kivágásával kapcsolatos ügyintézés – jelentette ki.
