Arra kérte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Fidesz-KDNP frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. Szólt arról is, támogatja, hogy megmaradjon a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó, a tervezett tranzakciós illetékről pedig azt mondta, azt a pénzintézetek fizetik majd.
„Elég példátlan módon már az év felénél legyen meg a következő év költségvetésének kerete, sarokszámai és a bevételi oldala” – fogalmazta meg javaslatát, amelyet – mint mondta – a kormánypárti képviselőcsoport támogatott. A frakció szerdai ülésén Orbán Viktor és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter gazdasági tárgyú kérdésekről adott tájékoztatást a politikusoknak.
A miniszterelnök újságírói kérdésre a Széll Kálmán Terv 2.0 több tervezett intézkedéséről is beszélt. Kifejtette például, támogatja, hogy megmaradjon a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó. Az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére úgy fogalmazott: „meghajoltam a frakció érvei előtt; azt mondták, korai azt még kivezetni”. „Látok e mögött komoly érveket” – jelezte azután, hogy Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője még a múlt héten közölte: ragaszkodik a Fidesz a magánszemélyek végkielégítését sújtó 98 százalékos különadó megtartásához, amit a Széll Kálmán Terv 2.0 a tervek szerint megszüntetne.
A Fidesz szóvivője akkor arról is beszélt, javasolják a kormánynak, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték és a telekommunikációs adó tervezett mértékét a nehéz helyzetben lévő családok esetében csökkentsék vagy egyáltalán ne vezessék be.
A telekommunikációs adóval összefüggésben Orbán Viktor szerdán emlékeztetett, a szabályokat a parlament alkotja meg. „Mi irányokat tudunk javasolni, koncepciót terjesztettem elő, felvázoltam a terveket (…), de most még hosszú szakmai egyeztetések és viták következnek” – tette hozzá.
A tranzakciós illetéket – annak esetleges szociális alapú differenciálást – firtató felvetésre a kormányfő közölte: szóba került, hogy legyenek-e kivételek, de „hagyjuk ezt a kérdést egyelőre nyitva”. Hangsúlyozta, a lényeg az, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzintézetek fizetik majd, nem pedig az emberek. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek ezt az illetéket tovább tudják-e hárítani, vagy sem, „számos szabályozás és részletkérdés jön majd még felszínre” – fogalmazott; arra az újságírói kérdésre pedig, hogy meg lehet-e akadályozni az áthárítást, azt felelte: „a bankadó esetében sikerült”.
Azzal kapcsolatban, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy ha egyedül Magyarországon vezetnék be a tranzakciós adót, az nagyon kockázatos lépés lenne, Orbán Viktor úgy vélekedett: ez egy komoly érv, és egy komoly kockázat. „Valóban óvatosan, egyenként és alaposan végig kell vennünk azokat a kiskapukat, amelyeket abban az esetben nyitnak majd meg a bankok és a spekulánsok, ha egyébként csak Magyarország vezeti be a tranzakciós adót” – mondta.
Jelezte, egy régi vitát elevenített fel az OTP vezetője, ez az európai miniszterelnökök között is mindig napirendre kerül. A francia elnökválasztás egyik fő kérdése éppen az – magyarázta -, hogy „ők be akarják vezetni ezt a tranzakciós illetéket éppen úgy, mint mi. Ott mind a két jelölt be akarja vezetni függetlenül attól, hogy Európa egésze pedig ezt nem akarja”.
Orbán Viktor álláspontja szerint ebben az ügyben sok várakozási időre nincs lehetőség, lépni kell. Összegzése szerint egy európai dilemmáról van szó, nem pedig mindösszesen egy magyar gazdaságpolitikai kérdésről.
A kormányátalakítást firtató újságírói kérdésre a miniszterelnök csak annyit válaszolt: „kellő időben”. MTI
