A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) felmérést készített tagvállalatai körében a felsőoktatási törvény változásai kapcsán. A válaszokból kiderült, hogy a hazai cégek a jelenleginél összehangoltabb, átgondoltabb változásokat szorgalmaznak az oktatási rendszerben. A keretszámok drasztikus csökkentésének negatív hatásait az MGYOSZ szerint új képzési lehetőségek megteremtésével lehetne kompenzálni, ugyanakkor a jelenlegi államilag finanszírozott férőhelyek elosztásán is szükséges lehet módosítani az elkövetkező években.
A legnagyobb hazai munkaadói érdekvédelmi szervezet, az MGYOSZ tagszervezetei körében az elmúlt hetekben felmérést készített, melyben a munkavállalókkal kapcsolatos elvárásokról és a hazai oktatási rendszer átalakításáról kérdezték a cégvezetőket. Az eredményeket összefoglalva elmondható, hogy a munkaadók szerint a felsőoktatási keretszámok csökkentése összhangban van az egyre csökkenő munkaerő-kereslettel, de mindez önmagában nem elegendő a képzési rendszer és a munkaerőpiac igényeinek összehangolására, hiszen a képzések tartalmára is figyelmet kellene fordítani.
A felmérés kiemelten koncentrált a fiatal munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeire. Az eredmények alapján az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a vállalkozások ugyan nyitottak a fiatal munkavállalókra, de sok esetben tapasztalják, hogy hiányzik az együttműködési készség a fiatalok részéről, gyakran túlzott elvárásokkal érkeznek a cégekhez, amely megnehezíti a beilleszkedési és tanulási folyamatot, ráadásul sokan közülük nincsenek tisztában a munkaerő-piaci értékükkel.
Az iskolából hozott tudás minőségét szinte minden megkérdezett munkáltató kifogásolta. A felmérésben részt vevő cégek szerint jellemzően nem piacképes a fiatalok tudása és hiányoznak a gyakorlati ismeretek. Egy vagy két idegen nyelv magas szintű ismerete ugyanakkor sokszor elegendő lehet az alkalmazáshoz, hiszen ebben az esetben a munkáltatók gyakran hajlandóak befektetni a szakmai továbbképzésbe.
A munkavállalók oktatása, a vállalati képzési és az ösztöndíjrendszerek tekintetében élesen külön kell választani a tőkeerős, főként nagyvállalati körbe tartozó cégeket és a szűkösebb forrásokkal rendelkező kisebb vállalatokat. Előbbiek vagy saját képzési rendszert működtetnek, vagy helyi intézményékkel működnek együtt a szakember-utánpótlás biztosítás érdekében, míg utóbbiak ilyen jellegű tevékenységet jellemzően nem engedhetnek meg maguknak.
Az MGYOSZ felmérése rávilágított arra is, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók egyre kevésbé tervezik a foglalkoztatás bővítését, amennyiben igen, akkor is inkább a gyakorlattal rendelkező munkavállalókat részesítik előnyben a fiatal, szakmai tapasztalattal nem rendelkező diplomásokkal szemben. A diplomás pályakezdők közül eddig is sokan kényszerültek arra, hogy alacsonyan kvalifikált állásokban helyezkedjenek el, akár betanított munka, vagy jobb esetben technikusi munkakörökben, de mindez a jövőben könnyen általánossá válhat.
„Az MGYOSZ véleménye szerint a képzések – akár szakképzés, akár felsőoktatás – minősége és tartalma kívánnivalót hagy maga után Magyarországon, ugyanakkor a legnagyobb hazai munkaadói szervezet üdvözli azokat a kormányzati törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy a képzési rendszert és azok tartalmát a munkaerő-piaci igényekhez alakítsák. Meggyőződésem, hogy összehangolt lépésekre van szükség a hazai oktatási rendszer átalakításában, hiszen enélkül elképzelhetetlen a foglalkoztatás hosszú távú és fenntartható növekedése Magyarországon” – mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
Az MGYOSZ véleménye szerint a felsőoktatási keretszámok csökkentésének együtt kell járnia a következőkkel:
• A felsőfokú képzések minőségének javítása, több figyelem a gyakorlati oktatásra.
• A humán tudományágakkal szemben a természettudomány területeinek erősítése, beleértve a műszaki és informatikai szakterületet is. Az egyébként jó minőségű jogász- és közgazdászképzés keretszámainak újragondolása, mivel ezen szakemberek iránt folyamatos a kereslet.
• A szakképzés, a technikusképzés rendszerének mind számában, mind minőségében történő erősítése.
• A munkavállalóit képezni szándékozó munkáltatók számára új források biztosítása. Jelenleg a saját munkavállaló képzését nem lehet a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolni, noha a kkv-k számára ez volt az egyetlen forrás munkavállalóik képzésére.
• A fiatalok foglalkoztatására továbbra is erős motiváló START-kártya rendszer fenntartása.
• A gazdasági szereplőknek, az érdekképviseleteknek, a képzőintézményeknek és az állami szereplőknek – így az egyes tárcáknak egymás között is – szoros együttműködésben kell dolgozniuk a versenyképes oktatási rendszer kialakítása érdekében. Csak így lehetséges a megfelelően képzett és motivált munkaerő megteremtése, a felsőoktatásból kimaradó fiatalok számára a megfelelő alternatíva biztosítása.
• Az MGYOSZ továbbá támogatja a magyar kormány irányából elindult törekvést, melynek célja, hogy a fiatalság az európai szabályok között is hátrányos helyzetű csoportnak minősüljön. Így a foglalkoztatási és képzési támogatások körében a fiatalok alkalmazásának célzott támogatása kikerülne a „de minimis” körből , amely ösztönözheti a vállalkozásokat a fiatalok alkalmazására és képzésére.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult. A versenyszféra több mint 60%-át képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít. Az MGYOSZ 2005 óta tagja az 1958-ban alakult BUSINESSEUROPE-nak.
