Európa természetvédelmi területeinek hálózata, a Natura 2000 jelentősen, mintegy 18 800 km²-rel bővült. E bővülés nagy részét több mint 17 000 km²-nyi tengeri terület alkotja, amellyel fokozottabb védelem biztosítható számos veszélyeztetett tengeri faj számára.
A hálózat így jelenleg Európa szárazföldi területeinek majdnem 18%-át fedi le, a tengereken pedig több mint 145 000 km²-t foglal magába. A Natura 2000 legutóbbi bővítésében az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Görögország, Ciprus, Magyarország, Litvánia és Olaszország játszotta a legnagyobb szerepet. A Natura 2000 a biológiai sokféleség pusztulásának megállítására és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésére irányuló európai erőfeszítések központi elemét képezi.
Janez Potočnik, európai környezetvédelmi biztos a következőket nyilatkozta: „A Natura 2000 hálózat a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelemben jelenleg a leghatékonyabb eszközök egyike Európában, és kulcsszerepet tölt be a természeti örökségünk megőrzésére vonatkozó stratégiánkban. Különösen üdvözlendő az európai tengerek szélesebb körű védelme: sosem volt fontosabb Európa tengeri környezetének és egyedi jellemzőinek megóvása.”
A természetvédelmi területeket tömörítő, kiterjedt Natura 2000 hálózatot Európa legértékesebb, veszélyeztetett állat- és növényfajainak és élőhelyeinek megóvása céljából hozták létre. A hálózat körülbelül 26 000 területből áll, és a legutóbbi kiegészítések révén 166 új egységgel bővül, melyek összterülete közel 18 800 km²-t tesz ki. Az új területek több mint 90%-a tengeri terület (17 000 km²), melyek főleg az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban, Görögországban, Cipruson és Olaszországban találhatók.
Ezek az új, tengeri területek létfontosságú menedékül szolgálnak Európa számos ritka és veszélyeztetett fajának. Az atlanti régióban Egyesült Királyság részéről új területként csatlakozott a hálózathoz kilenc hidegvízi korallzátony, köztük a Rockall-sziget korallzátonyai, amelyek kiemelten fontosak a biológiai sokféleség szempontjából, és koralloknak, tengeri pókoknak, valamint számos, egyelőre név nélküli fajnak adnak otthont. A mediterrán régióban az újonnan csatlakozott területek olyan szimbolikus fajok védelmét segítik elő, mint a közönséges levesteknős (Chelonia mydas) , az álcserepes teknős (Caretta caretta) és a mediterrán barátfóka (Monachus monachus), amelyek kulcsszerepet töltenek be az adott ökoszisztémákban.
A hálózat bővítése fokozott védelmet jelent sok értékes szárazföldi élőhely számára is, a Litvániában található tőzeglápoktól, a magyarországi alföldi szikes pusztákon át az Olaszországban és Cipruson található, fajokban gazdag meszes talajú legelőkig.
E bizottsági határozatok elfogadása fontos lépést jelent a Natura 2000 hálózat 2012-ig tervezett létrehozásának teljesítése felé, amely a Bizottság által ebben az évben elfogadott, biológiai sokféleségre vonatkozó új európai uniós stratégiába foglalt javaslatok egyik központi tevékenységét képezi.
Előzmények
A Natura 2000 természetvédelmi területek hálózata, amely az uniós élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölt különleges természetmegőrzési területekből és az uniós madárvédelmi irányelv értelmében létrehozott különleges madárvédelmi területekből áll. A Natura 2000 nem minden szempontból korlátozó tényező: a hálózaton belül folytatni lehet mezőgazdasági, idegenforgalmi, erdészeti és szabadidős tevékenységeket mindaddig, míg azok fenntarthatók és összhangban vannak a természeti környezettel.
Miután a tagállamok az élőhelyvédelmi irányelv alapján a Natura 2000 hálózatba integrálni kívánt területeiket a Bizottsággal együttműködve kiválasztják, a Bizottság – amint az ma is történt – hivatalosan elismeri ezeket közösségi jelentőségű természeti területként. Ez a folyamat megerősíti a területek hivatalos státuszát, és rögzíti a védelmükre vonatkozó kötelezettségeket. A tagállamoknak ezt követően hat évük van a szükséges igazgatási intézkedések megtételére és a területek különleges természetmegőrzési területekké való minősítésére.
A Natura 2000 hálózat jelenlegi bővítése tizenöt tagállamot érint, a közösségi jelentőségű természeti területek számát pedig 166-al növeli. A legújabb kiegészítések hat biogeográfiai régióra: az alpesire, az atlantira, a boreálisra, a kontinentálisra, a mediterránra és a pannonra vonatkoznak.
A védett területek köre széles, a virágos mezőktől a barlangrendszereken át a lagúnákig terjed. A hálózat kilenc biogeográfiai régiója változatos módon képviseli az EU-n belüli biodiverzitást.
A biodiverzitás, mely a földi élet változatosságát jelentő, korlátozott erőforrás, válságos állapotban van. Az emberi tevékenységek következtében eddig sosem látott mértékben tűnnek el a fajok, ami a jövőnkre nézve visszafordíthatatlan következményekkel bír. Az Európai Unió felvette ez ellen a küzdelmet, és a közelmúltban új célként tűzte ki, hogy 2020-ra megfékezi a biodiverzitás csökkenését Európában: megvédi az ökoszisztéma-szolgáltatásokat (például a beporzást) vagy – amennyiben károsodtak – helyreállítja őket, és fokozza erőfeszítéseit a biológiai sokféleség globális csökkenésének megakadályozása terén. A Natura 2000 az egyik legfontosabb eszköz a fenti cél eléréséhez.
Fotó:erdely.ma
