Rengeteg természeti és történelmi csoda lelhető fel hazánkban. Ezen különleges képződmények közé tartozik a Csörsz árok.
A Magyar Tudomány Napja alkalmából dr. Kulcsár Valéria régész, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének docense tartott előadást november 10-én a mezőkövesdi Matyó Múzeumban. A mintegy egy órás ismertetőjében bemutatta az ún. Csörsz, más néven Ördög árok keletkezését, amely az Alföld legnagyobb védelmi rendszere volt.
A Csörsz által közrefogott területen élő, harcias nép, a szarmaták hozták létre annak idején az árkot védelmi rendszerként.
Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik.
Kevesen tudják, de a Csörsz árok nincs messze Mezőkövesdtől, hiszen a településtől délre Mezőkövesd és Szentistván között húzódik az árok egy szakasza.
Az árok kialakításának okát keresve, kutatva az idők során számos mendemonda, mese született, mint például Csörsz királyfi története.
Az árok két helyreállított darabkája kiállítás formájában is megtekinthető Polgárnál, az autópálya mellett, az M3 Archeoparkban, valamint a korabeli sáncnak egy kis rekonstruált része ma is látható a Debrecentől keletre, a Vámospércs felé vezető út déli oldalán, a Zsuzsi erdei kisvasút Csere-erdő megállójával szemben, az erdőben.
M. Zs.
