Az Európai Bizottság mai bejelentésével, miszerint felülvizsgálják az illegális kábítószerek elleni küzdelemre vonatkozó EU-szabályozást, új lendületet adott kábítószer-ellenes politikájának. A bejelentés elsősorban azokra az egyre nagyobb problémát jelentő új pszichoaktív anyagokra vonatkozik, amelyek hatása olyan veszélyes kábítószerekéhez hasonlít, mint az ecstasy vagy a kokain. 2010-ben az EU az előző évi 24-hez képest rekordmennyiségű, összesen 41 ilyen szert azonosított. Ezek a kábítószerek egyre inkább elérhetőek az interneten, és gyors tempóban terjednek számos, az értékesítés megakadályozását illetően nehézségekbe ütköző tagállamban. Egyre több új kábítószer jelenik meg a piacon: az elmúlt két évben minden héten új anyag jelent meg. A tagállamok nem tudják egyedül megakadályozni a kábítószerek terjedését: a nemzeti szintű szigorúbb fellépés csak a kábítószer-előállítás szomszédos országba történő áthelyezésére vagy a kereskedelmi útvonalak megváltoztatására készteti a bűnözőket. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően új eszközök állnak az EU rendelkezésére a kábítószerekkel kapcsolatos problémák megoldásához. Az elkövetkező hónapokban a Bizottság egyértelműbb és szigorúbb szabályok kidolgozására készül az új és veszélyes kábítószerek, illetve a velük való kereskedelem elleni küzdelemben – figyelembe véve az illegális kábítószereket és az előállításukhoz használt vegyi anyagokat is.
„Az új szintetikus kábítószerek rendkívüli mértékben terjednek Európában, a kábítószer-kereskedelem pedig az egyik legjelentősebb határokon átnyúló bűncselekménnyé vált az Európai Unióban – jelentette ki Viviane Reding, uniós jogérvényesülési biztos. – Európának szigorú és határozott választ kell adnia a kábítószerek jelentette problémára. A kábítószer-kínálat visszaszorításához és a kereslet csökkentéséhez összehangolt uniós szintű lépésekre van szükség, az elrettentő erejű büntetőjogi szankciókat is ideértve. Kiskapuk nélküli hatékony szabályozás szükséges ahhoz, hogy elsősorban a fiatalok ne essenek a veszélyes kábítószerek csapdájába, hiszen ezek komoly fenyegetést jelentenek az egészségükre és jólétükre nézve.”
Egy nemrégiben készített Eurobarometer felmérés szerint az új szintetikus kábítószerek – amelyek legalább annyira veszélyesnek tekinthetők, mint a tiltott anyagok – egyre népszerűbbek az európai fiatalok körében, akiknek 5%-a állítja, hogy már használta őket. A legnagyobb arányban az ír (16%), lengyel (9%), lett (9%), brit (8%) és luxemburgi (7%) fiatalok próbálkoztak velük. A felmérésből kiderül, hogy a 27 tagállamban élő 15–24 éves fiatalok nagy többsége támogatná ezen szerek betiltását.
A növekvő fenyegetés leküzdése érdekében a Bizottság szigorúbb európai fellépést kezdeményezett, amely magában foglalja a következőket:
Az új pszichoaktív szerekre vonatkozó szigorúbb uniós szabályozás a gyorsabb uniós reakció érdekében, ideértve az átmeneti tilalom lehetőségét és az interneten történő kereskedelem megakadályozását is.
Új uniós szabályozás, hogy a határokon átnyúló kábítószer-kereskedelemmel szemben büntetőjogi eszközökkel lehessen fellépni: a Bizottság pontosítja a bűncselekményi tényállások és büntetési tételek meghatározását, és szigorít a tagállamok jelentéstételi kötelezettségén.
Új uniós jogszabályok a kábítószerek előállításához használt vegyi anyagok szigorúbb ellenőrzése érdekében.
Hatékonyabb szabályozás annak érdekében, hogy a kábítószer-kereskedőket meg lehessen fosztani nyereségüktől: az elkövetkező hetekben a Bizottság javaslatot tesz a bűncselekményekből – a kábítószer-kereskedelmet is ideértve – származó jövedelmek elkobzására és visszaszerzésére irányuló szabályozásra.
Szorosabb nemzetközi együttműködés, különösen az unión kívüli kábítószer-termelő és tranzitországokkal, valamint azon országokkal, amelyeket a kábítószerek szempontjából legfontosabb belépési pontként tartanak számon Európában.
Előzmények
Az EU kábítószer-ellenes politikájának jogi eszközei – nevezetesen a kábítószer-kereskedelemről, a kábítószerek előállításához használt vegyi anyagok ellenőrzéséről, valamint az újonnan megjelenő pszichoaktív szerekről szóló 2004/757/IB és 2005/387/IB tanácsi határozat – 2004-ben és 2005-ben léptek életbe. A kábítószer-kereskedelemben bekövetkezett változások és az új kábítószerek megjelenése következtében ezek a szabályozások felülvizsgálatra szorulnak.
A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően az EU szigorúbban és határozottabban léphet fel a kábítószerekkel kapcsolatos problémákkal szemben. A Szerződés a kábítószer-kereskedelmet a „különösen súlyos bűncselekmények” közé sorolja, amelyek „több államra kiterjedő vonatkozásúak”, és így olyan irányelvek elfogadását teszi lehetővé, amelyekben szabályozási minimumokat állapíthatnak meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdése). Az Európai Parlament bevonásával elfogadott és a tagállamok által végrehajtott új szabályozást a Bizottság, majd azt követően az Európai Bíróság is meg fogja vizsgálni.
Az illegális kábítószer-kereskedelem és a kábítószerrel való visszaélés leküzdéséhez integrált és koherens megközelítésre van szükség, amely összefogja közegészségügyi, szociális és oktatási szakpolitikákat, és elősegíti a nemzetközi, valamint a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködést.
Legalább 75,5 millió európai polgár állította, hogy élete során legalább egyszer fogyasztott már cannabist, míg a kokaint 14 millióan, az amfetaminokat pedig 12 millióan próbálták ki. Egy nemrégiben készített, a fiatalok kábítószerekhez való hozzáállását vizsgáló Eurobarometer felmérés megerősíti, hogy minden harmadik fiatal férfi (32%) saját bevallása szerint élete során legalább egyszer használt cannabist; a nők esetében ez minden ötödik fiatalról (20%) mondható el. A válaszadók 57%-a vélte úgy, hogy 24 órán belül könnyen tudna cannabishoz jutni; míg az ecstasyval vagy a kokainnal kapcsolatban a válaszadók 22%-a állította ugyanezt.
Európában számos olyan eszköz áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a kábítószer iránti kereslet csökkentését és a kábítószerrel való visszaélés következményeinek enyhítését. Ugyanakkor még mindig számottevő különbségek figyelhetők meg az egyes tagállamok között. A Bizottság a kábítószer-fogyasztás megelőzésére, kezelésére és az ártalomcsökkentésre vonatkozó minőségi követelmények javításával kíván hozzájárulni a kábítószerekkel kapcsolatos szolgáltatások szükséges bővítéséhez és javításához.
Az illegális kábítószer-használat csökkentése és a kábítószer-kereskedelem legyőzése terén tényleges eredmények csak a harmadik országokkal folytatott folyamatos párbeszéd útján érhetők el. Az EU a jövőben fokozza a világ fontos régióival (Latin-Amerika, a Karib-térség, Afrika országai, az USA és az Orosz Föderáció) való együttműködést és az e területekre irányuló külső segítségnyújtást.
