A bankkártyás fizetést szívesebben választjuk személyes vásárlások alkalmával, mint online vásárlás esetén. Elsősorban a kisebb városokban vagy községben élők kerülik ezt a fizetési módot az e-boltokban – többek között ez derült ki a KutatóCentrum idei E-Shopping Reportjából. Annak ellenére, hogy az egy online vásárlóra jutó átlagos költés nem változott jelentősen, az online piac összértéke nőtt 2010-hez képest. Az online vásárlás térnyerése nem jár együtt az online fizetés terjedésével – derült ki a KutatóCentrum idei E-Shopping Reportjából, mely a lakossági online vásárlási szokásokat és trendeket vizsgálja. Míg a rendszeres internetezőkön belül az online vásárlók aránya 1 év alatt 48 százalékról 61 százalékra nőtt, addig a bankkártya, illetve hitelkártya használatának aránya csak minimális mértékben emelkedett. Online megrendeléskor – hasonlóan a 2010-es adatokhoz – a vásárlók kevesebb mint egyharmada fizetett bankkártyával. A férfiak valamivel gyakrabban fizetnek ilyen módon, 38 százalékuk szokta online megrendeléskor bankkártyával is rendezni a számlát, míg a nőknek csak 22 százaléka. „Településtípus szerint ugyanakkor sokkal nagyobb különbségek figyelhetők meg: míg az e-boltokban a rendelés leadásakor a budapestiek 50 százaléka használja kártyáját fizetésre, addig ez az arány a kisvárosokban 23 százalék, a községekben pedig már csak 17 százalék. Ezért a webshopoknak elsősorban a vidéki lakosokat kell meggyőzniük a kártyás fizetés előnyeiről, aminek fontos részét képezi az edukáció” – mondta el Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.
Továbbra is a készpénzes fizetés vezet, az e-boltok vevőinek 77 százaléka szokta ilyen módon is – postai utánvéttel, illetve futárnak történő készpénzes fizetéssel – rendezni a számláját. A második helyen az átutalás áll: a vásárlók 50 százaléka fizetett már átutalással online megrendeléskor. Ez a tavalyi évhez képest 6 százalékpontos növekedést jelent.
A személyes vásárlások alkalmával szintén a készpénzes fizetés a legelterjedtebb, ugyanakkor a vevők 83 százaléka bankkártyát vagy hitelkártyát is szokott használni. A kártyás fizetést – az online vásárláshoz hasonlóan – leginkább a budapestiek (92%) és a nagyvárosiak (88%) választják, de a községekben, illetve falvakban élők 74 százaléka is szokott így fizetni. „Népszerűek az étkezési utalványok és a kuponok, illetve hűségpontok is. Utóbbiak elsősorban a nők körében, akiknek közel fele szokott ilyen módon fizetni. Ez is összefügg a közösségi vásárlást kínáló szolgáltatások sikerével, amelyek hasonló konstrukciót kínálnak online” – jegyezte meg a KutatóCentrum szakembere.
Stagnál az egy főre jutó költés
Az egy online vásárlásra átlagosan fordított összeg nem változott jelentősen az elmúlt évhez képest. 2010-hez hasonlóan a legtöbben (61%) maximum 10 000 forintot költöttek el legutolsó online vásárlásuk alkalmával, több mint 40 000 forintot pedig már csak az online vásárlók 7 százaléka fizetett ki.
Ugyanígy az egy év alatt elköltött összegek terén sem volt jelentős változás. Legjellemzőbb (41%) továbbra is a 10 000 és 40 000 forint közötti költés volt. 100 000 forint feletti összeget ugyanakkor már csak az online vásárlók 15 százaléka fizetett ki egy év alatt. „Annak ellenére, hogy az egyes vásárlók költése stagnált, az online piac összértéke nőtt. Ez annak köszönhető, hogy 2010-hez képest jelentősen több volt az online vásárló” – magyarázta Györfi Anna.
A kutatás háttere
Az E-Shopping Report a KutatóCentrum évente lebonyolított kutatása, mely a lakossági online vásárlási szokásokat és trendeket vizsgálja. A lakossági felmérést szekunder adatgyűjtés előzte meg, mely hazai és nemzetközi felméréseket egyaránt feldolgozott. A primer adatgyűjtés 2011 júliusában 1086 internetező online megkérdezésével történt. Az adatbázis a legfontosabb demográfiai ismérvekre – életkor, nem, iskolai végzettség, településtípus és régió – reprezentatív a legalább hetente internetező 18-64 éves magyar lakosságra nézve. A teljes tanulmányt a KutatóCentrum értékesíti.
