Duna – Képek a forrástól a deltáig

Az Európai Bizottság kísérőkiállítása a World Press Photo alkalmából
Szeptember 29-én nyitja meg kapuit az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a World Press Photo együttműködésében létrejött Duna – Képek a forrástól a deltáig című kísérőkiállítás. A két intézmény idén második alkalommal fogott közös munkába, ezúttal az Európai Unió Duna-régió stratégiájához kapcsolódva. A közösen kiírt pályázatra mintegy 1300 alkotás érkezett, melyek közül 64-et tekinthetnek meg a látogatók a Néprajzi Múzeumban október 30-ig.
A konkrét képanyagot nézve úgy tűnik mintha a Duna körül megállt volna az idő. E sajátos időn kívüliség mellett egyfajta különös, ismeretlenül is ismerős közösség hangulata is elfog. Mintha már láttuk volna valahol ezt a tájat, ahol még valójában sosem jártunk, mintha álltunk volna már egy folyóparton, pedig tudjuk, hogy nem így volt. A címek ismerete nélkül aligha lehet megmondani, melyik kép melyik országban készült. Ezt a közös érzést, ezt a közös szellemiséget jeleníti meg, erősíti fel a kiállítás, és a maga módján így járulhat hozzá a Duna Stratégiában megfogalmazott célokhoz, ahhoz, hogy a Duna menti makrorégióban előmozdítsa az idő kerekét.
A ma nyíló kiállítás kapcsán fontos hangsúlyozni a stratégia szimbolikus jelentőségét is. Jelképezi az egyes országok egymásrautaltságát, és azt, hogy összefogva hatékonyabban tudnak cselekedni. Az országhatárokon átnyúló gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés mindannyiunk érdeke, régiónk versenyképességének erősítése pedig nem önmagáért való cél, hanem az itt élők jobb boldogulásának nélkülözhetetlen feltétele.
Háttér:
A Duna-régió stratégia a Dunához kapcsolódó régiók közös fejlesztési akcióterve, amelyet az Európai Bizottság javaslata nyomán a magyar elnökség alatt került fogadott el az Európai Tanács, és így véglegesítésében Magyarország fontos szerepet játszott. Az akcióterv összesen 14 országot (8 tagállamot és 6 EU-n kívüli országot) foglal magába. Az Európai Unióban eddig egyetlen hasonló stratégia született: a Balti stratégia, amely már jól bizonyítja az országokon átívelő, makroregionális összefogás előnyeit. A Duna Stratégia fő célja, hogy fenntartható módon erősítse a térség gazdaságát és versenyképességét, illetve ezen keresztül a régió vonzerejét, lakóinak életminőségét. Ezzel ösztönözve a kis- és középvállalkozásokat éppúgy mint az energia és közlekedési hálózatok fejlesztését, a gazdasági kooperációt hozzájárulva a leszakadt régiók felzárkóztatásához. Mindeközben a stratégia a Duna menti területekre jellemző táj és kultúra megőrzésére, természeti és kulturális értékeinek megóvására is fokozott hangsúlyt helyez, valamint hangsúlyozza szellemi és kulturális örökség sokszínűségét. Az akcióterv központi eleme az összefogás és a stratégiai gondolkodás. Erre nagy szükség van akár az uniós források jobb, koordinált felhasználásához, akár a szélsőséges időjárási jelenségek – így például aszály, árvíz – integrált kezeléséhez.