Szeptember 15-én délelőtt Miskolc belvárosában gázrobbanás történt, melyben két munkás életveszélyesen megsérült. A rendőrség büntetőeljárást indított az eset körülményeinek tisztázására.
Lakossági bejelentés érkezett a Miskolci Rendőrkapitányságra szeptember 15-én, délelőtt 9.45 órakor, miszerint a Városház téren munkavégzés közben gázrobbanás történt.
A robbanás során két munkás, egy 51 éves szendrői és egy 55 éves szikszói férfi súlyos, életveszélyes égési sérüléseket szenvedett.
A hatóságok és szolgáltató szakembereinek több órás összehangolt munkájának köszönhetően a láng tovaterjedését sikerült megakadályozni és eloltani, megelőzve a további személyi sérüléseket, illetve nagyobb anyagi kárt.
Az érintett területen 400 méter sugarú biztonsági zóna felállítására és a zónán belüli épületek kiürítésére került sor. A kiürítés során 700 fő kényszerült elhagyni az épületeket. A tüzet a tűzoltóság munkatársainak 13.40 órakor sikerült eloltaniuk. A gyalogos forgalom és a villamos közlekedés, a szemle lefolytatása után 16.30 órakor állt csak helyre.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya az ügyben nyomozást rendelt el foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt.
A nyomozás feladata tisztázni azt, hogy a munkavégzés során történt e foglalkozási szabályszegés, illetve amennyiben történt, úgy az okozati összefüggésben áll e a két munkás életveszélyes sérülésével.
A szakértők bevonásával zajló vizsgálatnak mindemellett választ kell adni arra a kérdésre is, hogy az ügyben megvalósult e a közveszélyokozás bűncselekménye.
Információs háttér – Büntető törvénykönyv (Btk):
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
„171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén – az ott tett megkülönböztetéshez képest – öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
B-A-Z. MRFK. Kommunikációs Iroda
