Az ilyen események esetében szokásos ünnepélyes méltatások és köszöntőket követően az érintett települések végre megtudhatták, kikkel kell majd megmérkőzniük a győzelem elhódítása érdekében.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márványtermében tartott ünnepélyes zászlóünnepséggel és sorsolással megkezdődött a IV. Nemzeti Vágta budapesti végállomása. Az immár önmagát az egész országot – sőt határon túli területeket is – átfogó rendezvénysorozattá kinövő kezdeményezés főversenyszámának keretein belül idén hetvenkét település lovasa méretteti meg magát.
Az indulók közül negyvenöten a tizenöt előfutamon megszerzett dobogós helyezésüknek köszönhetően indulhatnak a Vágtán, további két település pedig a tavalyi vágtán elért eredményeinek köszönhetően kapott rajtengedélyt. A maradék huszonöt helyre a másfélmillió forintos nevezési díjat befizető indulók kerültek.
A lovasokat – illetve az általuk képviselt településeket – a Vágta támogatói, sztárvendégei, szervezői és segítői sorsolták össze a tizenkét hatfős előfutamba, melyeket szeptember 17-én, szombaton a Hősök terén felállított Vágta-pályán tekinthetnek meg az érdeklődők. Az előfutamok első két helyezettje – összesen huszonnégy ló és lovasa – kvalifikálja magát a négy ötfős és egy négyfős középfutamba, melyeket a vasárnapi program keretein belül bonyolítanak majd le. Végül pedig a hat középfutam győztese szerzi meg a jogot arra, hogy a vasárnap esti nagydöntőben megmérkőzzön a tízmillió forintért, az 1848-as szablyáért, és természetesen a győzelem dicsőségéért.
Bár – mint ahogy fentebb kiderül – a lényegesebb események zömére csak 17-18-án kerül sor, a Vágta programjai már három nappal korábban megkezdődnek az 56-osok terén, ahol szerdától péntekig különböző díjugrató versenyek, bemutatók és egyéb érdekességek szórakoztatják az érdeklődőket, míg esténként a Bor- és Pálinkafalu színpadán különböző koncertek fokozzák a hangulatot.
DicsukD
Fotók: Stiber Judit
