2011. tavaszi Standard Eurobarométer felmérés: az európaiak bizakodóbbak a gazdaságot illetően Az európaiak kezdenek optimistábbak lenni a gazdasági kilátásokat illetően, és egyre többen vélik úgy, hogy a válság nehezén már túljutottunk – derül ki a 2011. tavaszi Eurobarométer felmérésből, az Európai Unió által évente kétszer elvégzett közvélemény-kutatásból. Az európaiak 43%-a úgy tartja, hogy a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása már elérte a tetőpontot. (ld. a mellékletet). A 2010-es őszi felméréskor még egy százalékponttal (MEMO/11/16) és 2009 tavaszán pedig 15 százalékponttal kevesebben vélekedtek így. A felmérés arra is rámutat, hogy a válság leküzdése és a jövőbeli nehézségek elkerülése érdekében az európaiak egyre inkább várnak uniós fellépést és szorosabb európai együttműködést. 10 európai közül 8 úgy gondolja, hogy a gazdasági helyzet hatékony kezeléséhez hasznos lenne szorosabban összehangolni az uniós tagállamok gazdaságpolitikáját.
„A legutóbbi Eurobarométer felmérés alátámasztja, hogy az Európai Unió kezd fokozatosan kilábalni a válságból. Az emberek szerint az EU hatékony intézkedéseket hoz a válság ellen, és visszatértünk a gazdasági fellendüléshez vezető útra” – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke. „A felmérés arra is fényt derít, hogy a többség szerint az Európai Unió jó irányba halad. A polgárok azt várják az uniós intézményektől és a nemzeti kormányoktól, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a növekedés és a munkahelyteremtés együttesen jelentkező kihívásának kezelésére. Jó esély van arra, hogy Európa megerősödve jön ki a válságból, ha mindannyian felelős módon cselekszünk.”
Az általános uniós tendencia pozitív ugyan, a recesszióval és növekvő munkanélküliséggel küzdő országokban viszont még mindig eluralkodóban van a szkepticizmus. Az „optimistább” és a „pesszimistább” országok nem egyformán látják a helyzetet. A tagállamok többsége, különösen Dánia (68%), Észtország (64%) és Ausztria (62%) úgy ítéli meg, hogy a gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása már elérte a tetőpontot. Ezzel ellentétes véleményen vannak a válsággal küszködő országok, például Portugália (80%) és Görögország (78%).
Az európaiak továbbra is alapvetően támogatják azt az elképzelést, hogy „együtt erősebbek vagyunk” (ld. a mellékletet): 79%-uk (2010 őszéhez képest plusz 2 százalékpont) ért egyet a „gazdaságpolitika összes uniós tagállam közötti fokozottabb összehangolásával”, 78%-uk (plusz 3 százalékpont) pártol „szigorúbb uniós ellenőrzést a bankok és pénzintézetek megmentéséhez használt közpénzek esetében”, 78%-uk (plusz 3 százalékpont) tartaná hatékonynak az „euróövezetben résztvevő országok gazdasági és pénzügyi politikájának szorosabb összehangolását”, 77%-uk (plusz 2 százalékpont) támogatja „a nagy pénzügyi csoportok szigorúbb uniós felügyeletét ” és 73%-uk (plusz 2 százalékpont) szerint hatékony lenne, „ha az Unió nagyobb szereppel rendelkezne a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában.”
Az uniós polgárok továbbra is úgy vélik, hogy a gazdasági válság hatásainak kezelésében az EU a leghatékonyabb szereplő, megelőzve a nemzeti kormányokat (ld. a mellékletet). E tekintetben most is az EU az első (22%, mínusz 1 százalékpont), majd szorosan ezután következnek a nemzeti kormányok (20%, változatlan). A G20-ak (14%, mínusz 2 százalékpont) korábbi harmadik helyét a Nemzetközi Valutaalap (15%, változatlan) vette át. Az Egyesült Államok (7%, plusz 1 százalékpont) 2010 tavasza óta egymás után harmadszor is a nemzetközi szervezetek mögé szorult vissza.
A közvélemény támogatja az Európa 2020 stratégiát
A növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére irányuló kezdeményezéseket tartalmazó Európa 2020 stratégia (ld. IP/10/225) mind a hét kezdeményezését „fontosnak” tarják az európaiak (ld. a mellékletet). A legtöbben a „szegények és a társadalmilag kirekesztettek megsegítését és társadalombeli aktív szerephez juttatását” (79%, plusz 3 százalékpont), a „foglalkoztatási szint emelésére irányuló munkaerő-piaci modernizációt” (79%, plusz 3 százalékpont) és a „kevésbé természetierőforrás-igényes és kevesebb üvegházhatást okozó gázt kibocsátó gazdaság ösztönzését” támogatják (76%, plusz 3 százalékpont). Az európaiak többsége az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit – azaz az innováció ösztönzését és a versenyképesség növelését – is realisztikusnak és megvalósíthatónak tartja.
Végezetül, az európaiak többsége, 46%-uk (változatlan) optimistán néz a jövő elé és úgy gondolja, hogy az Európa 2020 stratégiával helyes irányba halad az Unió. A polgárok azt a nézetet vallják, hogy „az Európai Unió jó irányba halad a válságból való kilábalás és a világ új kihívásaival való szembenézés tekintetében.” A 27 tagállam közül 21-ben a válaszadók legalább 46%-a vélekedik ekképpen.
Előzmények
A 2011. tavaszi Standard Eurobarométer felmérést 2011. május 6–26. között folytatott személyes beszélgetések révén készítették. A 27 uniós tagállamban és a tagjelölt országokban összesen 31 769 személyt kérdeztek meg.
