Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik delegáltja felvetette a tervezett román közigazgatási átalakítás ügyét, amely az erdélyi magyarságot és különösen a Székelyföldön egy tömbben élő több mint 600 ezer székelyt rendkívül hátrányosan érintené. A tervezet szerint nyolc olyan új régióba sorolnák át őket, amelyek egyikében sem lennének többségben, sőt egyes területeken még a nyelvhasználati jogok érvényesítéséhez szükséges 20 százalékot sem érnék el. A magyar kormány részéről csupán egy televíziós nyilatkozatra futotta, de már ez is elég volt ahhoz, hogy a románok bekéressék a bukaresti magyar nagykövetet.
A képviselő kérdést intézett Nikolai Mladenov bolgár külügyminiszterhez, melyben azt tudakolta, hogy vajon Bulgáriában vagy az Európa Tanács bármely más tagállamában elképzelhető lenne-e egy ilyen lépés, amely megbontja az érintett területek demográfiai arányait az ott élők megkérdezése nélkül. Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen lépés ellentétes az Európa Tanács ajánlásával, amelynek betartását Románia vállalta, tehát rá nézve kötelező. A tervezett intézkedés ellen Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és EP képviselője, valamint a Székely Nemzeti Tanács is tiltakozott. A bolgár külügyminiszter válaszában jelezte: az emberi méltóságot és nemzeti közösségek jogait Bulgária tiszteletben tartja, a nemzetközi jogot tiszteli, ilyen útra nem lépne, de más ország sem. A válaszból kiderült: Románia terve szembe megy az Európa Tanács előírásaival.
A Jobbik határozottan elutasítja a román közigazgatás ilyen átalakítását és az ellen minden lehetséges nemzetközi fórumon tiltakozik.
