Időszámításunk előtt 3 ezer évvel az emberek Mezopotámiában már ünnepelték a tavasz eljövetelét. Úgy tartották, a nagy nyári munkák előtt meg kell állni egy pillanatra. Köszönteni kell az új életet, imádkozni a bő termésért.Ez volt jellemző a zsidó kultúrában is.
Dr. Horváth Pál
” Ez az ünnep eredetileg aratási ünnep volt. Hisz Palesztínában előbb érik a gabona.”
A zsidó felekezetben az ünnep később további jelentéssel is bővült. Az Ószövetség szerint Isten a Sínai hegynél lángnyelvek formájában adta át Mózesnek az emberiségnek szóló tízparancsolatot, melyet csak egy nép fogadott el.
Horváth László, teológus
„Fontos rabbinikus hagyomány mondja azt, hogy az akkori világ elképzelése szerint 70 nép volt, hetven lángnyelv szállt le, de csak a zsidóság fogadta el ezt a törvényt.”
A Újszövetség szerint a lángnyelvek Jézus keresztrefeszítését követően az ötvenedik napon, pünkösdkor, újra a Földre szálltak Jeruzsálemben. És ezúttal már nem csak egy népet szólítottak meg, hanem a 2 apostolt és rajtuk keresztül az egész keresztény világot. Ekkor szállt le ugyanis a szentlélek, melyet tizenkét lángnyelv vagy galamb formájában ábrázolnak.
Dr. Horváth Pál
„Zúgás támad, aláereszkedik a lélek az apostolok hirtelen megtelnek Isten beléjük áradó kegyelmével. Hirtelen olyan csodálatos történtek velük, mint pl.: magának Jézusnak, Jézus tanításának és küldetésének teljes megértése, egy utólagos felismerése mindannak, ami a mester és tanítványaival az utóbbi időben történt.”
Éppen ezért pünkösd napján a keresztény egyház már a második századtól kezdve lényegében a saját születésnapját ünnepli. Az apostolok, a legelső keresztény papok ugyanis a Szentlélek eljövetelekor értették meg és kezdték el terjeszteni Jézus tanításait.
Horváth László, teológus
„Napjainkban pünkösd ünnepekor a püspök, vagy az általa rendelkező pap a bérmálás szentségében részesíti a felnőtt nagykorúságra készülő gyermekét, amely általa küldetést kap a világ megszentelésében.”
Pünkösd tehát a keresztény egyházban kapott kiemelkedő szerepet, mint a Jézus szenvedéstörténetének utolsó állomása. De az ősi tavasz ünnepnek megmaradt profán, azaz világias jellege is. Ez a népi hagyományokban őrződött meg.
A falvakban, az úgynevezett pünkösdölékskor bő termésért, termékenységért fohászkodtak. Elterjedt szokás volt például a pünkösdi királynájárás. Ekkor egy kislányt vezettek végig a falun, akit- vörös lángokat szimbolizáló- virág szirmokkal hintettek be. Ha a kislány nevetett, bőségesnek ígérkezett a termés.
Vízi Eszter, Törekvés MK Cseperedő Táncegyesület
„Mivel mindenki babonás volt, és hittek a varázslásoknak, nagy jelentősségük volt a szokásoknak. Ezt komolyan vették, ha nem engedik pünkösdölni, nem lesz kenderük, terményük ez évben.”
Hasonló hagyomány volt a pünkösdi királyválasztás is.
Vízi Eszter, Törekvés MK Cseperedő Táncegyesület
„A legénybandák maguk köuött királyt választottak. Általában valamilyen erőpróba után. Ez egy évig tartott. Ezután egy évig ingyen ihatott a kocsmában.”
A pünkösd tehát a fiatalság, a tavasz és a termékenység fesztiválja, valamint a Szentlélek eljövetelének ünnepe is egyben. Kellemes pünkösd vasárnapot, pünkösd hétfőt!
