Siim Kallas közlekedéspolitikai EU-biztos üdvözölte, hogy az Európai Parlament a mai szavazással végleges hozzájárulását adta azoknak az új uniós szabályoknak a bevezetéséhez, amelyeknek köszönhetően a tagállamok a jövőben a nehéz gépjárművektől nemcsak az infrastruktúra igénybevételéért szedhetnek díjat, ahogyan ma teszik, hanem az okozott levegő- és zajszennyezés költségeit is megfizettethetik velük.
Az „euromatrica-irányelv” a módosítás nyomán a forgalmi torlódások jobb kezelését is lehetővé teszi, amikor megengedi a tagállamok számára, hogy a nehéz tehergépjárművektől szedett díjakat napszak szerint (legfeljebb 175%-kal) differenciálják. Az új szabályozás harmadik fontos eleme a beszedett díjak „elkülönítése”, vagyis az a lehetőség, hogy a tagállamok az újfajta bevételeket félretegyék a közlekedési infrastruktúra (TEN-T) fejlesztésére irányuló projektek finanszírozására.
Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedéspolitikáért felelős tagja és egyben alelnöke a következőket mondta: „A mai szavazással lezárult az új EU-szintű szabályozással kapcsolatos vitafolyamat, és lehetővé vált, hogy a nehéz tehergépjárművek kifizessék az általuk okozott környezetszennyezés és a keltett zaj teljes költségeit. Az új szabályok az árakon keresztül hatékonyabb logisztikai megoldások és kevésbé szennyező járművek alkalmazására késztetik a gazdasági szereplőket, miközben általában véve gondoskodnak arról, hogy közlekedési rendszerünk fenntarthatóbbá váljék. A ma elfogadott szöveg új eszközt ad a tagállamok kezébe a forgalmi torlódások elleni küzdelemben is, amikor lehetővé teszi számukra, hogy a díjakat napszak szerint differenciálják, és ezáltal csökkentsék a csúcsidőben közlekedő tehergépjárművek számát. Ez rendkívül fontos előrelépés.”
A jelenlegi szabályozás
A nehéz gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999-es úgynevezett euromatrica-irányelv európai uniós keretet alakított ki a nehéz tehergépjárművektől szedhető útdíjak számára. Az irányelv engedélyezi, miközben kötelezővé nem teszi, hogy a tagállamok a 3,5 tonnánál nehezebb járművekre (tehát már a kisebb tehergépjárművekre is) – a jogszabály szóhasználatával élve – „úthasználati díjat” (időalapú, például napi, heti vagy éves díj) vagy „használati díjat” (távolságalapú, például kilométerenkénti díj) vessenek ki, azzal a feltétellel, hogy ezzel nem valósíthatnak meg diszkriminációt, és a beszedett díjak nem haladhatják meg azt a mértéket, amely a közúti infrastruktúra karbantartásához és időszakos felújításához feltétlenül szükséges.
Az 1999-es euromatrica-irányelv kifejezetten tiltja másféle költségek figyelembevételét, így nem háríthatók át a közlekedés résztvevőire a társadalom egésze és az adófizetők által viselt úgynevezett külső költségek, például a levegőszennyezés és a zajártalom költségei. Ezért volt szükség az irányelv felülvizsgálatára.
Az új javaslatok
A Parlament által ma elfogadott új szabályozás lényegi elemei a következők:
A tagállamok a nehéz tehergépjárművek által fizetendő díjba az infrastruktúra költségei mellett a közlekedésből származó levegő- és zajszennyezés költségeit is beépíthetik.
A tagállamok közlekedésszervezési megfontolásokból, a forgalmi torlódások csökkentése érdekében napszakonként eltérő összegű (csúcsidőben magasabb, csúcsidőn kívül alacsonyabb) díjakat szedhetnek. A kompromisszumként elfogadott szöveg szerint a zsúfolt útszakaszokon alkalmazott magasabb díj legfeljebb 175%-kal haladhatja meg az alapdíjat, és ez a magasabb díj egy adott útszakaszon legfeljebb naponta öt órán át szedhető, míg máskor ugyanott az alapdíjat kell alkalmazni.
A külső költségek a gyakorlatban – függően a jármű besorolásától, az adott útszakasz elhelyezkedésétől és a zsúfoltság mértékétől – kilométerenként 3–4 eurócenttel növelik meg az útdíjakat. A díjak beszedése elektronikus díjszedő rendszer alkalmazásával történik, amely EU-szinten 2012-ig válik műszakilag teljes mértékben átjárhatóvá. A díj beszedésekor a fuvarozó olyan elismervényt kap kézhez, amely egyértelműen jelzi a felszámított külső költség összegét, és így lehetővé teszi e költségelem áthárítását a fuvaroztatóra.
A módosítás kiterjeszti az euromatrica-irányelv alkalmazási területét. Míg az irányelv eddig csak a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) vonatkozott, a jövőben a benne foglalt szabályokat Európa összes autópályájára alkalmazni kell.
A módosítás lehetővé teszi, hogy a befolyó bevételeket a tagállamok a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére különítsék el. Az új szabályozás erősen ösztönzi a díjakból befolyó többletbevétel elkülönítését egyes meghatározott típusú közlekedésfejlesztési projektek (alternatív infrastruktúra, innovatív és tiszta közlekedési rendszerek, biztonságos parkolóhelyek) finanszírozására. E szabály alkalmazása során a tagállamok úgy is dönthetnek, hogy az összes (tehát az infrastruktúra használatáért és a külső költségek ellentételezéséért beszedett díjakból együttesen befolyó) bevétel 15%-át a transzeurópai hálózat projektjeire különítik el. Mindehhez átlátható beszámolási kötelezettség is tartozik.
Az irányelv külön foglalkozik a hegyvidéki területekkel, ahol – az Euro 0, I. és II. kibocsátási osztályba tartozó járművek esetében, valamint 2015-től az Euro III. kibocsátási osztályba tartozó járművek esetében – az eddig is felszámított úgynevezett felárak és a külső költségek ellentételezését szolgáló új díjtételek a jövőben együtt is alkalmazhatók lesznek. A többletbevételt ez esetben olyan kiemelt TEN-T-projektek finanszírozására kell fordítani, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat ugyanazon folyosójának fejlesztésére irányulnak, mint ahol a díjat beszedték (korlátozott körű kötelező elkülönítés).
Az irányelv azt is előírja, hogy az uniós intézmények folyamatosan kísérjék figyelemmel a „szennyező fizet” elv érvényesülését és a külső költségek internalizálásának kérdését. A Bizottság – például más közlekedési módok vagy más járműcsoportok esetében, illetve a harmonizáció elmélyítése céljából – jelentéseket készíthet a külső költségek internalizálásának további lehetőségeiről. Ezeket a jelentéseket 12, illetve 48 hónappal az irányelv hatálybalépését követően kell közzétenni, és a bennük foglalt megállapítások alapján a Bizottság szükség esetén új jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.
A következő lépések
A Tanács még a nyár előtt hivatalosan is áldását adja a kompromisszumra. Ezután a tagállamoknak két év alatt kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogukba, és az új rendelkezések csak ezt követően léphetnek hatályba.
