A Bizottság a mai napon intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy nyomatékosabban lépjünk fel az európai társadalmakat gazdasági, társadalmi és politikai szempontból is jelentősen károsító korrupcióval szemben. Öt uniós polgárból négy azon a véleményen van, hogy hazájában súlyos probléma a korrupció. A korrupció becslések szerint évi 120 milliárd euróval károsítja a gazdaságot1, ami az EU GDP-jének 1%-a, és alig alacsonyabb az Európai Unió éves költségvetésénél. Ennek alapján világos, hogy e bűncselekmény legyőzése szilárd politikai elkötelezettséget igényel. E célból a Bizottság első lépésként létrehozza az uniós antikorrupciós jelentést. E mechanizmus a tagállamok korrupcióellenes erőfeszítéseinek nyomon követésére és értékelésére irányul, ösztönözve a jelentősebb politikai szerepvállalást. Az uniós antikorrupciós jelentés segíti majd a tagállamokat a jogszabályok érvényesítésének javításában, nemzetközi kötelezettségvállalásaik hiánytalan teljesítésében, továbbá javítja majd a korrupcióellenes szakpolitikáik és fellépéseik közötti összhangot.
„A korrupció elleni küzdelem kiemelt figyelmet igényel. Bár nemzetközi és európai szinten eléggé kifinomult jogi keret áll rendelkezésre, azt tapasztaljuk, hogy a különböző uniós tagállamok esetében igencsak eltérő a végrehajtás. Számomra nyilvánvaló, hogy a politikusok és döntéshozók részéről nincsen meg a kellő határozottság e bűncselekmény leküzdésére. Az antikorrupciós jelentés megteremtheti a politikai szándékot, hogy egyrészt feltérképezzük korrupcióellenes erőfeszítéseinket és eredményeinket, másrészt pedig azonosítsuk a 27 tagállamban mutatkozó hiányosságokat és gyengeségeket. Ezzel egyidejűleg biztosítanunk kell, hogy valamennyi érintett uniós szakpolitikán belül erőteljesebben érvényesüljön a korrupció elleni fellépés szándéka. A korrupció elleni küzdelem sikeréhez állandó erőfeszítésre van szükség, és a ma előterjesztett intézkedések csak egy részét képezik a társadalmat károsító korrupció jelentette kihívásra adott átfogó válasznak. Jómagam igencsak komolyan veszem e kihívást. Emiatt további intézkedésekre teszek majd javaslatot e témában az elkövetkező évek során, ide sorolhatók például a bűncselekményből származó vagyoni eszközök elkobzására vonatkozó új szabályok, a bűnügyi statisztikák javításának módjáról szóló cselekvési terv, valamint a pénzügyi bűncselekményekre irányuló nyomozás javítását célzó stratégia.” – nyilatkozta Cecilia Malmström belügyi biztos.
Bár a korrupció jellege és mértéke eltérő, valamennyi tagállamot és az egész Uniót károsítja, hiszen csökkenti a beruházások szintjét, gátolja a belső piac megfelelő működését, és forrást von el az államháztartástól. A személyes haszon érdekében elkövetett, hatáskörrel való visszaélés valamennyi formája – legyen szó a politikai korrupcióról, a szervezett bűnözői csoportok által vagy azok közreműködésével elkövetett korrupciós tevékenységekről vagy a mindennapokban megnyilvánuló korrupcióról – elfogadhatatlan és súlyos következményekkel járhat. A mai kezdeményezések alapvetően egy olyan új mechanizmus létrehozására irányulnak, amellyel értékelhetővé válnak a tagállamok korrupcióellenes erőfeszítései. Az uniós antikorrupciós jelentés azonosítja a tendenciákat és a kezelendő hiányosságokat, továbbá ösztönzi az egymástól való tanulást és a bevált módszerek megosztását. E jelentést a Bizottság 2013-tól kezdődően kétévente adja majd ki; elkészítése során az információforrások széles körére támaszkodik, beleértve a meglévő nyomonkövetési mechanizmusokat (Európa Tanács, OECD, ENSZ), a független szakértőket, az érdekelt feleket és a civil társadalmat. Ezzel párhuzamosan az EU-nak tárgyalnia kell az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO) való részvételéről, hogy szinergiák alakulhassanak ki a két mechanizmus között.
A korrupcióval szembeni fellépés eredményességéhez a tagállamoknak javítaniuk kell az európai és nemzetközi szinten már meglévő antikorrupciós jogi eszközök végrehajtását. Az EU-nak is nagyobb mértékben figyelembe kell vennie a korrupcióellenes szempontokat valamennyi releváns uniós külső és belső politikában. A Bizottság ennek érdekében a következő lépéseket tervezi: az év hátralévő részében javaslatot tesz a bűncselekményből származó vagyoni eszközök elkobzására vonatkozó korszerűsített uniós szabályokra, 2012-ben pedig a tagállamokban folyó, pénzügyi bűncselekményekre irányuló nyomozás javítását célzó stratégiára vonatkozóan, valamint cselekvési tervet fogad el a bűnügyi statisztikák javításának módjáról. A Bizottság olyan uniós ügynökségekkel, mint az Europol, az Eurojust és a CEPOL, valamint az OLAF-fal együtt fokozza az igazságügyi és rendőrségi együttműködést és javítja a bűnüldöző hatóságok tisztviselőinek szervezett képzéseket. Folytatja a közbeszerzésre, valamint az uniós vállalkozások számviteli standardjaira és kötelező könyvvizsgálatára vonatkozó uniós szabályok korszerűsítését. Emellett 2011-ben stratégiát fogad el az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások elleni küzdelemről. Ezzel párhuzamosan a Bizottság erőteljesebb hangsúlyt helyez az antikorrupciós kérdésekre az EU bővítési folyamata során, továbbá – a főképviselővel együtt – szomszédságpolitikánk terén. Fokozottabban fogjuk alkalmazni a feltételességet az együttműködési és fejlesztési szakpolitikákban.
