A 2009/10-es tanév során több mint 213 000 diák részesült Erasmus-ösztöndíjban külföldi tanuláshoz vagy képzéshez, ami új létszám-rekordot és az elmúlt évhez képest 7,4%-os növekedést jelent. Az Erasmus a világ legsikeresebb diákcsere-programja, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor az EU a 2012/13-as tanév során eléri azt a célját, hogy az 1987-ben elindított program 3 millió európai diákot segítsen ösztöndíjjal. A 2009/10-es tanév három legnépszerűbb célállomása Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság voltak. Spanyolországból érkezett a legtöbb hallgató külföldre, a második helyen Franciaország, majd Németország áll, és az Erasmus-diákok 61%-a volt nő. Az EU a 2009/10-es tanévben 415 millió EUR-t fektetett az Erasmus-programba.
„Az Erasmus-program az Európai Unió legnagyobb sikertörténeteinek egyike. A legfrissebb számadatok önmagukért beszélnek: Az Erasmus soha nem látott népszerűségnek örvend, és eltökélt szándékom, hogy a jövőben további forrásokat biztosítsak a program számára. A külföldön folytatott tanulmányok, illetve képzések kapukat nyitnak meg a személyes fejlődés és a munkalehetőségek felé, ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy a fiataljaink jövőjébe fektetünk be” — mondta Androulla Vassiliou, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos.
A 2009/10-es tanévben Erasmus-ösztöndíjban részesült összes hallgató közül 178 000 fő a felsőoktatási tanulmányai egy részét töltötte külföldön a Erasmus-programban résztvevő 32 állam valamelyik egyetemén vagy más felsőoktatási intézményében (a résztvevő államok: a 27 tagállam, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország; Svájc az idei évben 33-ként csatlakozik az Erasmushoz). A tanulmányi Erasmus-ösztöndíjat választók száma 5,7%-kal emelkedett a 2008/09-es tanévhez képest.
A külföldi vállalatoknál való munkahelyi gyakornokoskodásra 2007 óta van lehetőség, és ezen opció népszerűsége egyre növekszik. A 2009/10-es tanévben 35 000 diák (hatból egy fő) választotta ezt a lehetőséget. Ez az előző évhez képest 17,3 %-os növekedést jelent.
A diákoknak folyósított Erasmus-ösztöndíj átlagos havi összege 254 EUR, amely a támogatottak számának növekedése miatt 7%-os csökkenést mutat. A legtöbb résztvevő államban a kérelmek száma jóval meghaladja az elérhető Erasmus-ösztöndíjak számát. Az Európai Parlament 2010-es tanulmányában megállapította, hogy a nem Erasmus-diákok csupán 24%-a nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli őket a külföldi tanulás lehetősége.
Ezenkívül a tavalyi évhez képest 4%-kal több, azaz 38 000 ösztöndíjat ítéltek oda a felsőoktatásban dolgozók és oktatók számára, hogy külföldön taníthassanak vagy képzésen vehessenek részt.
Előzmények
A tanulási célú mobilitás az „Európa 2020: A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia” egyik kulcsfontosságú célkitűzése, valamint az Erasmus-program sikerére építő „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű bizottsági kezdeményezés központi eleme.
Becslések szerint jelenleg az európai diákok 10%-a folytat külföldön tanulmányokat vagy vesz részt képzésen felsőfokú tanulmányai keretében; 4%-uk részesül Erasmus-ösztöndíjban. Múlt hónapban a Bizottság ismertette arra vonatkozó új európai célkitűzését, hogy a diákok mobilitásának mértéke átlagosan legalább 20%-kal emelkedjen.
Egy a közelmúltban készített Eurobarométer-felmérés (IP/11/567) szerint számos diák anyagi okokból nem tud részt venni külföldi tanulmányi és képzési programban. A felmérés rávilágított arra, hogy a külföldre vágyók 33%-a nem engedhette meg magának a kinttartózkodást, azok közel kétharmada (63%) pedig, aki kijutott külföldre, magánforrásból vagy saját megtakarításaiból élt. „Ezek az adatok is indokolják, hogy meg kell erősítenünk mobilitási programjainkat, amelyek kiemelkedő költséghatékonyságot biztosítanak”, tette hozzá Vasziliu biztos.
A külföldön folytatott tanulmányoknak vagy képzésnek köszönhetően a fiatalok fejleszthetik azon, a munkáltatók által nagyra értékelt képességeket, mint a nyelvtudás, a más nemzetek elfogadása vagy a vezetői és az alkalmazkodási képesség. Az Erasmus-diákok nagyobb valószínűséggel vállalnak külföldön munkát későbbi életük során.
Az Erasmus-program nemzetközibbé teszi az európai felsőoktatást, segítségével nő az egyetemi képzések minősége, összehasonlíthatósága és átláthatósága.
Múlt hónapban az EU oktatásügyi miniszterei közös tervet fogadtak el a tanulási célú mobilitás akadályainak elhárítása, valamint a mobilitást elősegítő további pénzügyi és tantervi reformok előkészítése céljából.
