Az Orbán-kormány a pénzbehajtás közben megfeledkezett a szerzett jogok
védelméről, a munkaerő-piaci realitásokról és a kiszámíthatóságról. Az LMP
kedden benyújtott országgyűlési határozati javaslatában ezért azt
kezdeményezi, hogy a Parlament az érintett minisztériumokat szólítsa fel
olyan nyugdíjkoncepció kidolgozására, amit széleskörű egyeztetés előz meg.
Az LMP kedden benyújtott országgyűlési határozati javaslatában azt
kezdeményezi, hogy a Parlament az érintett minisztériumokat szólítsa fel
olyan nyugdíjkoncepció kidolgozására, amit széleskörű egyeztetés előz meg. A
nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó javaslatot a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának, a Belügyminisztériumnak és a Nemzetgazdasági
Minisztériumnak december 1-ig kellene beterjeszteni.
Az LMP szerint egy hosszútávon működő, a generációk közti szolidaritásra
épülő nyugdíjrendszer nem diktátumokkal, hanem széles körű társadalmi
egyeztetéssel alakítható ki. Ehhez nem csak a Nyugdíjkerekasztallal, az
érintett szakszervezetekkel, valamint civilekkel kell megegyezni, hanem a
munkavállalókat képviselő szervezetekkel is. A nyugdíjazás szabályainak
stabilitása, a fokozatos változtatás minden társadalmi csoport érdeke, és
előrébbvaló a rövid távú fiskális szempontoknál.
A visszaélések elleni küzdelem és a takarékosság jegyében a nyugdíjrendszer
az utóbbi években számos költségcsökkentő és szigorító átalakításon esett
át, de az LMP is úgy látja, hogy az fenntarthatósági és igazságossági
szempontból további reformokra szorul.
A nyugdíjkassza azonban nem a mindenkori kormány szabadon felhasználható
pénzeszsákja. Az Orbán-kormány a pénzbehajtásra tett erőfeszítései közben
megfeledkezik a szerzett jogok védelméről és a kiszámíthatóság
biztosításáról. Az LMP szerint nem történhet meg az, hogy a kormány
ötletelése miatt százezrek egzisztenciája rendül meg egyik napról a másikra.
Amíg az álláskeresők száma sokszorosan meghaladja a betölthető
álláshelyekét, addig mérhetetlen felelőtlenség többszázezer embert kilökni a
nyugdíjrendszerből, mert így megbélyegzett állampolgárként csak a
segélyezettek táborát fogják gyarapítani. Az LMP szerint a meglévő szabályok
alkalmasak arra, hogy a visszaélőket kiszűrjék a rendszerből. A
korengedmények esetében pedig – a szerzett jogokat tiszteletben tartva, a
családok egzisztenciáját nem ellehetetlenítve – a fokozatosság elvének
figyelembevételével kell a minisztériumoknak konszenzusra jutni az
érdekképviseletekkel.
Az Országgyűlés
…./2011 (…) OGY határozata
a korhatár előtti nyugdíjak megvédéséről
Az Országgyűlés, figyelemmel arra, hogy
a) a magyar társadalom rossz egészségügyi állapota, valamint az elmúlt húsz évben a munkahelyek tömeges elvesztése miatt a korhatár alatti nyugdíjazás a magyar társadalom nagyszámú csoportjait érintette, ennek költségeit pedig a jelenleg aktív generációk viselik, ami komoly fenntarthatósági problémákat eredményezett
b) a rendszerváltás során 1,5 millió munkahelyet vesztett el a magyar gazdaság, ami felelőssé tehető a korhatár előtti nyugdíjazás kiterjedtségéért; valamint arra, hogy a mindenkori kormánynak felelősséget kell vállalnia a korhatár alatti nyugdíjasokért, ameddig a munkaerőpiac ki nem termeli a szükséges álláshelyeket
c) a korhatár alatti nyugdíjkifizetések fenntarthatósága és a visszaélések megakadályozása érdekében az utóbbi években számos törvénymódosítás született, amelyek szigorították a jogosultság megszerzésének feltételeit, illetve a rokkantnyugdíjak esetében a rehabilitáció felé irányították az új belépőket; valamint arra, hogy a fenti intézkedések hatására a rokkantnyugdíjazás gyakorlata az utóbbi években visszaszorult;
d) a szolgálati jogviszonyban állók korengedményes nyugdíja a nemzetgazdasági átlag alatti javadalmazás kompenzációjául szolgál, és a törvényhozás mindezidáig adós maradt egy alternatívaként felmutatható életpálya-modell kidolgozásával;
e) a magyar nyugdíjrendszer összetettsége a korhatár alatti ellátásban részesülő csoportok specifikus kezelését követeli meg;
f) a korhatár előtti nyugdíjazás rendszerének átalakítására kizárólag a jogbiztonság, a fokozatosság és a szerzett jogok tiszteletben tartásának alapelveit figyelembe véve, az érintett csoportok érdekképviseleteinek bevonásával, egy egységes, aktív állami szerepvállalásra épülő munkaerő-piaci és nyugdíjreform keretében kerülhet sor;
a következő határozatot hozza:
1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a társadalmi párbeszéd fórumait összehívva, a munkaerő-piaci és demográfiai folyamatokat figyelembe véve dolgozza ki a korhatár előtti nyugdíjazás átalakításának egységes szakmapolitikai koncepcióját. A koncepciónak garanciákat kell tartalmaznia a szerzett jogok védelmét, valamint a nyugdíjak szociális ellátássá alakításának tilalmát illetően. Emellett a koncepcióban a jelenleginél egyértelműbben kell meghatározni a munkaerőpiacra való visszatérés feltételeit és eszközeit (rehabilitáció), valamit a visszaéléseket büntető szabályokat.
2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az érdekképviseleti szervekkel együttműködve dolgozzon ki egy, a szolgálati jogviszonyban állók korengedményes nyugdíjazási feltételeit átalakító, mindkét fél számára elfogadható javaslatot. A már nyugdíjban lévő, korhatár alatti dolgozók számára alakítsák ki a szolgálati jogviszonyba való visszatérés ösztönzőit.
3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy készítsen tanulmányt a korhatár előtti nyugdíjazás rendszerének átalakításához kapcsolódó hosszú távú hatásokról, figyelembe véve a hosszú távú demográfiai folyamatokat, a rokkant- és korengedményes nyugdíjazások évek óta csökkenő trendjét.
4. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt a hatályos jogszabályokat érintő módosító javaslatokat – a szükséges szakmai-társadalmi egyeztetések után – legkésőbb 2011. december 1-jéig nyújtsa be az Országgyűlésnek.
INDOKOLÁS
A korhatár előtti nyugdíjban csaknem 600 ezer állampolgár részesül ma Magyarországon, amely arány kiugróan magas. A rendszerváltást követő foglalkoztatási válságból nagyon sokaknak a korai és rokkantnyugdíjazás volt az egyetlen kiút. Ez a folyamat különösen súlyosan érintette a női munkavállalókat. Tény az is, hogy sokan (munkaadók és munkavállalók egyaránt) visszaéltek a kezdetben laza és kiskapukat hagyó szabályokkal. Részben a visszaélések elleni küzdelem, részben a takarékosság jegyében a rendszer az utóbbi években számos költségcsökkentő és szigorító átalakításon esett át és elismerjük, hogy mind fenntarthatósági, mind igazságossági szempontból további reformokra szorul. Egy hosszútávon működő, a generációk közti szolidaritásra épülő nyugdíjrendszer viszont kizárólag széles körű társadalmi egyeztetések és politikai konszenzuskeresés útján alakítható ki. Ehhez nem csupán a Nyugdíjkerekasztallal, és az érintett szakszervezetekkel, valamint civil szervezetekkel kell konzultálni és megegyezni, hanem a jövő nyugdíjasait eltartó jelenleg aktív munkavállalókat képviselő szervezetekkel is. A nyugdíjrendszernek a stabilitása a legfőbb értéke. A nyugdíjrendszerbe, és közvetve az államba vetett bizalom megerősítésére és nem pedig erodálására van szükség. A nyugdíjazás szabályainak stabilitása, a változtatások fokozatossága minden társadalmi csoport érdeke, amely előrébbvaló a rövid távú fiskális szempontoknál. A folyamatban a szociális szempontokat érvényesítő Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a fiskális szempontokat érvényesítő Nemzetgazdasági Minisztérium egyenrangú félként kell, hogy szerepeljen.
A tartalmi kérdéseket illetően tudatában vagyunk annak, hogy további garanciák szükségesek a visszaélések megakadályozása érdekében. Mindazonáltal ugyanilyen garanciák szükségesek a szerzett jogok védelme valamint a jogbiztonság és kiszámíthatóságát biztosítandó. A korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjazás visszaszorulóban van, a rendszerből kivonható összeg meghatározásához és a társadalmi hatások felméréséhez alapos szakmai háttérmunkára van szükség. Míg az álláskeresők száma sokszorosan meghaladja a betölthető álláshelyek kínálatát, addig mérhetetlen felelőtlenség többszázezer embert kilökni a nyugdíjrendszerből, mert ezek így másodrendű, megbélyegzett állampolgárként csak a segélyezettek táborát fogják növelni. A visszaélőket a már meglévő szabályok alapján ki lehet szűrni a rendszerből. A szolgálati jogviszonyban lévők korengedménye esetében pedig a szerzett jogokat tiszteletben tartva, a családok egzisztenciáját nem ellehetetlenítve a fokozatosság elvének figyelembevételével kell az érdekképviseletekkel konszenzusra jutni.
