Miskolc város napja ünnep: május 11
A Város Ünnepe tegnap este kezdődött a Miskolci Nemzeti Színházban, ahol a Miskolci Szimfonikusok hangversenyét hallgatták meg a város vezetői, a testvérvárosok képviselői, és a nagyközönség.
A Szinva teraszon és a Kandia közben is programok várták az érdeklődőket május 11-én, Miskolc város napján. A zenés programok mellett idén a környezetzudatos nevelésre is hangsúlyt helyeztek az Energia Hét és a Napos Napok programokkal.
A színpadon láthattuk többek között a Görög Katolikus Általános Iskola gyermek-aerobic bemutatóját, a Miskolci Autista Alapítvány műsorát, a Tüskevár Óvoda és Általános Iskola Tanulóinak zenés műsorát, ETKA jóga bemutatót, de bemutatkoztak a Zrínyi Ilona Gimnázium drámatagozatos tanulói is. Délután három órától pedig miskolci zenekaroké volt a színpad.
A fellépők mellett állandó programok is voltak és a látogatók megismerkedhettek a Magyar Honvédséggel és a Miskolc Holding Tagvállalataival és az ÉMÁSZ-szal is.
A város napja alkalmából ünnepi közgyűlésen adták át a kitüntető címeket és díjakat.
Miskolc Város Napja alkalmából ünnepi közgyűlést tartottak szerdán Miskolcon, a Nemzeti Színházban. Az ünnepségen kiosztották város kitüntető címeit is. Miskolc díszpolgára lett Biros Péter háromszoros olimpia bajnok vízilabdázó és Bodonyi Csaba építész. A Pro Urbe-díjat dr. Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgató-főorvosa, Gonda Ferenc, a Filharmónia Kelet-Magyarország Kft. nyugalmazott igazgatója, dr. Pásztor Albert rendőr ezredes, a miskolci kapitányság nyugalmazott vezetője és Serfőző Simon író vehette át dr. Kriza Ákos polgármestertől.
DÍSZPOLGÁROK:
Biros Péter, olimpiai bajnok sportoló
Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Miskolcon született 1976-ban. A sportolást úszóként kezdte. 14 éves korában lett vízilabdázó, ami mellett kézilabdázott is. 1997-ben mutatkozott be a válogatottban. Ugyanebben az évben az UTE-hoz igazolt. Csapatával 1998-ban negyeddöntős 1999-ben LEN-kupa győztes lett. Az 1999-es firenzei Eb-n aranyérmes lett. Biros a döntőben klasszis teljesítményt nyújtva 5 gólt szerzett.
Az 1999-es Világ kupán, Sydneyben szintén első lett, majd a horvát Primorje Rijekához szerződött. Csapatával a LEN-kupa negyeddöntőjéig jutott. A bajnokság után a Bečej csapatához szerződött. A 2000-es olimpián az aranyérmet szerzett magyar csapat tagja volt, amely elnyerte az év magyar csapata címet is.
2001-ben a Bajnokok Ligájában szerepelt, de címvédőként a negyedik helyen végeztek. 2001-ben a Domino-BHSE-hez igazolt, a budapesti Eb-n harmadik, a fukuokai vb-n ötödik helyezést szerzett. Decemberben megválasztották az év vízilabdázójának.
A Honvédnál nem kezdődött szerencsésen a pályafutása de a folytatásban a csapat megnyerte a magyar bajnokságot, a BL-ben pedig a döntőig jutottak. A válogatottal a világligában bronz, a világ kupán ezüstérmes lett. A következő szezonban a válogatottban az EB-n bronzérmet szerzett, majd Barcelonában világbajnok lett. Biros a döntőben három gólt szerzett. A nyarat világliga győzelemmel zárta, az év végén ismét a legjobb vízilabdázónak választották.
2004-ben klubjával magyar bajnok és Euroliga valamint európai Szuperkupa győztes lett. A válogatottal világligát és olimpiát nyert
2005-ben ismét bajnoki címet szerzett. A BHSE az Euroligában a döntőben maradt alul. A montreali világbajnokságon a válogatott második helyen zárt. Birost beválasztották a vb all star-csapatába. Az augusztusi világliga-döntőben szintén ezüstérmes lett. Az évet a Honvéd magyar Szuperkupa győzelmével és harmadik év polósa címével zárta.
A következő évben sérülése miatt több hónapos kihagyásra kényszerült. A Domino magyar bajnok és kupagyőztes lett, az Euroligában a negyeddöntőig jutott. A válogatottal egy Európa-bajnoki és egy világ kupa ezüstöt szerzett.
2007 az ezüsték éve lett Biros számára. Második lett a bajnokságban, a vb-n és a világligában. A 2007–2008-as szezontól az Eger játékosa lett, év végén magyar kupa-győztes.
A következő évben ismét bajnoki ezüstérmes és magyar kupa-győztes. A válogatottal harmadszor is olimpiai bajnok lett és bekerült a torna All-star csapatába. Az Eb-n pedig bronzérmet szerzett és a legértékesebb játékosnak választották. Az év végén a tagországok szavazata alapján elnyerte a LEN Az év európai vízilabdázója címét, majd pedig a Swimming World Magazine választotta a szezon legjobbjának.
Kiemelkedő eredményei: Olimpiai bajnok (Sydney 2000, Athén 2004, Peking 2008), Európa-bajnok (1999), Eb-ezüstérmes (2006), Eb-bronzérmes (2001, 2003,2008), Világkupa-győztes (1999), Világkupa-ezüstérmes (2002, 2006), Világliga győztes (2003, 2004).
Három ízben választották az év vízilabdázójává (2002, 2003, 2005).
Bodonyi Csaba, építész
Nyíregyházán született 1943-ban.
Tanulmányok: 1961-67 Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar, 1970-72 MÉSZ Mesteriskolája, mester: Plesz Antal
1967-től az Északtervnél (Miskolcon) gyakornok, 1968-69 a Pest Megyei Tanácsi, 1969-70 Esztergomban a Komárom Megyei Tanácsi Tervező Irodában tervező, 1970-89 az Északtervnél tervező, főépítész, műszaki igazgatóhelyettes, 1989-1998 az Interplan Tervező-Fejlesztő-Beruházó Kft. műteremvezető tervezője. 1987-től Tokaj város főépítésze. 1980-84 a MÉSZ Mesteriskolája vezető építésze, 1977-88 a Miskolci Építészműhely szervezője és szakmai vezetője. 1990-ben saját tulajdonú műtermet alapít, mely ma Bodonyi Építész Kft. néven vezetése alatt működik. 1972-től a MÉSZ tagja, 1997-99 a Magyar Építészkamara alelnöke, 1999-2001 elnökségi tagja, 1996-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara elnöke. 1985-90 országgyűlési képviselő,az Építési-közlekedésfejlesztési bizottság tagja, 1994- tagja a Kós Károly Egyesülésnek 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja, 1996-ig elnökségi tagja. 1993-tól címzetes egyetemi tanár. 1990-től saját műtermének, a Bodonyi Építész Kft.-nek vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának alapító tagja, 2009-től elnöke.
Díjak, elismerések: Ybl Miklós-díj (1979), Széchenyi-díj (1991), 1993. c. főiskolai és egyetemi tanár, DLA fokozat (1999), Pro Urbe Tokaj (1997), Pro Urbe Miskolc (1997), Miskolc város alkotói díja (2000), Kotsis Iván Emlékérem (1993), Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Alkotói Díja (2000), Miskolc város Alkotói Díja (2001), Az Év Főépítésze (2003)
Fontosabb épületek: Ifjúsági Ház (Edelény, 1976), Egészségügyi Szakközépiskola (Miskolc, 1978), Fiatal építészek lakóháza (Miskolc, 1979), Nevelési Központ (Békés, 1984-91), Tudomány és Technika Háza (Miskolc, 1988), Görög katolikus templom (Encs, 1991), lakóház (Sárospatak, 1991), Borfeldolgozó és palackozó (Tokaj, 1992, 1996), Római katolikus templom (Sajópetri, 1993), Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciója (1993-97), Görög katolikus templom és közösségi épület (Ózd, 1995-2000), Sétálóutca (Tokaj, 1995), Gimnázium és Szakközépiskola (Tokaj, 1997),Általános iskola és könyvtár rekonstrukció (Tokaj, 2000), Millenniumi hotel (Tokaj, 2000), Barlangfürdő fejlesztés (Miskolc-Tapolca 2000), Színház rekonstrukció (Eger, 2000), Fogadó (Erdőbénye, 2002), Szakorvosi rendelő (Tokaj, 2002), Dobogó pincészet (Tokaj, 2001), Szakorvosi rendelő (Tokaj, 2002), Idősek otthona (Tokaj, 2003), Ravatalozó bővítés (Tokaj, 2004), Művészetek Háza (Miskolc 2006).
PRO URBE kitüntető cím:
Dr. Csiba Gábor orvos-igazgató
A gimnázium elvégzését követően 1981-ben szerzett diplomát a Debreceni orvostudományi Egyetemen. 1985-ben általános sebészetből, 1988-ban traumatológiából szakvizsgázott sikeresen, majd szakmai ismeretei elmélyítése céljából a Leuveni Katolikus Egyetem Baleseti Sebészetén dolgozott. Folyamatosan képezte magát. 1993-ban gyakorló kórházi menedzser, majd 1995-ben egészségügyi menedzser diplomát szerzett. 2003-ban a Miskolci Egyetemen jogi szakokleveles orvos lett, majd a Projekt Hope „vezetés mesterfokon” c. menedzser képzésen Masters diplomát szerzett.
Pályafutását 1981-ben általános orvosként, majd szakorvosként a B-A-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Traumatológiai Osztályán kezdte. 1991-től 9 éven át a főigazgató főorvos általános helyetteseként tevékenykedett, majd 2000. július 1-től a B-A-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Korház főigazgató főorvosa.
A Megyei Kórház vezetői teendői ellátása mellett az egészségügy más területén is bizonyította tehetségét. 1990-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjának és a Máltai Gondoskodás Közhasznú Társaság Ápolási Otthonának vezetőjévé választották. 2009-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi Szakszolgálat országos vezetői feladatait is ellátja.
Oktatói ténykedése bizonyítja, hogy hangsúlyt fektet az új ismeretek átadására is. A Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolában egészségügyi szakasszisztenseket, műtőssegédeket és ápolókat oktat. Mellékfoglalkozású főiskolai docensként a Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán védőnő, gyógytornász, klinikai képalkotó diagnoszta képzésben közreműködik, mint előadó és vizsgáztató.
2002. óta folyamatosan tevékenykedik a megye és a város Egészségügyi és Pénzügyi Bizottságának tagjaként. Jelenleg a B-A-Z. Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke. Új kihívást jelentő megbízásként látta el 2007. december 19-től az Észak-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács elnöki feladatait. 2009-ben megválasztották a „Stratégiai Szövetség a magyar Kórházakért” egyesület elnökének. Tagja az 1989-ben megalakult Keresztény orvosok Magyarországi Társaságának Miskolci Szekciójának.
A megyei Kórház vezetőjeként és a régió meghatározó egészségügyi szakembereként törekszik a régió jelentős egyetemeivel, úgy mint a Miskolci Egyetemmel, Debreceni Egyetemmel minél szorosabb szakmai és stratégiai kapcsolat kialakítására. Az európai uniós elvárásoknak megfelelve a kassai J.S. egyetemmel oktatási, kutatási és tudományos tevékenységeik összehangolását tűzte ki célul, valamint az országhatáron átnyúló egészségügyi stratégia kidolgozása érdekében együttműködési megállapodást kötött.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Korház főigazgató főorvosa – az Észak-magyarországi Régió Fejlesztési Pólus Stratégia keretében – a Csillagpont Kórház megvalósítását tartja a legnagyobb ívű fejlesztésnek, ami valaha is megvalósult a kórházban, a megyében és a régióban. A közalkalmazottiság megőrzése, a betegellátás biztonsága, és a folyamatos, magas színvonalú gyógyító munka biztosítása a fő cél számára. Napjaink kihívásainak megfelelve a működés stabilitását megőrizve a kórházvezetés célkitűzése, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetem Oktató Kórház a régió vezető egészségügyi intézménye legyen.
Gonda Ferenc, a Filharmónia Kelet-Magyarország Kft. nyugalmazott igazgatója
1975-től dolgozott az országos (később) Nemzeti Filharmónia kirendeltség vezetőjeként, 1998-tól pedig a Filharmónia Kelet-Magyarország Kht. ügyvezető igazgatójaként vett részt Miskolc komolyzenei életének szervezésében 2010-ig nyugdíjba vonulásáig.
1975-től megszakítás nélkül, közmegelégedésre töltötte be felelősségteljes feladatát. Több mint 3 évtizedes tevékenysége eredményeként mára egy nagy létszámú, értő és a komolyzene iránt érdeklődő közönségréteg született meg a városban.
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002-ben Közművelődési Megállapodást kötött a Filmharmónia Kelet-Magyarország Kht-val a város komolyzenei életének szervezésére, az ifjúság zenei nevelésére, ezen belül az ifjúsági hangversenyek szervezésére. Gonda Ferenc vezetésével Miskolcon a Filmharmónia szervezte a nagysikerű orgona-koncerteket az Avasi református templomban, a nyári térzenei programokat és évközben több komolyzenei, népzenei koncertet. A koncertek százainak megszervezésében nyújtott kiemelkedően eredményes munkát. Bérletsorozatok és egyedi szervezésű koncertek szervezésében játszott mindig kezdeményező szerepet, vagy nyújtott értékes segítséget más intézményeknek a zenei események megvalósításában. A komolyzene értékeinek közönséghez való eljuttatásában munkáját a pontosság, lelkiismeretesség, igényesség jellemezte. A város komolyzenei kínálatában a minőség érvényre juttatását tartotta mindig szem előtt.
Az ország vezető zeneművészeivel kiépített kiváló kapcsolatai biztosították, hogy a város zenekultúráját a legkevésbé sem jellemzi a provincializmus. A nemzeti kultúra kiemelkedő személyiségeit hozta el az elmúlt több mint három évtizedben Miskolcra és nyújtott maradandó élményeket a zeneszerető közönségnek. Kifogástalanul jó kapcsolatot ápolt a város zeneoktatási és zenei előadói intézményeivel, a Miskolci Szimfonikus Zenekarral, és a város kulturális intézményeivel.
Különös érdemeként kell megemlíteni, hogy a város ifjúságának zenei neveléséért a Filharmónia vezetőjeként kiemelkedően sokat tett. Az ifjúsági hangversenyeknek ma Miskolcon 6000 bérlője van, akik a népzenétől a szimfonikus zenéig kapnak gazdag választékot zenei értékeinkből.
2009-ben munkája elismeréséül Wlassics Gyula díjat kapott. Gonda Ferenc közismert és népszerű ember Miskolcon, aki köztiszteletet vívott ki a város polgárai körében emberi értékeivel is.
Dr. Pásztor Albert rendőrezredes, nyugalmazott kapitányságvezető
1955-ben született Ormosbányán. A kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karának elvégzését követően 1979-ben nyomozóként kezdte hivatásos szolgálatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság állományában. Gazdaságvédelmi szakterületen teljesített szolgálatot több mint 8 éven keresztül, kiemelt főnyomozó, majd csoportvezető beosztásban. 1987-től a Miskolci Rendőr-főkapitányság Bűnügyi osztály Gazdaságvédelmi Alosztályának állományába alosztály-vezető beosztásba került kinevezésre. A szolgálat érdekében 1990-ben a rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztály Bűnüldözési Alosztály állományában került alosztályvezető beosztásba, 1991. április 1-től a főkapitányságon Vizsgálati Osztály megbízott, május 1-től kinevezett vezetője volt. 2000 szeptemberétől a Miskolci Rendőrkapitányság állományában kapitányságvezető.
A Rendőrtiszti Főiskola felsőfokú rendőrszervező tanfolyamát 1980-ban végezte el. Szolgálati feladatai mellett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1991-ben jogász képesítést szerzett, majd 1996. június 12-én eredményes jogi szakvizsgát tett.
Dr. Pásztor Albert rendőr ezredes szakmai felkészültségének, széleskörű gyakorlati és vezetői tapasztalatának köszönhetően a rendőrkapitányság bűnügyi felderítési mutatói a rendkívül kedvezőtlen körülmények ellenére is egyenletes, jó színvonalú tevékenységet tükröztek. Átlag feletti teljesítményével és példamutató, következetes vezetői magatartásával jelentősen hozzájárult, hogy az általa vezetett rendőrkapitányság illetékességi területén a bűnügyi és közbiztonsági helyzet folyamatosan javult, országosan pedig több év óta kiemelkedő eredményeket értek el.
Az eddig eltelt szolgálati ideje alatt 29 alkalommal különböző szintű dicséretben és jutalomban, 3 esetben soron kívüli előléptetésben részesült. Szakmai tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársaság Belügyminisztere 1998. május 1-i hatállyal rendőrségi főtanácsos címet, a Magyar Köztársaság Elnöke 2008. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozott részére.
Serfőző Simon, író
Zagyvarékas (Szolnok megye) határában, tanyán született 1942-ben. Általános iskolai tanulmányait Szolnokon végezte. Itt járt egy évig gimnáziumba is, majd Budapestre került, ahol az Egyenáramú Gépgyárban először segédmunkásként, majd betanított munkásként dolgozott. 1962-ben néhány hónapig a Szolnok Megyei Néplapnál újságíróskodott, ahonnan ugyanebben az évben katonának vonult be. 1965-ben leszerelt és Miskolcra került. A Napjaink szerkesztőségében 1968 tavaszától kezdett dolgozni, ahová Kiss Ferenc irodalomtörténész javaslatára jutott be, s ahol mindvégig, a folyóirat megszűnéséig a líra rovatot vezette.
Megjelent kötetei: Hozzátok jöttem (versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), Nincsen nyugalom (versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970); Ma és mindennap (versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1975) Amíg élünk (riportok, Magvető Kiadó, 1978), Bűntelenül (versek, Magvető Kiadó, 1982), Holddal világítottunk (összegyűjtött versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984), Gyerekidő (regény, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1986), Otthontalanok (drámák, Magvető Kiadó, 1988), Veszteségeink gyűlnek (válogatás versekből, riportokból, publicisztikai írásokból, Eötvös Kiadó, 1989) Elsötétült arcom (versek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990), Hazajáró (visszaemlékezés, riportok, interjú, Új Kilátó), Jövőt írni (prózaversek, publicisztikák, Antológia Kiadó, 1994), Félország, félvilág (versek, Orpheusz Kiadó, 1995), Át az időn át (eseményjáték, Zagyvarékas Önkormányzata 1997), Gyerekidő I-II. (regény, Könyves Kálmán Kiadó, 1999), Jövőlátó (dráma, Könyves Kálmán Kiadó 2000) Gyerekidő I-II-III. (regény, Püski Kiadó, 2002), Virág (szerelmes versek, Gonda Kiadó, 2003) Közel-távol (válogatott és új versek, Püski Kiadó); Mindenáron (drámák, Püski Kiadó, 2005), Varjúleves (elbeszélések, Szépírás Kiadó-Orpheusz Kiadó).
1990-1993-ig a Holnap főszerkesztője, majd két alkalommal is az Új Holnap munkatársa. 1991-től a Felsőmagyarország Kiadó vezetője. Az elmúlt években számos olyan elhunyt író, költő, újságíró kötetét adta ki, akik életünkben nem érhették meg, hogy saját művük megjelenjen (Akác István, Horpácsi Sándor, Berencsy Sándor stb.).
Serfőző Simon a miskolci irodalmi élet emblematikus alakja, alkotói életútja, irodalomszervező, kiadói munkássága Miskolc Város művészeti, kulturális életében jelentős és meghatározó erővel volt és van ma is jelen.
SZABÓ LŐRINC irodalmi díj:
Dr. Kabdebó Lórántné Dobos Marianne, író
Miskolcon született 1942-ben. A NME Miskolc, kohómérnöki karán végzett 1965-ben, majd hőkezelő szakmérnökként 1970-ben. Munkahelyei: Lenin Kohászati Művek–metallográfus (1965-75), Kohó- és Gépipipari Számítástechnikai Szervezési Intézet–szervező (1975-78), Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat–műszaki-gazdasági tanácsadó (1978-84). Találmánya: KLM (Kabdebó Lórántné Marianne, Kazánlemez Marianne Módra) nevű hidegszívós, melegszilárd acélmárka egyik szabadalmaztatója.
Az 1980-as évektől közírói szerepet vállalt, melynek során a mai napig húsz könyve jelent meg. Első könyvei a Világ tenyerén katicabogár, 1986; Isten tenyerén, 1995; és Csókolj mancsot neki, 2006.; a ‘rendszerváltást’ katalizáló munkája Regőczi István atya az Isten vándora című könyve volt; a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat történetét bemutató kötet A szeretet önkéntesei című; a Szívek kötelessége megmarad, az első holocaust témájú itthon megjelent kötete. Az Akkor is karácsony volt című trilógiája az új évezred első évtizedében készült közel másfél ezer oldalas három kötet 1944, 1956, és 1989 történetét dolgozza fel. Ennek válogatott és átszerkesztett egykötetes kiadása a Sorsfordító karácsonyok (1945—1956—1989) című kötet. Lengyel Alfonz professzor történetét eleveníti meg a Szőlővesződségeim című könyvében, „…nekünk a vihart állni kell” című vitairat-kötetében az egyház helytállásának, mártírjainak állít emléket.
Egyéb publikációi: Bocsásd meg Úristen ifjúságom vétkét (1987), Embereszményeim (1989), Schéner Mihállyal közös kötetek: Ördögpublikációk, a két kiadást megért Szent István Archikon. Fontosabb sajtó alá rendezések: Regőczi István: Az Isten vándora (1986), Temel M Amata: Szent Domonkos Szerzetesrend Szentjei és Boldogai (1990).
Mindezek elismeréseként három éve a Polisz folyóirat Gyulai Pál-díját nyerte el.
Dobos Marianne médiamissziója ma is napi, és a késő éjszakába nyúlik, mert a Magyar Keressztény Demokrata Szövetség www.mkdsz.hu honlapján új írásai 00-00-kor jelennek meg. Havonta százezren klikkelnek a lapra, ahol a legolvasottabbak között igazolja a számláló műveit. Munkásságának utóbbi éveiben Miskolc számára alapvetően kiemelkedő munkát végez. Újabb könyveiben, írásaiban a templom, rendház és iskolaalapító szerzetes, a Miskolcon a szentség hírében elhunyt és eltemetett Kelemen Didák boldoggá avatását készíti elő.
„MISKOLC VÁROS SPORTJÁÉRT” díj:
Sutkó Mihály, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kerékpáros Szövetség elnöke
A sportvezető immár két évtizede meghatározó egyénisége Miskolc kerékpáros életének. 1991 és 2000 között az MVSC Kerékpáros Szakosztályának vezető edzője. Versenyzői ebben az időszakban számos magyar bajnoki dobogós helyezést értek el és többük kapott meghívást a válogatott keretbe. 2007-ben újból megszervezte a szakosztályt, versenyzőivel számos országos bajnokságot nyert.
Versenyszervezői munkájával elérte, hogy Miskolc immár több mint egy évtizede rangos nemzetközi kerékpárversenyek helyszíne. A 1999-ben és 2000-ben megrendezett első nagy nemzetközi kerékpárverseny a Miskolc GP volt. Ennek folytatásaként 2004-ben és 2005-ben már többnapos, többszakaszos versenyt sikerült megszervezni B.A.Z. megyei Körverseny néven. A szervezők munkáját elismerve a Magyar Kerékpáros Szövetség a következő 3 évre megbízta Sutkó Mihályt és csapatát, hogy rendezze meg a Tour de Hongrie, Magyar Kerékpáros Körversenyt. A versenyeken több kontinens 15-20 Európában is jegyzett csapata, Nemzeti válogatottja vett részt. Miskolc testvérvárosával Kassával kiépített példás sportkapcsolata tette lehetővé, hogy a verseny 2009-ben már Szlovákiát is meglátogatta Central-Europiean Tour néven. Mára ez a rendezvény bekerült a nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) versenynaptárába, mint az Európa-kupa versenysorozat egyik állomása.
A regionális kapcsolatokat erősíti, hogy társrendezőként részt vesz a szlovákiai Kassa-Tátra nemzetközi körverseny szervezésében, aminek egy szakaszát Magyarországon rendezik meg. A kölcsönös együttműködést Kassa város Önkormányzata, 2009-ben egy kitüntető díj odaítélésével köszönte meg. Sikeres nemzetközi versenyek szervezőjeként, kiemelkedően fontosnak tartotta, hogy Miskolc és környéke amatőr versenyzőinek is versenyzési lehetőséget biztosítson. Így került megrendezésre minden évben a „Jávorkút kupa” és a „Bükkszentlászló–Bükkszentkereszt” hegyi időfutam verseny és a „Kovács Károly Emlékverseny”. Ezzel a kritérium versennyel őrzik az MVSC kerékpáros Szakosztályának, hajdani kiváló edzőjének az emlékét. Mára ezekre a versenyeke az egész ország területéről érkeznek mind amatőr, mind profi versenyzők.
GÁLFFY IGNÁC életműdíj:
Papp László, képzőművész
1922. augusztus 3-án született Miskolcon. Középiskolai tanulmányait a református Lévay József Gimnáziumban végezte, rajztanára Imreh Zsigmond volt. 1940-ben érettségizett. A Miskolci Jogakadémián 1944-ben fejezte be tanulmányait. Részt vett a Képzőművészeti Főiskola nyári telepén, Nagybányán, ahol a telepvezető Boldizsár István volt. 1944-ben katonai SAS-behívót kap Tornaljára, ahonnan az Érsekújvári Karpaszományos Iskolába került. A háború a németországi Lingenbe, a holland határ mellé sodorta, majd innen Schleswigbe menekült, ahol 1945-ben angol fogságba került. 1946 májusában tért haza, ahol barátai közvetítésével a Népi Kollégiumok Országos Szövetségétől szervezési és kollégiumi megbízást kapott. Miskolcon nyolc kollégium szervezésében és vezetésében vett részt és jelentős szerepet töltött be Miskolc képzőművészeti életének újjászervezésében.
1947-től rendszeresen kiállít helyi és országos tárlatokon. 1947-től tagja volt a Képzőművészek Szabad Szervezetének. 1950-től a miskolci városi tanácson népművelési előadóként dolgozott, majd rövid ideig általános iskolában tanított. 1952-től vezette a Vasas Képzőművész Kört. 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvétele miatt letartóztatták. 1958-ban szabadult és folytatta tanári munkáját a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzőben. 1975 – Borsod-Abaúj Zemplén Megye és Miskolc város gimnáziumainak rajz szakfelügyelője volt egészen nyugdíjba vonulásáig, 1986-ig. 1950-es évek elejétől tagja a Magyar Képzőművészeti Alapnak majd jogutódjának a Magyar Alkotók Országos Egyesületének.
Kitartása és példamutató ügyszeretete sokaknak nyújtott erőt életük értelmezésében. Művészetének és pedagógiai munkásságának is elsősorban a moralitás volt navigátora. Festményei és grafikái az esztétikai értékeken túl, kordokumentumok is egyben. Technikai sokszínűségük a teremtőjük állandó megújulásra kész akaratát, a témaválasztás gazdagsága pedig a megélt évek ezernyi élményét tükrözik.
Papp László eddigi életművét nem csupán a műtermében, gyűjteményekben, baráti családoknál és közintézményekben fellelhető alkotásai jelentik. Tanító, az emberekért felelősséget érző cselekedetei legalább olyan jelentőségűek, mint a csendes szemlélődésre hívó művei. Pajkos derűvel átszőtt bölcsessége, mindenkit kereső szeretete, tehetséget tisztelő és formáló tanácsai immáron sokakban ott élnek és gyümölcsöznek gazdagon.
KONDOR BÉLA képzőművészeti díj:
Kishonthy Zsolt, művészettörténész
Miskolcon született 1956-ban. 1982-1987 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán művészettörténet szakon végzett. 1980-1990 között a miskolci Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményének kezelője. 1990-ben Jurecskó Lászlóval megalapította a MissionArt Galériát melynek azóta is társtulajdonosa, ill. vezetője. Számos kortárs, valamint a XX. századi magyar festészettel foglalkozó kiállítást szervezett és rendezett itthon és külföldön (Bécs, Bukarest, Kempen, Párizs). 1991-től fő kutatási területe a nagybányai festészet, szerkesztője és kiadója az eddig 11 kötetből álló Nagybánya Könyvek c. sorozatnak. 1993-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae ösztöndíjasa. 1993-1994-ben a Miskolcon megjelenő Holnap folyóirat művészeti rovatának vezetője volt. Mattis Teutsch János életmű-kiállításának és katalógusának előkészítésén dolgozott. 2009- től a Szépmesterségek Alapítvány kuratóriumának elnöke, a MŰÚT c. folyóirat felelős kiadója.
Írásai:
• Ámos Imre egy ismeretlen festménye, Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1982
• Meilinger Dezső festészete, Herman Ottó Múzeum, kat., 1985
• Gundelfinger Gyula festészete (Herman Ottó Múzeum, kat., 1986)
• Káinok és Ábelek (Szalai Lajosról) (Budapesti Történeti Múzeum kat., 1990)
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékjegyzéke (társszerzőként), Miskolc, 1992
• [szerk.]: Nagybánya, Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig, Miskolc, 1992
• Huszka József, a „magyar stílus” előharcosa, Herman Ottó Múzeum Évk., XXV-XXVI
• Nagybánya, Magyar Szemle, 1993/2.
• Nagy Oszkár [Murádin Jenővel], Miskolc, 1993 (kismonográfia)
• Tanulmányok a nagybányai művészet köréből, Miskolc, 1994
• Nagybányai festészet magángyűjteményekben (kat., Budapest, 1996).
SZEMERE BERTALAN közéleti díj:
Feledy Péter, a Cserkész Szövetség Miskolci Csoportjának alapítója
1989. óta foglalkozik a cserkész fiatalokkal. Ez idő alatt zömmel miskolci gyerekek, fiatalok részére 21 nyári tábor, 6 külföldi tábor, 3 téli tábor szervezésében működött közre.
Mint alapító 1992 évében létrehozta a Hunyadi Cserkész Alapítványt, melyen keresztül eddig 42 pályázati támogatást sikerült elnyerni. A kapott pályázati összegekkel minden esetben elszámolt, illetve elszámoltak az elmúlt év végéig. A nyert összegeket nagyrészt táborozásra, túrákra, képzésre, találkozók szervezésére használták fel. A cserkész fiatalok szüleinek egy része olyan anyagi helyzetben volt, hogy a támogatás nélkül gyermeküket nem tudták volna táboroztatni. A táborozásokat és többi programokat fényképekkel és újságcikkekkel 4 album dokumentálja. Mint cserkészvezető 17 öregcserkész találkozót szervezett zömmel miskolci öregcserkészek részére, akik a Bodnár Gábor cserkész parkot létrehozták.
Közreműködésével a miskolci cserkészek a városi ünnepségeken folyamatosan részt vesznek, tisztelegnek, koszorúznak, őrséget állnak, ezzel emelik az ünnepek színvonalát, meghittségét.
A miskolci és környékbeli cserkészek örömére a Városháza dísztermében minden évben megrendezett „Cserkész Karácsony” egyik főszervezője volt.
Tevékenyen részt vett a fiatalokkal együtt, Miskolc Város Önkormányzatának támogatásával, az „I. világháborús temető rekultivációjában”. A munkában résztvevő fiatalok étkezését az általa létrehozott Alapítvány finanszírozta. A temetőben felállították az ország második cserkész kopjafáját. A Honvédelmi Minisztérium a hadisírok gondozásáért miniszteri kitüntetést adományozott részére.
A Magyar Cserkészszövetség II. Kerületének (B.-A.-Z. és Heves megye) megválasztott elnöke volt, de 2010-ben átadta az elnökséget fiatalabb cserkész testvérének. A cserkészmunkában továbbra is részt vesz, mint kerületi felnőtt cserkész vezető. A II. Cserkészkerület célkitűzése, hogy Gödöllő után Miskolcon legyen az ország második Cserkész Múzeuma, melynek megvalósításában is részt vállal.
NÍVÓDÍJ:
A 100 éves Perecesi Bányász Fúvószenekar
„A zene olyan világnyelv, melyet mindenki megért” – vallják annak a Perecesi Bányász Fúvószenekarnak a tagjai, amelyik 2011-ben ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját.
A zenekar neve összeforrt Pereces nevével, hiszen kezdetektől fogva meghatározója volt a település virágzó kulturális életének. Az együttes – mint az országos hírű perecesi szabadtéri játékok kísérő zenekara – sok éven át hangszerváltással egyaránt játszott szimfonikus és fúvósmuzsikát is. Az együttes, mint a megye egyik „legkorosabb” művészeti csoportja fennállása óta mindig a fenntartó bánya, a környék, a város kulturális igényeinek figyelembe vételével látta el értékközvetítő szerepét, gondoskodva a bányász szakma hagyományainak őrzéséről és ápolásáról.
Elismert szakemberek (Mentényi Ernő, Bencs Ferenc, Ujj Viktor Géza) irányítása mellett a művészi színvonal folyamatosan emelkedett, egyre több helyen léptek fel.
A Bányász Fúvószenekar az utóbbi években állandó résztvevője, zenei közreműködője a nemzeti ünnepeink alkalmából rendezett városi megemlékezéseknek, koszorúzásoknak, emlékező gyertyagyújtásoknak, de fellép a Miskolci Nyár programjain, megnyitókon, térzenéken és más városi rendezvényeken is. Fentieken túl céges rendezvényekre, falunapra és más közösségi ünnepekre hívják a zenekart, a városi nyári térzenék közkedvelt szereplői. Az elmúlt években több külföldi meghívásnak is eleget tettek, kapcsolataik révén számos német, lengyel, cseh és szlovák bányásztelepülésen szerepeltek, de a hazai fellépéseiken is méltó módon képviselték szűkebb régiónkat. 2007-ben a lengyelországi Rybnikben értek el szép eredményt, a második helyezést jelentő „Ezüst Szalag” díjat hozták el a résztvevő 9 zenekar előtt. 2009-ben a romániai Zselyk nevű település (Beszterce megye) vendégei voltak.
Repertoárjuk széles skálán mozog: a hagyományos fúvószenei műfajok mellett egyaránt megtalálhatóak opera, – operett- és musical átiratok, de kedvelt filmslágerek és egyvelegek is.
Műsorválasztásukban megfér egymás mellett a múlt hagyománya és a kortárs zenei világ.
Az „Arany” Diplomás Koncert Fúvószenekar minősítésű, Művészeti Nívódíjjal rendelkező csoport művészeti tevékenységük, a bányász hagyományok ápolása elismeréseként 2006-ban Szent Borbála Emlékérmet, 2008-ban Miskolci Gyémántok díjat kaptak.
A csoport állandó tagjainak száma 30-35 fő, örvendetes, hogy egyre több fiatal csatlakozik a zenekarhoz, mert jól érzik magukat az együttesben, szeretnek együtt muzsikálni.
A zenekar karnagya a zenei főiskolai végzettséggel és karnagyi képesítéssel rendelkező Kovács Miklós, aki 1977-től tagja az együttesnek.
A Fúvószenekar életében nagyarányú változást jelentett Lyukóbánya bezárása, amely sajnos együtt járt az anyagi támogatás megszűnésével. Ennek pótlásaként a fenntartó Bányász Kulturális Egyesület pályázatokkal, cégek, szervezetek megnyerésével, minisztériumi és önkormányzati segítséggel biztosítja a munka anyagi feltételeit.
A Bányász Fúvószenekar megalakulástól kezdődően ápolja és őrzi a fúvós hagyományokat, a fúvószene kultúráját. Feladatuknak tekintik, hogy átörökítsék a későbbi időkre és egyre több emberrel szerettessék meg ezt a zenei műfajt.
Bereczki Zoltán építész
Okleveles építészmérnök a Miskolci Avasi Gimnáziumban érettségizett 1995-ben német speciális tannyelvű tagozaton. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 2004-ben diplomázott, s jelenleg annak Műemléki Szakmérnöki posztgraduális képzésén vesz részt. Az egyetem elvégzése közben több budapesti építész iroda és bútor stúdió designere, mégis diplomásként visszaköltözött Miskolcra. Három évig a Hadas Műterem Kft. tervezője volt, majd önálló építész irodát nyitott. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara tagja. Az építészi fő tevékenység mellett épületfelmérést, ortofotó készítést és műemléki kutatást végez.
Többször vett részt csoportos építész kiállításon, a Miskolci Kós-házban. Az Építészek Miskolci Házának több éve kiállítás-rendezője. Emlékezetes rendezése a Maros Semancsik szlovák művészettörténész kurátorságával jellemezhető Guido Hoffner demonstráció.
Külföldi (Peru, USA, Szlovákia) és hazai építészei pályázatokon indul, és többször eredményes.
Térbeli megjelenítéssel (3d) feldolgozta a „Miskolc-Vasgyári gyarmat” épületállományát. Ezt a munkáját a „Google Sketchup 3D Basecamp” témában prezentálta 2010. tavaszán. A szervező Google Inc. 2010. augusztusában – munkája elismeréséül – meghívta a Dairy center for the Arts. Amerikai Egyesült Államokbeli találkozójára.
4 Dance Club Táncstúdió Ifjúsági Egyesület
Az Egyesület 14 éve működik egyre nagyobb sikerrel Miskolcon. Rendszeres fellépői a város, a megye és az ország rendezvényeinek. Nem ismeretlenek az országhatáron túl sem, hiszen felléptek már Grazban, és 2002-ben meghívást kaptak Lengyelországba a Magyar Napok rendezvénysorozatra, ahol nagy sikerrel szerepeltek.
Fennállásuk óta eredményesen vesznek részt szakági versenyeken, ahol dobogós helyezéseket érnek el. Hetedik éve résztvevői a Zenés Színpadok Országos Fesztiváljának (SCHERZO), amelyen rendszeresen 4-5 díjazásban részesülnek (pl: „A fesztivál legszebb pillanata”, „A legszebb jelmezek” és a „Csabai Ifiház különdíja” Hutter Linda „A legjobb koreográfus”, „Legjobb női táncos”, Kriston Milán „Legjobb férfi főszereplő” Jenei Gábor „Legjobb férfi epizódszereplő”, Kovács Magdolna „Legjobb női táncos”, Szamkó Krisztián „Legjobb férfi táncos”, Szuromi Bernadett „Nagymenő díj”, Cselepák Balázs „Legjobb férfi énekes”).
2000-től minden évben színpadra állítanak legalább egy musicalt vagy táncjátékot. Ilyen pl.: az Elisabeth és A Notre-Dame-i toronyőr című egyfelvonásos táncjáték, István a király 2 felvonásos táncjáték, mely az azonos című rockopera zenéjére készült, A dzsungel könyve, a Jézus krisztus szupersztár táncjáték, a Macskák című 2 felvonásos táncjáték, majd a Macskák c. musical és a Rómeó és Júlia musical. A Pécsi Sándor Guruló Színházzal közös előadásban készült Neil Simon–Marvin Hamlish: Kapj el! című 2 felvonásos kamara musicalje, majd a A Vörös Malom című poperett.
Az eredményeiken túl legfontosabb az a csapatszellem, összetartás, segítőkészség, mely a 4 Dance Club munkáját jellemzi. Az új belépőket szinte családias légkör fogadja, ami nagyban segíti a gyors beilleszkedést, a magas színvonalú szakmai munkába való bekapcsolódást és az egyéni fejlődést. Az utánpótlással való törődés a fiatalok tánccal, mozgással való megismertetése mindig a 4 Dance Club fontos célja volt. A tánc, a mozgás szeretetére való neveléssel a tánccsoport nagyban hozzájárul az egészséges életmód a fiatalok mai korban jellemző mozgás szegény életmódjának szemléleti megváltozásához.
Sokszor szerepelnek jótékonysági rendezvényeken, amivel a rászoruló gyerekeken, családokon, közösségeken segítenek a tánccsapat lelkes fiataljai.
Dr. Hardonyi András osztályvezető főorvos
1972-ben szerzett orvosi diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Pályafutását Miskolcon az akkori Vasgyári Kórházban kezdte, ahol huszonöt éven át dolgozott. Ez idő alatt 1976-ban szülész-nőgyógyász-, majd 1986-ban aneszteziológiai szakvizsgát szerzett, 1996-ban osztályvezető főorvosi kinevezést kapott. A korábbi Semmelweis Kórházban 1998-ban pályázat útján nyerte el a Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosi kinevezését. A két városi kórház összevonását követően a jogelőd intézmények ma egy intézményként Miskolci Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház néven működnek tovább.
Dr. Hardonyi András fő érdeklődési területe: Szülészeti fájdalomcsillapítás; Korszerű szülészeti és nőgyógyászati anesztézia; Endoszkópos sebészet; Inkontinencia kivizsgálása és korszerű műtétei; Modern műtéti eljárások; Onkológiai radikális sebészet. Ezeken a szakterületeken kiemelkedő eredményeket ért el.
Kiemelkedő tudományos – és tudományos közéleti tevékenysége is példaértékű, hisz az általa vezetett osztályról minden fiatal kolléga megszerezte a szakorvosi képesítést, továbbá minden olyan profilt megvalósítottak az elmúlt évek folyamán, ami egy városi kórház lehetőségein belül adottak. Az épületek felújítása alatt példaértékűen megoldotta a Diósgyőri Kórházba kihelyezett osztály zökkenőmentes működését is.
2003-ban kimagasló szakmai munkájával kiérdemelte a Virginia Apgar díjat.
A Szülészeti Perinatológiai és Aneszteziológia Társaság vezetőségi tagja, társelnöke, valamint a Magyar Nőorvos Társaság Urogynekológiai Szekciójának vezetőségi tagja.
1993-2010-ben önkormányzati képviselő, és a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi Bizottság tagja, majd 2002-2010-ig a bizottság elnöke.
A Miskolci Semmelweis Kórház oktatókórházként a kezdetek óta bekapcsolódott a rezidensképzésbe. Oktatásban való részvétele tutorként példamutató. Tevékenyen részt vállal a szakorvos továbbképzésben is.
Kmeczkó Gyuláné iskolaigazgató
40 éve van a pedagógus pályán. Miskolcon 1981-ben kezdte tanítóként a 14. számú, majd az Arany János Általános Iskolában folytatta a tanítást.
1990-ben a városban először keresztény szellemiségű osztályt hozott létre osztályfőnökként a Martin kertvárosban. Munkaközösség vezető, 1995-től igazgató helyettes, majd az elsők között lett közoktatási szakértő 1997-ben.
2000. július 15-én nyitotta meg kapuit az első katolikus általános iskola Miskolcon, amelynek azóta is Kmeczkó Gyuláné az igazgatója. A Szent Imre Általános Iskola 2000-ben 4 osztállyal indult, jelenleg 13 osztállyal működik.
Az iskola népszerűsége töretlen, jó hírű, városszerte elismert, s ez túlnyomórészt az ő személyének köszönhető. Körültekintően irányítja az iskola kollektíváját, nagyszerűen tudja koordinálni a tantestület, a gyermekek és a szülők együttműködését. Szigorúan-szeretve állít követelményeket a tanári kollektíva elé annak érdekében, hogy az odajáró gyermekek minél színvonalasabb képzésben, és szilárd értékrendű nevelésben részesüljenek.
Az Egri Főegyházmegye a 2010-11-es tanévben az ő vezetése alá helyezte a diósgyőri Kisboldogasszony Óvodát is, ahol a hatékonyabb működés, és a színvonalasabb oktatás és nevelés érdekében nagyarányú átszervezéseket hajtott végre.
Munkáját dinamizmus, örök megújulás jellemzi, határtalan munkabírásával példamutató. Munkatársai, beosztottjai, a gyermekek, valamint a fenntartó részéről is osztatlan elismerés, nagyrabecsülés és szeretet övezi.
Litwin József iparművész
1953-ban született Miskolcon. A gépipari technikumot elvégezve a Diósgyőri Gépgyárban dolgozott először lakatosként, majd szerszámszerkesztőként. A sorkatonai szolgálat után végezte el az Iparművészeti Főiskolát. A DIGÉP formatervezője volt 1987-ig. Egyik tervére a Magyar Formatervezési Tanács Formatervezési Nívódíjat adományozott 1985-ben.
1983-ban a Pirity Attila építész által vezetett alkotó csoport iparművész tagja volt. Elnyerték az országos pályázat első díját. Ennek témája a miskolci sétáló utca volt. E rangos szereplésnek köszönhetően valósulhatott meg Litwin József tervei alapján 1985 táján a Centrum Áruház körüli miskolci utcabútorcsalád.
Később, a kiépülő bankhálózatok miskolci egységeihez alkotott iparművészeti értékű tárgyakat (feliratot, zászlótartót, cégért, lámpát, kaput, kerítést, lépcsőkorlátot, stb.). 1988 táján társadalmi munkában megtervezte az Erzsébet tér és a Városház tér korhű kandelábereit, egy később kialakuló régies formavilágú utcabútorcsalád előhírnökeként. A Centrum Áruház előtti utcabútorcsalád formai jegyeihez kapcsolódóan két hídkorlátot is tervezett a Royal közben és a volt Bodnár közben (ezek most is állnak).
2003-tól Miskolc felkérésére a belvárost megújító alkotócsoport iparművész tagja volt. Ennek eredménye látható a Villanyrendőrnél: 6 db Miskolc típusú nagykandeláber, konzolos óra, a Szinva terasznál: csókváltó ülőpad, támlás ülőpad, szék, asztal, hulladékgyűjtő és hirdetőtábla. A Miskolci Nemzeti Színháznál a Déryné utcai homlokzatra konzolos lámpákat, a Széchenyi utcai főhomlokzat elé pedig virágtartóval kombinált kandelábereket alkotott.
Litwin József nem csak formatervező, hanem fémműves iparművész is, mert legtöbbször saját tervei kivitelezését is maga végzi.
A téli tárlatok rendszeres kiállítója több, mint 20 éve. Egyéni kiállításain legtöbbször a miskolci utcabútorait mutatja be terveken, fotókon, maketteken és eredeti tárgyakon.
Egyéni kiállításai: Miskolci Petró-ház (a Stúdió Kft-vel közösen) 1997, Koós-ház Miskolc, Miskolci utcabútorok 2005, Városi Kiállító terem, Miskolci utcabútorok 2005, Árkád Galéria Budapest, Miskolci utcabútorok 2006, Koós-ház Miskolc, Avasi utcabútorcsalád 2007, Koós-ház Miskolc, Miskolci utcabútorok 2008. Az utóbbi két évben képzőművészeti igényű rajzokkal szerepelt (Miskolci Téli Tárlat, 400 cm2 – Salgótarján, Rajzművészeti Trienállé – Salgótarján, Cifrapalota – Kecskemét 2010, Kisképek Nemzetközi Kiállítása – Szabadka 2010). 2010. június 4-én csak az ő rajzai voltak az Élet és Irodalomban. Önálló rajzai vannak a Miskolci Színész Múzeum és a Kecskeméti Városi Múzeum tulajdonában.
Jelenleg a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének BAZ Megyei Választmányi tagja, Horváth Kinga grafikusművésszel. Korábban két ciklusban volt választmányi tag Tarcai Bélával és Aranyosi Zsuzsával.
A Miskolci Városszépítő Egyesületbe hozta be külsősként az általa kigondolt és megszervezett Miskolci Köztéri Művészet című kamara kiállítás sorozatot 2008-ban. 12 önálló kiállítást szervezett meg ebben az évben. Célja az volt, hogy a köztéri művészet fogalmát és eredményeit megismerhesse a városlakó, az építész és a megrendelő. Szintén a Miskolci Városszépítő Egyesületben valósította meg a Jégvirág gyermekrajzpályázatot, melynek eredményei három éve készülő gyermeki alkotásból világító egyedi fényrajzok az Erzsébet téren.
Litwin József javaslatot dolgozott ki a köztéri iparművészet egyenjogúságának helyreállítása érdekében azzal a céllal, hogy a köztéri iparművészet Miskolcon alkotó művészetként legyen elismerve és felhasználva, több alkotással gazdagítva a város köztereit.
Regős Zsolt karnagy, pedagógus
Általános iskolai éveit Tápiógyörgyén töltötte, majd Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban végezte tanulmányait, mellette zongorázni, fagottozni és orgonálni tanult a város Zeneiskolájában.
Érettségi után 1971-ben felvételt nyert orgona szakon a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol mint „szakmai tagozatos” Virágh Endre orgonaművésznél tanult. Egy évet az Erkel Ferenc Zeneiskola Diósgyőri Tagiskolájában tanított zongorát, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetének hallgatója: zongora-szolfézs és karvezetés szakon.
A diploma megszerzése után dolgozott a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójában – mint zenei szerkesztő – a Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi Zeneiskolákban zongoratanárként, s közben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában korrepetitori, zeneirodalom tanári munkát látott el. Később óraadóként a Zeneművészeti főiskolán is korrepetitor.
1986-tól a Miskolci Nemzeti Színház korrepetitora, később karnagya és jelenleg is karigazgatója. Operetteket, balettet, musicaleket és zenés játékokat vezényel éveken keresztül. Számos zenés darabban zongorázik színpadon, zenekari árokban. Prózai főszereplője volt az Éjféli operabemutató c. zenés darab miskolci előadásainak.
Közben megalakította Miskolci Spirituálé Együttest, a Musica Kamarakórust majd a Regős Vokál énekegyüttest. Ezekkel a csoportokkal az ország városaiban és külföldön – versenyeken, fesztiválokon arattak sikereket. Tagja volt a Reflex rock együttesnek és a miskolci Ifjúsági Ház zenés színpadának is.
1992-től a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium énektanár karvezetője. Ebben a középiskolában vezeti a Fráter Kórust. A 30-35 tagú énekkarral vett részt a 2003-ban megszervezett Örömkoncerten (4000 fős egyesített kórusban) Budapesten, 2008-ban Grazban a Kórusolimpián, ahol gospel kategóriában Ezüst diplomát szereztek. Az évek során több vokál együttest szervezett a gimnáziumban: Septeam Company, Sentimental Vocal, Seven Soul Singers. Ezekkel a formációkkal országos és nemzetközi versenyeken értek el jelentős sikereket. A gimnázium 10 éves évfordulójára rendezett gálaest főrendezője, melynek helyszíne a Miskolci Nemzeti Színház volt.
6 év óta vezeti – Simonné Lichy Ágnessel közösen a Szent Ferenc kórust és a Búza téri Görög Katolikus templom SZITOSZ kamarakórusát, akikkel 2 CD-t is rögzítettek.
A Bartók+… Miskolci Nemzetközi Operafesztivál programjainak közreműködője. Az eddig 3 koncertet létrehozó Operarockshow vezénylő karmestere. Ezeken a koncerteken 150 tagú nemzetközi zenei apparátust irányít és visz sikerre az 1500-1700 fős közönség nagy megelégedésére.
Soós Levente oboaművész
1964-ben született Boghis/Szilágybagoson (Románia). Iskolai végzettsége: Zeneművészeti Főiskola, beosztása a Miskolci Szimfonikus Zenekarban I. oboa szólamvezető.
Soós Levente zenei tanulmányait Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron végezte. 1987-től 1990-ig a Constantai Szimfonikus Zenekar tagja, 1990-től 2000-ig a Marosvásárhelyi Filharmónia Szimfonikus Zenekar első oboistája. 2000-ben érkezett családjával Magyarországra, ettől az évtől kezdve a Miskolci Szimfonikus Zenekar első oboistája.
Az I. oboa szólam a zenekar egyik legfontosabb szólama, az ezt a feladatot ellátó zenekari művész teljesítménye meghatározó az egész együttes színvonalára.
Soós Levente kiemelkedő tudású és tehetségű művész, nemcsak szólamának, de az egész zenekarnak meghatározó egyénisége. Legnagyobb erénye a pozitív értelemben vett ambíció és a szakmai magas színvonal elsődlegessége.
Az utóbbi években több alkalommal fellépett a zenekarral szólistaként; a tavalyi évadban a Népszerű bérlet sorozat szólistája volt, 2010 májusában pedig a zenekar kassai vendégszereplése alkalmával játszotta Richard Strauss Oboaversenyét. Rendszeresen koncertezik más együttesekkel külföldön is.
Világhírű művészek (mint Kocsis Zoltán, Eötvös Péter, Kobayashi Ken-Ichiro) figyeltek fel kiemelkedő teljesítményére.
AZ ÉV CIVIL SZERVEZETE díj:
Nyilas Misi Alapítvány
A Nyilas Misi Alapítvány 1999-től végzi tevékenységét. 2003. óta ad helyet programjainak a Nyilas Misi Ház, melynek működését pályázatokból és adományokból tartja fent az alapítvány. Munkatársaik önkéntesen, társadalmi munkában valósítjuk meg gazdag, szerteágazó programjukat. Az Alapítvány elsődleges célja a hátrányos helyzetű gyermekeken való segítés és a diákok támogatása, hogy lelki-testi otthont adjon a fiatalok és gyermekek számára. Ennek az igénynek megfelelően a házban cserkész szoba, konferenciaterem, imaterem, foglalkoztatók, irodalmi pince, konditerem, egyházi könyvesbolt, 35 fős ifjúsági szálláshely, ifjúsági lelkész-, és gondnoklakás, az udvaron játszótér, sportpálya, nyári foglalkoztató, előadások, koncertek, táncházak számára is hasznosítható nyitott-fedett szín található.
Az alábbi összegzés ízelítőt ad a Nyilas Misi Alapítvány szerteágazó, igényes munkájáról:
• A Nyilas Misi házban kapott helyet a Bató Eszter-emlékszoba is, melynek látogathatóságát (bejelentkezésre) az alapítvány biztosítja.
• 2003-tól kéthetenként működik csángó-magyar táncház az Esztenás együttes zenéjével és tánctanítással, ahová az óvodás és kisiskolás korúakat is családtagjaikkal együtt várják.
• 2005-2010 között heti rendszerességgel magyar tánctanfolyam is működött a házban.
• A nemzeti ünnepekre híres zenészeket hívnak meg minden évben, pl.: Kormorán Együttes, Nagy Feró és a Beatrice, Varga Miklós, Tolcsvay Béla, Muzsikás Együttes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Énekegyüttes, Budai Ilona népdalénekes, Dinnyés József, Szkítia, Transylvania, Sebő Együttes.
• Irodalmi pinceklub és irodalmi esték: Misztrál Együttes, Maczkó Mária és Szabó András estje, Wass Albert és más erdélyi írók, költők műveiből előadások Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos előadásában. Évekig az Irodalmi Rádió estjeinek is otthont adott a ház.
• Történelmi előadások: pl.: gróf Tisza István időszerűségéről, október 6-ról, stb. Vendégük volt Dessewffy Arisztid leszármazottja, valamint az utolsó magyar huszár: Nagy Kálmán is. Singer Zsuzsanna és Máthé Gábor előadása a málenkíj robotról, Salamon Konrád 1956-ról.
• Filmvetítések: pl.: Trianon, valamint Horthy, a kormányzó, Adjátok vissza a hegyeimet, Bűn és büntetlenség című film.
• Értékteremtő programsorozatok: pl.: „Hiteles emberek közöttünk”, illetve „Közélet és irodalom határok nélkül” címmel több hónapon át tartó előadás-sorozat.
• Népfőiskola anyaországbelieknek és határon túli magyaroknak.
• Cserkészmozgalom: A II. Kerület irodája, valamint saját cserkészcsapatuk, a 784. sz. ERŐ csapat otthona is a Házban található meg. Téli és nyári tábort szerveznek (pl. a kék túra útvonalán). 2010-től ismeretterjesztő előadásokat tartanak fiataloknak
• Hitéleti tevékenység: ifjúsági bibliaóra, Vasárnapi Iskola, imaóra, a Misi mókus családos ovis klub, a MAGszimum nevű egyetemista, főiskolás, fiatal felnőtt bibliaóra.
• Prevenciós jellegű előadások: 1991-2009.ig szombat délelőttönként Iszákosmentő Misszió.
• Honismereti kirándulásokat szerveznek regionális jelleggel, és régiók között.
• Nyári táborok: Angol nyelvű bibliatáborok, honismereti, vagy kézműves nyári tábor (Helyszínek: Tiszabercel, Sárospatak, Zádorfalva, Jósvafő, Fehérkőlápa, Balatonfenyves, Bükkszék, Székesfehérvár, Drégelypalánk, Erdélyi körutak)
• Bentlakásos hétvégék: félévente szervezik, közös játék, vetélkedők, áhítat, éneklés, kézművesség, kirándulás alkotja a program alapját.
• Ifjúsági csendesnap: a gimnazista-egyetemista korosztály a célközönség. 2005-ben a téma „a Keresztyén párkapcsolat a XXI. Században” volt, melyen 100-150 fő vett részt.
• 2 éve szerveznek jótékonysági filléres karácsonyi vásárt, melynek bevételéből élelmiszercsomagokat készítenek.
A CIVILEK TÁMOGATÁSÁÉRT díj:
Északerdő Erdőgazdasági Zrt.
Az Északerdő Zrt. az ország észak-keleti részén, Borsod –Abaúj –Zemplén megyében gazdálkodik. Alaptevékenysége az erdőgazdálkodás, e mellett szolgálja az embereknek a természet iránt támasztott igényeit, és biztosítja természeti környezetünk védelmét. A védelem érdekében a természet megismertetését, megszerettetését is céljának tekinti.
Gyermekek és felnőttek számára egyaránt tanulságos erdei tanösvényeket hozott létre, ahol szakszerű vezetés segítségével bővíthetik az érdeklődők a természettel kapcsolatos ismereteiket.
Az északerdő Zrt. üzemelteti a 2010-ben megújult Lillafüredi Állami Erdei Vasutat. Egy csaknem 206 millió forintos európai uniós pályázatnak köszönhetően ökoturisztikai központot alakítottak ki Lillafüreden, megújult a garadnai végállomás épülete és már közlekedik a világ első 760 mm nyomtávú hibrid hajtásrendszerrel működő új mozdony is.
Az unió támogatásával megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően színvonalasabb, korszerűbb, akadálymentesített épületekkel gazdagodott, és várja az utasokat, a kiállítások a látogatókat Miskolc egyik legkedveltebb, a város környezetének második leglátogatottabb turisztikai attrakciójával.
Közjóléti tevékenységeik között meghatározó szerepet tölt be az erdei vasút működtetése.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezetét már évek óta a téli krízisidőszakokban nagyobb mennyiségű faadománnyal támogatja, óriási segítséget nyújtva ezzel a rászorulóknak. Idén kb. 50 egyedülálló idős személyt, mélyszegénységben élő családot tudtak így – ha csak átmenetileg – segíteni, egyeseket talán a fagyhaláltól megmentve.
PEDAGÓGIAI díj:
Gaál József (posztumusz) iskolaigazgató, testnevelés szakos tanár
1960-ban született Miskolcon. Gyermekkorának egy részét Ároktőn nagyszüleinél töltötte. Emberszeretetet, az élet bölcs és józan megítélését kapta nagyszüleitől örökül, ami tanításként, végigkísérte egész életében, és amit ő is tovább adott számos tanítványának, sportolójának.
A sport szeretete már gyerekkorában kialakult, a Nagyváthy iskolában alsó tagozatban már focizott az iskola csapatában, majd később, már a Sas úti Általános Iskolában édesapja hatására az atlétika felé fordult. 1974-78-ban a Kilián György Gimnázium következett, az iskola és a DVTK atlétája, versenyzője. A nyíregyházi Bessenyei György Főiskola testnevelés-biológia tagozatára jelentkezett. 1980-84 között a főiskola több csapatának tagjaként rúdugrás, gátfutás, tízpróba versenyeken ért el sikereket, sportpályafutása csúcsaként a Magyar Atlétika Válogatott kerettagja volt, rúdugróként és több budapesti, rangos nemzetközi versenyen is képviselte hazánkat.
1984-ben szerezte meg tanári diplomáját, emellett edzői és versenybírói vizsgát is tett.
Ugyanebben az évben az újonnan átadott Jókai Mór Általános Iskolában kezdte pedagógusi pályáját, teremtette meg az iskolai pezsgő sportélet alapjait. Aktív sport múltja folytatásaként a DVTK-ban is több éven át edzette, versenyeztette a fiatalokat, tanítványait.
Testnevelő tanárként nemcsak a tanórai keretek között tevékenykedett, hanem szívügyének tekintette a tehetségek gondozását, szakmailag, emberileg támogatta őket, példát mutatott nekik. Ha valakire minden tekintetben ráillett a sportember kifejezés, Gaál Józsefre tökéletesen. Olyan atléta volt, akiben a versenyszellem pillanatra sem enyhült.
1990-ben kapta meg a Művelődési Miniszter Dicsérő Oklevelét eredményes tevékenységéért.
1991-től az első miskolci magán gimnázium megalakulásától Gergely László iskolavezető mellett kezdetben óraadó, majd igazgatóhelyettes volt, Végig kísérte majd később éveken át kormányozta az intézmény oktatási és nevelési munkáját. Folyamatosan tovább képezte magát, 1995-ben drogpszichológiai képesítést szerzett, 1999-ben közoktatási vezetőképzőt végzett. 2004-től lett a Matura Gimnázium igazgatója, kiapadhatatlan energiájára tanúbizonyság, hogy 2007-ben a SOTE-n még egészségtanári diplomát is szerzett. Majd új kihívás következett, hisz egy teljesen új intézményt hozott létre 2008-ban, a Miskolci Magister Gimnáziumot, amelynek alapító igazgatója lett.
Kormány Attila, pedagógus
Felsőfokú műszaki tanulmányait követően 1984-ben elvégezte a Tanítóképző Főiskolát Debrecenben, majd 1987-ben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát.
Pedagógusként 1984-ben kezdett dolgozni a miskolci 45. számú Általános Iskolában. Itt ének-zene és technika tantárgyakat, majd a 8. számú Általános Iskolában az ének-zene mellett kémiát is tanított. 1991-től a miskolci Kossuth Lajos Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola ének-zene tanáraként dolgozott. 1994-től a miskolci Lévay József Református Gimnázium ének-zene tanára lett. Jelenleg a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ óraadó ének-zene szakos tanára.
Szakmai munkáját városi és megyei szintű bemutató órák és kórusaival elért megyei, illetve országos sikerek, aranyminősítések és arany diplomák fémjelzik. Népdaléneklési versenyeken is eredményesek voltak a tanítványai, a megyei első helyezéseken kívül az országos versenyeken is eredményesen szerepeltek. A református középiskolák országos népdaléneklési versenyein több ízben is I., II., és III. helyezést értek el. Énekkaraival több alkalommal is rádió felvételen vett részt. Kóruskapcsolatok kiépítésével külföldi utazásokhoz juttatta növendékeit. A Kossuth Gimnázium vegyes karával nemzetközi kórusfesztiválokon nagy sikerrel szerepeltek. A Lévay József Református Gimnázium énekkarával is sikerült külföldi kapcsolatokat kialakítani. A svájci, erdélyi és finnországi koncerteken kívül egy ausztrál gimnázium kórusával és zenekarával 2000-ben együtt hangversenyeztek a Miskolci Nemzeti Színházban, majd 2004-ben a Miskolci Egyetem aulájában.
1995. február 1-jétől általános és középiskolai szaktanácsadó, majd ugyanezen év májusától a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízott országos ének-zene szakértője. Bihari Zoltán rajz szaktanácsadóval közösen dolgozták ki a művészeti tárgyak komplex oktatásának módszertanát és tantervét. Ezt az „Integrációs pontok a művészeti tárgyak oktatásában” elnevezésű tanfolyam keretein belül mutatták be a résztvevőknek.
Ő vezeti a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének „Horváth Attila Énekkar”-át. A kórus kezdettől fogva mindmáig 20-30 aktív tagból áll. Szeretnek énekelni, szeretik a közösséget, mindig várják az énekkari próbák és fellépések idejét. Nem elhanyagolható, hogy nagy sikerrel lépnek fel szociális és egyházi intézményekben, valamint a fogyatékkal élők számára megszervezett kulturális rendezvényeken is. Az elmúlt két évtizedben, a szinte állandó jellegű változások mellett, az énekkar és annak karnagya, Kormány Attila következetesen kitartottak egymás mellett.
1995-ben Louise Braille-emlékérem arany fokozatával tüntették ki, melyet a vakokért végzett munkájáért a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének vezetősége adott át. A „Horváth Attila Énekkar”-ral országos rendezvényeken is eredményesen szerepeltek. Repertoárjukon szerepelnek különböző kórusművek, egyházi énekek, népdalok.
Kormány Attila ének-zene tanár emberségét, pedagógiai képességét kiemelkedő módon bizonyítja a speciális körülmények között is kitartóan végzett kórusvezetői és oktató-nevelő tevékenység.
Székely András pedagógus, nyugalmazott iskolaigazgató
1943-ban született Miskolcon. Iskolai tanulmányait is itt végezte. Alapvégzettsége szerint gépészmérnök, majd posztgraduális formában a mérnök-tanári, és később a közoktatás-vezetői diplomákat is megszerezte.
Szakmai pályafutása az építőiparhoz köthető, közel 12 éven át gyakorló mérnökként energetikai és épületgépészeti rekonstrukciós beruházások megvalósításában vett részt. 1978-ban került a 3. sz. Ipari Szakközépiskolába, amely ma Kós Károly nevét viseli. Kezdetben műszaki igazgatóhelyettesi munkakörben a gépészeti, a vízgazdálkodási és földmérési szakmák oktatását szervezte és irányította. 1991-ben pályázat útján elnyerte az igazgatói megbízatást, amely munkakört újabb két cikluson át, nyugdíjazásig, tizenöt éven át töltötte be. Életpályája legizgalmasabb, leghatékonyabb és legszebb részének az utolsó tizenöt évet tartja. Az akkortájt lezajlott társadalmi változások megkövetelték az iskolarendszer és a szakképzés megújítását is. Ennek a közoktatási rendszerváltozásnak volt az irányítója intézményi szinten. Jelentős változtatásokat valósítottak meg az iskola képzési szerkezetében. 1992-ben három szakterületen csatlakoztak ahhoz a 72 iskolához, amelyekben a Világbank által pénzügyileg támogatott szakképzési reform valósult meg.
A képzés korszerűsítése megnövelte az iskola iránti tanulói érdeklődést. Az egykor gyengének tartott iskola a város egyik legnépszerűbb szakképző intézményévé vált az irányítása alatt. Jelentős vezetői munkáról tanúskodik az iskola pedagógiai programjának megalkotása, melynek középpontjában a szakmai ismeretek átadása mellett a személyiségfejlesztés szerepelt.
Fontos vezetői feladatának tekintette, a humán műveltség, a kultúra megismertetését a diákok körében. A tanórán kívüli programok, az iskola közéleti szereplése példaszerű volt vezetése alatt. Közéleti szereplésük kiemelkedő színtere a Miskolci Városszépítő Egyesülettel való együttműködés. Két másik középiskolával együtt létrehozták az egyesület ifjúsági tagozatát.
Munkásságában fontos szerepe volt a hazaszeretetre nevelésnek, melyet Kós Károly munkásságának megismertetése és megbecsülése, a városi és tudományos egyesületi közéletben való aktív részvétel, a határon túli iskolákkal való kapcsolattartás, a hagyományok ápolása és a különböző művészeti ágak gyakorlása szolgált.
BENKŐ SÁMUEL díj:
Dr. Bikszádi Ilona gyermekgyógyász
Negyven éve tevékenykedik csecsemő,- és gyermekgyógyászként városunkban. Munkáját a Petőfi utcai Gyermek Kórházban végezte 1976. októberig, ahol Dr. Marossy Pál főorvos vezette a gyermekosztályt.
1976. október elejétől megkezdte működését a megyei Kórház területén felépült Velkey László Gyermek Egészségügyi Központ. Itt a III-as Gyermekosztály alapító tagja lett, s azóta is a Gyermek Egészségügyi Központ a munkahelye.
Huszonöt éve rendelkezik gyermekbőrgyógyász szakvizsgával. Neki köszönhető, hogy a gyermekek részesülhetnek bőrgyógyászati ellátásban Miskolcon és a régióban, s nem is akármilyen szinten, hiszen a főorvosnő országos szaktekintély. Kaphatott volna katedrát bármelyik klinikán az országban és a fővárosban, de mindig hűséges maradt Miskolchoz.
Iskolát teremtett, szakmai utódokat nevelt szakterületén.
Megszámlálhatatlanok előadásai magyar és külföldi kongresszusokon, s ugyanez elmondató a szakmai lapokban megjelent közleményeiről.
Tagja a Keresztény orvosok Magyarországi Társaságának felügyelő bizottsági tagja.
Ugyancsak tagja az eszperantó baráti körnek, ahol a cél az eszperantó nyelv használatával az eszperantó beszédkészség fejlesztése és a magyar élet és irodalom értékeinek tolmácsolása. Szakmai útjai során a világ szinte minden égtája felé vitte Miskolc és a Gyermek Egészségügyi központ jó hírnevét.
Mások iránt viseltetett tisztelete, elfogadó képessége, alázata a betegekkel és a gyógyítással szemben, kitartó és következetes szorgalma példa munkatársai előtt. Megszámlálhatatlan igaz barátainak száma.
Élete a gyógyításról szól mind a mai napig, képviselve a kifogástalan, etikusan végzett szakmai munkát.
Csizmár Anita részlegvezető főnővér, otthonápolást végző szakember
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház részlegvezető főnővére. 1968-ban született Pásztón
1987-től dolgozik jelenlegi munkahelyén a B-A-Z Megyei Kórház Idegsebészeti Osztályának
Intenzív részlegén, melynek 1997-től részlegvezető főnővére. 1997-től vesz részt Miskolc város egész területén az otthonápolási tevékenységben.
2003-ban a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolán diplomás ápolónői végzettséget szerzett.
Szakmai sebkezelő versenyen országos III. helyezést ért el.
Teljes munkaidős betegágy melletti, részlegvezetői tevékenysége mellett délután, este és a hétvégéken otthonápolási munkát végez. Infúziózástól kezdve egészen a súlyos, elesett, felfekvéses betegek sebkezeléséig. Páciensei között soha nem válogat, ellátásukat – beleértve a legrosszabb szociális körülmények között élőket is – mindig vállalja, Hejőcsabától egészen Ómassáig. Munkáját valódi szakmai alázattal és fáradtságot nem ismerő, a beteg ember gyógyítását mindenek elé helyező, csodálatos türelemmel végzi.
DÉRYNÉ színházi díj:
Tulipán Gábor (posztumusz), a Miskolci Csodamalom Bábszínház igazgatója
A Miskolci Csodamalom Bábszínház igazgatója tragikusan, 39 évesen távozott közülünk 2011. januárjában.
Sajószentpéteren született, de fiatal éveitől szorosan kötődött Miskolchoz. Általános és középiskolai tanulmányait Miskolcon folytatta, majd a Budapest Bábszínházban tanult bábszínésznek, az Esterházy Károly Főiskolán Egerben pedagógia szakot végzett.
Leginkább azokat a feladatokat szerette, ahol élő színpadi szereplőként, a paraván előtt is „közvetíthetett” a bábok és a közönség között. Gyerekkorától kezdve természetes volt számára kiállni a nagyérdemű elé: Szép László ifjúsági színházában, a mai Pécsi Sándor Guruló Színházban kezdte az amatőrszínjátszást, majd Lengyel Pál máig számon tartott, emlegetett rendezéseiben, a Három testőrben, a Csokoládéháborúban játszott. Ezután került 1991-ben az akkor hivatásos társulattá váló Csodamalomhoz, ahol vidám karakterek hosszú sorát játszotta el. Majd idővel úgy érezte, nemcsak színészként szeretné közelebb hozni a gyerekeket a bábszínház világához. Rendezőként, művészeti vezetőként majd 2008-tól igazgatóként vállalkozott a műfaj népszerűsítésére.
20 éves bábszínházi munkája során több mint 2000 bábelőadásban, több mint 40 darabban játszott és több mint 60 szerepet alakított. Írt bábdarabot: Kacsakaland, A Mikulás szerencséje címmel.
Több emlékezetes előadást rendezett: A virágfejű ember, Holle anyó, Szinva mese – óriás bábokkal a DVTK stadionban. Tavaly Andersen Kis hableányát vitte színre, utolsó munkája pedig a decemberben bemutatott A kis gyufaárus lány volt.
Rendezőként jobban vonzódott a líraiabb, komolyabb történetekhez. Azt vallotta viszont, hogy a bábszínházi csodához illúzió és vidámság kell.
REMÉNYI EDE zenei díj:
Boncsér Gábor népzenész
Kiemelkedő tudású és tehetségű népzenész, akinek pályáján egyenlő súllyal van jelen a magas színvonalú, igényes és következetes művészi és tanári munka.
Boncsér Gábor 1968-ban született Miskolcon. Gyermekkorában sok időt töltött Borsodgeszten nagyszüleinél, és itt találkozott először az élő folklórral. 1979-ben ismerkedett meg a hangszeres zenével. 1992-ben művészeti oktatói bizonyítványt kapott. 1994-ben zenész szakvizsgát tett. 1995-ben kereskedelmi szakiskolában felszolgálói szakmát szerzett. 2000-ben a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban érettségizett le. 2004-ben a Nyíregyházi Főiskola Ének-zene, népzene szakán tett sikeres záróvizsgát, és OKJ-s Kulturális menedzser tanfolyamot végzett. 2009-ben a Debreceni Egyetem Néprajz szakán tett sikeres záróvizsgát.
Gyermekként már zenélt Miskolc egyik, népi hagyományokat legjobban megőrző és ápoló városrészében, Görömbölyön. 1994-ben megalapította a Lármafa együttest, ami sok kisgyermekhez juttatta el a magyar népi hagyományokat és zenét. Sok évig tagja volt a Borókás népzenei csoportnak, a mai napig vezeti a mezőcsáti citera zenekart. 2004-ben létrehozta a Számadó zenekart. Koncerteket, táncházakat, hangszer bemutatókat tartanak gyermekeknek és felnőtteknek szerte az országban és a határokon túl is. Zenetanárként szervezte meg a Diósgyőri Alapfokú Táncművészeti Iskola Eszterág népzenei csoportját, akikkel 2009-ben kiemelt Nívódíjat nyertek az egri Regionális Zeneiskolák Versenyén. 2005-ben belépett a Tényleg zenekarba.
Sokszor szerepel a Miskolci Csodamalom Bábszínház zenés darabjaiban.
Eddigi munkája során sok felkérésnek tett eleget: volt, hogy verset zenésített meg, mese alá készített zenét, vagy néptánc csoportok produkcióinak állította össze a zenei anyagát. Közel egy évtizedes tanári munkájának köszönhetően, amellyel a növendékeket iskolai tanulmányaikon kívül életükben is kíséri, sikerült kinevelnie egy olyan fiatal generációt, melynek tagjai ma már több népzenekar meghatározó művészei. Zenekaraiban Boncsér Gábor szakmai tudásával mértékadó személyiség. Szakmájában és az Észak-magyarországi régióban elismert, keresett és tisztelt népzenész.
HERMAN OTTÓ tudományos díj:
Horváth Benő (posztumusz), ökológus, fotós, festő, író
1948-ban született Zentán. Iskoláit szülővárosában, az egyetemet Újvidéken végezte. Fiatalon aktív résztvevője volt a délvidéki magyar szellemi életnek, az „Új Szimpózium” mozgalmának. A magyarság szeretete hamar az anyaországba szólította, ezért a 70-es években már Budapest lett második otthona, de külföldre is gyakran utazott, lévén, hogy jól beszélt nyelveket. Tudását az ELTE-n fejlesztette, bővítette tovább.
Szakterülete a vizek kutatása volt, a limnológia, melyhez kapcsolódóan hamar neves kutatóként hívták különféle projektekhez. A 80-as évek elején költözött Miskolcra, ahol akkor már az un. „Kollektív Házban” jegyzett építészek vették körül, akikkel hamar megtalálta a közös hangot. Eredeti, különleges egyéniség volt, akit a szakma és a magyarság szeretete fűtött mindennapjaiban. A 80-as években még szinte ismeretlen ökológiai gondolkodás egyik előfutára volt. Személyisége, eredeti gondolkodásmódja megtermékenyítőleg hatott környezetére, építészekre, alkotókra, művészekre egyaránt. Horváth Benő különleges egyedi alkotó és gondolkodó volt a 80-as évek utáni Miskolcon, saját utat követett, amit ő maga taposott ki.
A miskolci közéletben 1991-től szerepet vállaló Mandorla Egyesületnek alapítása óta tagja volt, legfőbb törekvésük a magyar műveltség különféle területeinek bemutatása, szélesebb közönség felé való népszerűsítése. Horváth Benő életének egyik „szerelme” a Tisza volt. Az élő Tisza címmel tartott előadást a Mandorla Egyesület keretében 1997-ben Miskolcon, megismertetve sokakat a „legmagyarabb folyó” életével, még a cián szennyezés előtti időszakban. Hétköznapi életében is kötődött a természethez, hiszen a Tisza-mentén vett parasztházat, de sokszor lehetett vele találkozni a Bükkben, a patakok mentén, mert a természetben élt, itt érezte jól magát.
Horváth Benő elkötelezett ember volt, aki soha nem adta fel elveit, gondolkodását, hitét a munkában, az ökológia szemléletének átadásában, a magyarság szellemi felemelésében.
MISKOLC VÁROS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÓI díja:
Révai Tamás, építész
Építészmérnöki diplomájának megszerzése óta Miskolcon dolgozik. A Stúdió Kft keretein belül, Pirity Attila vezető tervező irányításával több jelentős miskolci középület tervezésében vett részt építész tervezőként. Különös figyelmet érdemelnek Miskolc gimnáziumainak (Zrínyi Ilona Gimnázium, Lévay József Református Gimnázium, Földes Ferenc Gimnázium) tervei alapján megvalósult fejlesztései. Építészetileg is jelentősek az egymáshoz közeli két miskolci palota: a Posta-palota és az Északerdő irodaháza épületének felújítási és emeletráépítési tervezői munkái.
2003-ban a Magyar Építész Kamara Minősítő bizottsága „építész vezető tervező” minősítésben részesítette.
Révai Tamás megmérette magát korunk társasház építésének nehéz mezsgyéjén is. Példaadó a Vörösmarty ABC-vel szemközti – a négy és tízszintes panelházak közti – frissen szerkesztett tömbháza, a Patak utca-Rozmaring köz sarkán épült tömbje, a diósgyőri- és a Fazekas u-i általános iskola melletti, geotermikus fűtésű társasház.
Jelentős építészi és mérnöki tervezői munkát végzett a Miskolci Egyetem E/7-es kollégiumának részleges visszabontásával kialakított irodaháznál.
BIZONY ÁKOS KITÜNTETŐ JOGI díj:
Dr. Putnoki-Nagy Pál, egyéni ügyvéd, elnökségi tag
Abaújkéren született 1948-ban. Középiskolai tanulmányait a Miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait az ELTE állam- és Jogtudományi Karán végezte „cum laude” eredménnyel.
1972 tavaszától a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamra alkalmazott ügyvédjelöltje volt. 1975. márciusában sikeres ügyvédi vizsgát tett, és ezt követően a Miskolci 3. sz. Ügyvédi Munkaközösség, ill. Ügyvédi Iroda tagjaként végezte az ügyvédi munkát. 1991-ben az ügyvédi iroda megszűnt, ettől kezdve egyéni ügyvédként dolgozik.
Az ügyvédi szakmai munkán belül elsősorban polgári,- gazdasági,- munkajogi illetve az önkormányzatok működésével összefüggő kérdésekkel foglalkozik, a büntetőjogi és azzal összefüggő jogterület kívül esik érdeklődési körén. 2002. márciusában a Miskolci Ügyvédi Kamara elnökségi tagjává választotta, majd 2006-ban illetve 2010-ben újraválasztották.
Közéleti területen a Miskolci Ügyvédi Kamara elnökségi tagjaként az ügyvédi társadalom helyi ügyeiben történő intézkedés, a szakmai kérdések helyi jogi szabályozásának elősegítése tartozik feladatai közé.
1994-től a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területi Választási Bizottság tagja, jelenleg is a bizottság elnökeként tevékenykedik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság tagjaként a legkülönbözőbb választási fajtákkal (országgyűlési, az Európai Parlament tagjainak, helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása, országos és helyi népi kezdeményezés) összefüggő, speciális jogi ismereteket igénylő területekkel foglalkozik. A demokratikus berendezkedés alapjait érintő választási rendszer működésében a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállításában igyekszik a jogszabályok kereti között végezni a munkát.
„Együvé tartozunk” – ökumenikus istentisztelet Miskolc napján
Az ünnep záróakkordja volt az-az ökumenikus istentiszteletet amelyet délután tartottak a belvárosi, Minorita templomban. Az istentiszteletet közösen tartották a római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus egyházak lelkipásztorai.
obe-ol
