Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta azt az értékelő jelentést, amely az adatmegőrzési irányelv 2006-os elfogadása óta eltelt néhány esztendő tapasztalataiból levonható tanulságokat tekinti át. Az irányelvben lefektetett adatmegőrzési kötelezettség tulajdonképpen válasz a 2004-es madridi és 2005-ös londoni terrortámadások nyomán megjelent sürgős biztonsági kihívásokra. A jelentés megállapítja, hogy a távközlési adatok megőrzése rendkívül fontos szerepet játszik a polgárok biztonságának védelmében: perdöntő bizonyítékokkal szolgálnak a bűncselekmények felderítéséhez, ezen kívül segítik az igazságszolgáltatás munkáját is. Az irányelv átültetése azonban nem volt egységes a tagállamokban, és a mai napig meglévő különbségek miatt a távközlési szolgáltatók sokszor nehézségekbe ütköznek. Az irányelv továbbá önmagában még nem garancia arra, hogy az adatok megőrzése, lekérdezése és felhasználása a magánélethez való jog és a személyes adatok védelmének tiszteletben tartása mellett történik, amely néhány tagállam bíróságát arra késztette, hogy hatályon kívül helyezze az irányelv átültetéséről szóló jogszabályt. A Bizottság ezért a rendőrséggel, az igazságügyi, az ipari közigazgatási ügyekben eljáró és az adatvédelmi hatósággal, valamint a civil társadalom képviselőivel konzultálva felülvizsgálja a jelenleg érvényben lévő adatmegőrzési szabályokat, hogy javaslatot tegyen egy megfelelőbb jogi keret kidolgozására.
„A kidolgozott értékelés rámutat, milyen fontos szerepet kapnak a megőrzött adatok az igazságszolgáltatásban és a bűnüldözésben. Ezen adatoknak köszönhetően ugyanis nem kizárólag a bűncselekmények és terrortámadások elkövetőit sikerül kézre keríteni, hanem fel lehet menteni mindazokat, akiket ártatlanul vádoltak meg. Az adatmegőrzés döntő fontosságú volt például a Mentőművelet (Operation Rescue) fedőnevű nyomozásban, amely során egy nemzetközi pedofilhálózat hatszázhetven gyanúsítottját sikerült beazonosítani, megóvva ezzel – az irányelvet már átültető tagállamokban – a gyermekeket az állandó zaklatástól. Az értékelés azonban rámutatott több hiányosságra is, és egyértelművé vált, hogy a kérdést illetően még a jelenleginél is arányosabb és egységesebb megközelítésre van szükség az Unión belül. Az irányelv felülvizsgálatakor ezért feltett szándékomban áll egyértelműen meghatározni az adatokhoz hozzáférhetők körét, valamint hogy milyen célból és milyen módon történhet mindez” – mondta Cecilia Malmström, a Bizottság belügyekért felelős biztosa.
Az értékelő jelentés célja megvizsgálni, hogy az egyes tagállamok hogyan ültették át az irányelvet a nemzeti jogalkotásba, valamint felmérni a megőrzött adatok felhasználását, illetve az irányelv gazdasági szereplőkre és fogyasztókra gyakorolt hatását.
Az értékelés főbb eredményei a következők:
A tagállamok többségének megítélése szerint a bűnüldözés, a sértettek védelme és a büntetőjogi igazságügyi együttműködések terén továbbra is szükség van az adatmegőrzésre vonatkozó uniós rendelkezésekre. Mint a bűnügyi nyomozás során használt eszköz, a telefonszámokra, IP-címre és a mobiltelefonok azonosító számaira vonatkozó adatok felhasználása eredményesnek bizonyult az elkövetők elítélésének és az ártatlanul megvádoltak felmentésének tekintetében.
A tagállamok között eltérés mutatkozik abban a tekintetben, hogy milyen módon alkalmazzák az irányelvet a gyakorlatban. Az adatok megőrzésének hossza például hat hónap és két év között változik, de jelentős különbségek tapasztalhatók az adatok hozzáférésének és felhasználásának célját, valamint a hozzáférhetőséggel kapcsolatos jogi eljárásokat tekintve is.
Figyelembe véve, hogy az irányelv nem kívánja teljes egészében összehangolni a nemzeti jogszabályokat, nem meglepő, hogy a kérdést illetően még nem alakult ki egységes megközelítésmód a tagállamok között. A harmonizáció általánosan alacsony szintje azonban nehézségeket gördíthet a távközlési szolgáltatók, különösen a kisebb méretű piaci szereplők elé, mivel az adatok megőrzését és hozzáférésük biztosítását Európa-szerte eltérően honorálják a piaci szereplőknek. A Bizottság megvizsgálja majd, hogyan lehetne a felmerülő költségeket egységesebb módon megtéríteni.
Az adatmegőrzés a magánélethez való jogot jelentős mértékben korlátozza. Annak ellenére, hogy a magánélethez való jog súlyos megsértésére nincs konkrét példa, továbbra is fennáll az adatokkal való visszaélés veszélye, amíg újabb biztonsági intézkedéseket nem léptetnek érvénybe. A Bizottság ezért az adatok megőrzésére, hozzáférhetőségére és felhasználására vonatkozó szigorúbb szabályozás kidolgozását tervezi.
Előzmények
A távközlési szolgáltatók által visszatartott adatokat a rendőrök és az ügyészek rendszeresen felhasználják a súlyosabb bűncselekmények és terrortámadások ügyében folytatott nyomozás és büntetőeljárás során.
Az Európai Unió az elmúlt 10-15 évben számos irányelvvel kívánta szabályozni a távközlési szolgáltatókra kirótt, meghatározott időre szóló adatmegőrzést.
Az adatmegőrzési irányelv (2006/24/EK irányelv) előírja a tagállamok számára, hogy a fent említett szolgáltatóknak a nemzeti jogszabályok által meghatározott módon meg kell őrizni bizonyos kategóriába tartozó adatokat (küldött és fogadott elektronikus levelek, telefonbeszélgetések szereplőinek nevei, valamint egyes részletei, azok teljes tartalmának visszatartása nélkül) annak érdekében, hogy a nyomozás és a büntetőeljárás során fel lehessen használni őket. Az adatokat legalább hat hónapig és legfeljebb két évig kell megőrizni (a tagállam szabad kezet kap azt eldönteni, milyen módon ülteti át az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogalkotásba).
A tagállamok többségének esetében a bűnüldöző hatóságok arról számoltak be a Bizottságnak, hogy az adatmegőrzés kulcsfontosságú szerepet játszik a polgárok ártó szándékú cselekményekkel szembeni védelmében. Értékesnek bizonyulnak a nyomravezetésben, és az általuk szolgáltatott bizonyítékoknak köszönhetően több olyan esetet oldottak meg, amelynek valódi elkövetőit az adatmegőrzés hiányában talán soha nem találták volna meg.
Az adatvédelmi hatóságok kritikával illették az irányelvet, szerintük ugyanis az nem korlátozza jobban magát az adatmegőrzést, és nem tartalmaz több biztonsági előírást az adatok megőrzésének, hozzáférhetőségének és felhasználásának módját illetően.
Az irányelv 14. cikke értelmében a Bizottságnak értékelnie kell e jogi eszköz alkalmazását, valamint a gazdasági szereplőkre és a fogyasztókra gyakorolt hatását.
A következő lépések
Az értékelő jelentésre alapozva a Bizottság javaslatot készít az irányelv módosítására vonatkozóan. Az elkövetkezendő hónapokban egyeztetni fog a bűnüldöző hatóságokkal, az igazságügyi és adatvédelmi hatóságokkal, az ipari szereplőkkel és civil társadalom képviselőivel, hogy közös erővel dolgozzák ki a jövőbeli jogi keretet. A tárgyalások eredményei szerves részeit képezik majd annak a hatásvizsgálatnak, amely a módosító javaslat alapjául fog szolgálni.
