Az Európai Bizottság Magyarországra látogató küldöttsége üdvözli a strukturális reformok iránti elkötelezettséget, és további részleteket vár deficitcsökkentés részleteiről Április 4. és 8. között Magyarországra látogattak az Európai Bizottság tisztviselői – szoros együttműködésben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) személyzetével –, hogy előkészítsék a Bizottság 2011. tavaszi előrejelzését, és áttekintsék a legfrissebb fejleményeket és szakpolitikai kezdeményezéseket. A Bizottság és az IMF felhatalmazással rendelkezik, hogy a Magyarországnak nyújtott fizetési mérleg-támogatás 2010. novemberi lejárta után is folytassa az ország makrogazdasági felügyeletét. A küldöttség üdvözölte, hogy a kormány a Széll Kálmán tervben az államháztartás fenntarthatóságának javítására irányuló strukturális intézkedéseket is bejelentett. A Bizottság azt várja, hogy a kormány az Uniónak április közepén benyújtandó konvergenciaprogramban további részletekkel fog szolgálni. Ennek alapján fog elkészülni az arról szóló értékelés, hogy mindez elegendő-e a következő években a költségvetési hiány a GDP 3%-a alatt tartásához.
„Örülök, hogy Magyarország új stratégiát indít az államháztartás megszilárdítására és a foglalkoztatás növelésére” jelentette ki Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos. „Most azt lesz szükséges biztosítani, hogy a kiigazítási erőfeszítések kellően kiterjedtek legyenek, jelentős részükre minél hamarabb sor kerüljön, illetve konkrét intézkedések kísérjék őket , amivel a túlzott hiány fenntartható módon korrigálható lesz. Megbízom a magyar hatóságokban, hogy további kiigazító intézkedésekre is készen állnak, amennyiben ez eddig nem történt volna meg. Ezen kívül gondosan ügyelni kell rá, hogy a hazai és a nemzetközi befektetőknek egyaránt stabil és hiteles környezetet lehessen biztosítani.”
A Bizottság és az IMF missziója áttekintette a gazdasági helyzetet, és üdvözölte, hogy a vártnál erősebb, 1,2%-os tavalyi bővülés után, idén várhatóan nagyjából a duplájára emelkedik a GDP növekedése. A hazai kereslet pozitívan fog hozzájárulni a növekedéshez, miközben a nettó export növekszik, a munkanélküliség pedig várhatóan csökkenni kezd. A folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, bár ennek mértéke a növekedés beindulásával némileg csökkenhet. A törékeny világpiaci helyzet, valamint a Magyarország számára a következő években kihívást jelentő külső finanszírozási igény miatt fontos szerepet fog játszani az elővigyázatos fiskális politika, a stabil és hiteles befektetői környezet, illetve az óvatos adósságfinanszírozási politika.
A küldöttség üdvözölte a Széll Kálmán terv keretei között a kiadási oldalon bevezetni tervezett strukturális intézkedéseket, többek között a szociális és nyugdíjkiadásokra vonatkozókat, illetve az önkormányzatoknál és a közlekedési ágazatban tervezett megtakarításokat is. Az elkövetkező hetekben bejelentésre váró konkrét intézkedések alapján a Bizottság a 2011. május 13-án napvilágra kerülő tavaszi előrejelzés keretében fogja értékelni a tervnek az idén és a következő években az államháztartási hiányra gyakorolt hatását. A tervet tovább fogják értékelni a konvergenciaprogram és a túlzott hiány-eljárás felmérése során. Figyelembe véve, hogy a múltban gyakran előfordultak kiadástúllépések a közlekedési és az önkormányzati szektorban, a küldöttség üdvözölte az e területek rendezése iránti elkötelezettséget, és hangsúlyozta a konkrét szerkezetátalakítási tervek jelentőségét.
A tavaly bevezetett jelentős pénzügyi szektor-, illetve más rendkívüli ágazati adók segíteni fognak a rövid távú költségvetési vállalások teljesítésében. A Bizottság azonban megismétli, hogy ezek az adók jelenlegi formájukban nem támogatják az országban a befektetési klímát és a növekedést. A háztartási és a vállalati szektorban – a kilábalás ellenére – egyaránt visszafogott a hitelezés dinamikája. A Bizottság kiemeli annak szükségességét, hogy a külföldi valutában eladósodottakat támogató programok korlátozott hatással legyen az államháztartásra, és üdvözli azt a bejelentést, amely szerint a magyar hatóságok ebben az ügyben konzultálni fognak a Bizottsággal. Az ilyen előzetes konzultációk az uniós jog megsértésének megelőzésében is segítenek.
Háttér
Miután a Tanács 2008-ban megállapodott egy Magyarországnak nyújtandó, legfeljebb 6,5 milliárd EUR-ra rúgó középtávú pénzügyi támogatásban, az ország fizetésmérleg-kölcsön formájában három részletet kapott: 2008. december 9-én és 2009. március 26-án 2-2 milliárd EUR-t, 2009. július 6-án pedig további 1,5 milliárd EUR-t. Miután már jobban hozzáfért a piaci finanszírozáshoz, Magyarország nem hívta le a 2009. novemberi és 2010. februári felülvizsgálatok befejezésekor esedékes EU- és IMF-támogatásokat, azóta pedig nem volt több sikeresen lezárt felülvizsgálat. Az EU-támogatás 2010. november 3-i lejártát követően elindult egy program utáni megfigyelési rendszer, amely folyamatos információáramlást és figyelemmel kísérést, ám ritkább felülvizsgálati látogatásokat jelent.
