Április 8-án ünneplik a Nemzetközi Roma Napot világszerte. 1971-ben ezen a
napon tartották az első nemzetközi roma kongresszust London közelében. Az
első Roma Világkongresszus résztvevői lerótták kegyeletüket a roma
holokauszt áldozatai előtt; zászlót és himnuszt választottak és hivatalosan
is elismerték a cigány nyelvet. Április 8-án nem csak ünneplünk, de számba vesszük a problémákat, és a
lehetséges megoldásokat is. Ma Magyarországon félkatonai szervezetek
masírozhatnak akadálytalanul, megfélemlítve a cigánylakosságot és gyűlöletet
szítva. Az elsődleges cél az, bár ez önmagában nem megoldás, hogy a
közrendet fenntartsa a magyar rendőrség.
Közép- és hosszútávon a legfontosabb kitörési pont – ebben látszólag
konszenzus van – a munkahelyteremtés és az oktatás. A feszültségek
elsősorban a magas munkanélküliség sújtotta régiókban éleződnek ki. A
munkanélküliség nem csak a romákat, hanem a nem-roma szegényeket is sújtja.
A kormány munkahelyteremtést ígért, de sajnos egyre nő az állástalanok
száma. A Fidesz ráadásul megfelezte a közmunkaprogramokra szánt összeget.
Nem mintha a közmunka hosszú távú megoldást jelentene; de azokban a
hátrányos helyzetű kistérségekben, ahol hovatovább az állam és az
önkormányzat az egyetlen munkaadó, rövidtávon nem váltható ki mással. Véget
kell vetni annak, hogy folyamatosan vonják ki a pénzt a jóléti
rendszerekből. Egyre zsugorodik az esélyteremtésre szánt összeg, legyen szó
oktatásról vagy munkaerőpiaci rehabilitációról.
A korai fejlesztést végző Biztos Kezdet program forrásait többszörösére
kellene növelni ahhoz, hogy a roma gyerekek egyenlő eséllyel kezdhessék az
iskolát. Ugyanez vonatkozik az óvodaépítésre: épp ott nincsen elég férőhely,
ahol a legnagyobb szükség volna rá. Ezt az ünnepi pillanatot is szeretnénk
megragadni, hogy felemeljük szavunkat a felzárkóztató osztályok tervezett
bevezetése ellen. Ennek katasztrofális következményei lennének.
A romák és általában a szegények nem csak az oktatásban, de más
közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben sem kapják meg az egyenlő esélyeket.
Ilyen az egészségügyi ellátás, a lakhatás. Ez részben a területi
egyenlőtlenségekkel függ össze, részben viszont a Fidesz-kormány
felelőssége. A kilakoltatási moratórium részleges feloldásával például
diszkriminálják a roma és nem roma szegényeket; április 15-től lehetővé
teszik a legkiszolgáltatottabbak, a díjhátralékosok kilakoltatását.
Az LMP-nek van megoldási javaslata. Ez a színvak
esélyteremtés<http://lehetmas.hu/upload/57/57/201004/LMP_romaprogram.pdf>.
Nem lehet roma és nem-roma szegényeket megkülönböztetni egymástól. De nem is
szabad magukra hagyni a szegényeket, illetve a leghátrányosabb helyzetű
kistérségeket. Örülnénk, ha a kormány legalább olyan komolyan venné a Roma
stratégiát itthon, mint teszi azt – helyesen – az európai színtéren, és
megfogadná Járóka Lívia ajánlásait, valamint az LMP javaslatait.