Napenergia,avagy energiaéhség vagy tudásszomj

A napenergia és annak hasznosítási lehetőségei, napelemek és -kollektorok, kulcsfontosságú fejlesztési irányok – e témában versengtek a Műszaki Anyagtudományi Kar által szervezett II. Anyagtudományi Verseny középiskolás résztvevői a múlt év őszétől egészen április 8-ig, a döntő megmérettetésig. Másodszor hirdette meg a Műszaki Anyagtudományi Kar a múlt év őszén az Anyagtudományi Versenyt. A háromfordulós erőpróbára az ország természettudományok iránt érdeklődő középiskolásinak jelentkezését várták – nem hiába: a tavalyi érdeklődést többszörösen felülmúlva összesen 17 város 30 középiskolájának 60 csapata vett részt a megmérettetésen.
Míg az első versenyen az anyagtudomány közlekedésre tett hatásai, addig ezúttal a napenergia volt központi téma. Anyagtudomány és napenergia? Az anyagtudomány játssza a kulcsszerepet ezen a területen is, hiszen a napelemektől kezdve a speciálisan kifejlesztett új anyagok jelentik a jobb és jobb hatásfokok elérésének lehetőségét. Melyek a kulcsfontosságú fejlesztési irányok és melyek a napenergia felhasználásának lehetőségei?
Erre is válaszolhattak a fiatalok – az első forduló tesztjei után, a második fordulóba jutott csapatok egy rövid tanulmányban és prezentációban fejthették ki, hogyan működik az általuk kiválasztott, napenergiát hasznosító berendezés vagy eszköz, de arról is értekezhettek, hogy hogyan forradalmasítanák a napenergia hasznosítását.
A nyilvános harmadik forduló, azaz a döntő során pedig tesztet oldottak meg, mely a helyszínen bemutatott kémiai és fizikai kísérletekhez kapcsolódott. Lángorgona – lángkísérletek, fénykísérletek, szuperzselé, fénysebesség mérése sajttal… – ezek tették igazán érdekfeszítővé és látványossá az egyébként is izgalommal teli döntőt.
„A tudományos utánpótlás-nevelés és a műszaki, informatikai életpálya elismertségének növelése a Miskolci Egyetem stratégiai céljaival összhangban” című, TÁMOP-4.2.3-08/1-2008-0007 számú projekt támogatásával megvalósult versenyen átlag 5 fős csapatok vettek részt (14 csapat jutott a döntőbe), érkeztek Borsod határain túlról például Egerből, Budapestről, Veszprémből, Békéscsabáról, Győrből és Debrecenből is. Az eddigi tanulmányi versenyekkel ellentétben, itt nemcsak az volt a fontos, hogy milyen tárgyi tudást hoznak magukkal a tanulók, sokkal inkább szükség volt megfigyelőképességükre és logikus gondolkodásukra.