Eredeti, földrajzi árujelzős termékeket exportálna Kínába az Európai Unió, erről folytatott tárgyalásokat az uniós mezőgazdasági biztos. Más üzletemberekkel együtt az EU-biztos társaságában lévő Kiss István, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója elmondta, sikerült megakadályozniuk, hogy „valakik” bejegyezzék a Tokaji márkanevet Kínában.
Tavaly ötven százalékkal nőtt az Európai Unió élelmiszerexportja Kínába, amelynek piacát az unió a jövőben is megkülönböztetett figyelemmel, köztük földrajzi árujelzős termékekkel igyekszik meghódítani – derült ki Dancian Ciolos, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosának Pekingben elmondott szavaiból.
Dancian Ciolos európai újságírók előtt kiemelte, mostani útjának egyik legfontosabb feladata lezárni azt a folyamatot, amellyel jogi alapot teremthetnek Kínában és az unióban egyelőre tíz-tíz földrajzi árujelzős (GI) termék védelmének. A tervek szerint a „tíz plusz tíz projekt” után a jövőben következhetne további több száz áru rendszerbe vonása. Kína érdeklődést mutat a kezdeményezés iránt, s maga is rendelkezik olyan termékek sokaságával, amelyek előállítása történelmileg helyhez, térségekhez kötött; védelmüket, egységes megjelenésüket a piacon támogatnák. Ilyenek például a porcelán, vagy a selyem.
Az első válogatásba az EU termékei közé leginkább sajtok és hústermékek kerültek, olyanok, mint a Roquefort, a Comté, egyfajta cseddár sajt, a pármai sonka, vagy a skót lazac. Ezek már lényegében megjelentek a kínai piacon. Kínai részről a listára tették a Lung-csing (Longjing), vagyis Sárkánykút teát, egy fokhagyma félét és rizs ecetet, valamint gyümölcsöt, zöldség félét.
Dacian Ciolos Pekingben találkozott a kínai mezőgazdasági miniszterrel és a kereskedelmi tárca első emberével, valamint tárgyalt a minőségfelügyeleti szakhatóság vezetőivel. Csen Tö-ming (Chen Deming) kereskedelmi miniszterrel közösen bejelentették egy közös 25 millió eurós kereskedelmet és befektetéseket technikailag támogató program elindítását, amiből 20 milliót áll az unió, míg a fennmaradó összeget a kínai kormány fedezi. Ennek keretében a következő öt évben az EU a kínai termékek és szolgáltatások minőségének emelését, a biztonságot és környezetvédelmet kívánja elősegíteni.
„Az EU és Kína alkotja a világ második legnagyobb kereskedelmi kapcsolatrendszerét, ami azt jelenti, hogy az unió Kína legnagyobb kereskedelmi partnere és legnagyobb exportpiaca, míg Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere” – állapította meg az EU-biztos. Az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 395 milliárd eurót.
A mostani útra mintegy harminc üzletember, termelő, vállalati képviselő kísérte el Ciolost, s Pekinget megelőzően jártak Sanghajban és a dél-kínai Hangcsouban (Hangzhou), valamint Szucsouban (Suzhou) is. A küldöttségben helyet kaptak a például a lengyel, a svéd vodka, valamint a skót whisky exportjában érintettek is. „A Tokajit – mint márkanevet – egy kínai gazdasági társaság magyar segédlettel már megpróbálta Kínában bejegyeztetni, de a kínai hatóságok megtaláltak bennünket és a kísérlet meghiúsult” – újságolta a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója az MTI-nek Pekingben. Az ötlet kiagyalóinak feltételezhetően az volt a céljuk, hogy később eladják azt a piacra lépni szándékozóknak.
Kiss István jó iránynak tartja a földrajzi árujelzős termékek rendszerét és az annak keretében történő piaci megjelenést. A mostani úton több alkalma nyílt arra, hogy a Tokajit bemutassa, s úgy véli, a kínai piacban határtalan lehetőségek rejlenek. Ugyanakkor példaként megjegyezte: a bordeaux-i borszövetség egymilliárd forint értékű marketing munkába kezdett Kínában, ami azt jelzi, hogy a világmárkáknak is jelentős befektetésre van szükségük ahhoz, hogy „megmozdítsák a piacot”. A szakember úgy látja, Kínában viszonylag kevés a fehér bor és igen csekély mennyiségben van jelen a minőségi édes bor; jelenleg Tokajiból évente körülbelül 200 ezer palackot értékesítenek Kínában.
A névhasználattal, márkanévvel kapcsolatos Szlovákiával fennálló vitára vonatkozó kérdésre a vezérigazgató megerősítette: a nézeteltérés eldöntése az európai igazságszolgáltatás útjára terelődött, a névhasználati jogot a magyar fél számára a bíróságon bejegyezték. „Termékleírásból kettő nem lehet, azt mi adjuk, s az tartalmazni fogja hogy hol és hogyan termelhető a tokaji bor” – magyarázta Kiss István, remélve, hogy mielőbb pont kerül a vita végére. Hozzátette: Magyarországon mintegy hatezer hektárt fed le a tokaji borvidék, míg a korábban konszenzussal elfogadott szlovákiai terület nagysága 562,5 hektár.
/MTI nyomán,Tokaj.hu/
