Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön nagy örömmel
jelentette be, hogy az Európai Bizottság (EB) kiemelt közérdekre hivatkozva
engedélyezte az Audi győri gyárbővítését, amelyet a Natura 2000 hálózatba
tartozó gyepterületen fognak végrehajtani. A kormány nem győzi hangsúlyozni
a beruházás GDP-növelő és munkahelyteremtő hatásait, arról viszont alig esik
szó, hogy a cég húszmilliárd forint állami támogatást is kap. Ebből a helyi
gazdaság zöld szempontú megerősítésével – például épületek szigetelésének
támogatásával -, a hazai kis- és középvállalkozások segítésével jóval több
munkahelyet lehetne létrehozni. Szintén kevés szó esik a beruházás környezeti hatásairól: a bővítés
helyszíne európai jelentőségű védett terület, számos ritka növény és
állatfaj élőhelye. Az EB engedélyének éppen ezért az is feltétele, hogy
Magyarország kompenzációs intézkedésekkel próbálja pótolni a megsemmisülő
természeti értékeket. Új területeket kell majd a Natura 2000 hálózatba
vonni, illetve rossz állapotú természeti területeken kell helyreállítási
munkálatokat végezni, összesen mintegy 1,2 milliárd forint értékben.
A kompenzációs intézkedések korrekt kivitelezése mérsékelheti a beruházás
által okozott károkat, de teljesen nem tudja helyrehozni azokat: egy
természetes állapotú élőhelyet sosem lehet leromlott területek
helyreállításával maradéktalanul pótolni. Fontos lenne, hogy belássuk: az
életfeltételeinket biztosító természeti örökségünkre a mindenkori
kormányoknak is pótolhatatlan és megőrzendő értékként kell tekintenie.
Az LMP-t aggasztja, hogy tőkeerős nagybefektetők egybefüggő természeti
területeket, vagy jó minőségű termőföldeket vásárolnak fel az államtól
beruházási céllal. Kérdés ugyanis, hogy ha az Audi be is tartja a hatályos
jogszabályokat, azokat az önkormányzat vagy a kormány kreatív jogalkotása
nem alakítja-e úgy, hogy a gyár további terjeszkedésének szintén értékes
természeti területek legyenek áldozatai. Az LMP szerint olyan gazdasági
fellendülésre van szükség, amely nem növeli tovább ökológiai lábnyomunkat,
és összhangban van Magyarország természeti adottságaival, illetve a helyi
közösségek valós, hosszú távú érdekeivel.