A szolgáltatások jelenleg az EU GDP-jének és a foglalkoztatásnak kétharmadát teszik ki, mégis az Európai Unión belüli teljes kereskedelemből csak egy ötöd a részesedésük. Napjainkban az európai kkv-knak csupán 8 %-a folytat üzleti tevékenységet más tagállamokban. A dinamizmus hiánya nemcsak a fogyasztók rendelkezésére álló választékot szűkíti, hanem a kisméretű és innovatív vállalkozásokat is meggátolja abban, hogy növekedjenek, fejlesszék tevékenységeiket és versenyképesebbé váljanak. Annak érdekében, hogy 2012-re teljes mértékben ki lehessen aknázni a szolgáltatások egységes piacában rejlő potenciált, az Európai Bizottság ma elfogadott egy sor célzott fellépést a még fennálló problémák felszámolására. A szolgáltatási irányelv konkrét célja az egységes piacon a szolgáltatások kereskedelme előtt fennálló szükségtelen és megterhelő akadályok eltávolítása. Az átültetési határidő után egy évvel a Bizottság és a tagállamok értékelték, hogy hogyan alkalmazták az irányelvet a gyakorlatban. Ennek az úgynevezett kölcsönös értékelésnek az eredményeiből kiderül, hogy bár sok elem megvalósult már, a szolgáltatások egységes piaca még mindig nem bontakoztatta ki teljes potenciálját. Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos így nyilatkozott: „A jelenlegi válságos időszakban ki kell aknáznunk a szolgáltatások integrált, egységes piacában rejlő további növekedési potenciált. Ez segíti majd a vállalkozásokat a növekedésben, az innovációban és további munkahelyek teremtésében. Azt is biztosítani fogja, hogy jobb és versenyképesebb szolgáltatások álljanak az európai uniós fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére egyaránt.”
Az európai uniós szolgáltatási piacok megerősítését célzó fellépések
A szolgáltatási irányelv számottevő előrelépést jelent, de az európai uniós szolgáltatási piacok működésének javítása érdekében további munkára van szükség. A 2010. október 27-én elfogadott, „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – (IP/10/1390) A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért” című közlemény kijelentette, hogy a szolgáltatások egységes piacának jobb működéséből eredő előny a becslések szerint évente 60–140 milliárd EUR nyereséget, és 0,6–1,5% közötti GDP-növekedést tehet ki. A szolgáltatások jelenleg az EU GDP-jének és a foglalkoztatásnak kétharmadát teszik ki, mégis az Európai Unión belüli teljes kereskedelemből csak egy ötöd a részesedésük. Napjainkban az európai kkv-knak csupán 8 %-a folytat üzleti tevékenységet más tagállamokban. A dinamizmus hiánya nemcsak a fogyasztók rendelkezésére álló választékot szűkíti, hanem a kisméretű és innovatív vállalkozásokat is meggátolja abban, hogy tevékenységeiket fejlesszék és tovább növekedjenek.
Válaszul a Bizottság a következő fellépéseket vázolta fel:
Annak biztosítása, hogy az egységes piac működjön a gyakorlatban: a Bizottság 2011-ben és 2012-ben elvégzi majd a szolgáltatások egységes piacának „teljesítményértékelését” a felhasználók, például egy Olaszországban házat tervezni kívánó svéd építész, vagy egy cseh könyvelő szolgáltatásait igénybe vevő finn lakos szempontjából. A teljesítményértékelés figyelembe veszi a szolgáltatási irányelven túl a szolgáltatásokra alkalmazandó összes egyéb európai uniós szabályt is, és értékeli a különböző európai uniós szabályok kölcsönhatását. A cél olyan konkrét gyakorlati problémák azonosítása, amelyek akadályozzák a szolgáltatások belső piacát, valamint annak megállapítása, hogy a különböző szabályok kölcsönhatásának milyen nem kívánt hatásai lehetnek. A Bizottság már megállapította, hogy további fellépésre van szükség a néhány országban bizonyos szolgáltatókkal szemben alkalmazott korlátozások kapcsán, például a felvehető jogi formák tekintetében (például annak tilalma, hogy a kézműipari szolgáltatásokat nyújtók korlátolt felelősségű társasági formát válasszanak), vagy azon személyek tekintetében, akik a vállalkozásban tőkét birtokolhatnak (például az a kötelezettség, miszerint az adótanácsadói szolgáltatásokat nyújtó vállalatban csak képesített adótanácsadó lehet tőketulajdonos).
A határokon átnyúló szolgáltatások előtt álló akadályok megszüntetése: a kölcsönös értékelés bizonyítékkal szolgált arra, hogy állandó telephely nélkül nehézségekbe ütközik a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás (amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik állandó telephellyel abban az országban, amelyben szolgáltatást kíván nyújtani). A Bizottság mostantól szorosan nyomon követi a szolgáltatási irányelv e tekintetben mutatkozó hatását. Az eredményekről szóló első jelentést 2011 végén teszi közzé, azután pedig évente. A szolgáltatásokra vonatkozó új szabályozási korlátok kialakulását szintén meg kell akadályozni a tagállami jogalkotásban. Az ilyen korlátok a letelepedési követelményeiket felülvizsgáló tagállamoknál merülhetnek fel, ezért a Bizottság szorosan nyomon követi a vonatkozó fejleményeket.
A szolgáltatási irányelv ambiciózus végrehajtásának és körültekintő alkalmazásának biztosítása: a Bizottság kétoldalú párbeszédet alakít ki számos tagállammal, ahol bizonyítottan problémás az irányelv végrehajtása. Ezen túlmenően 2011-ben a Bizottság elvégzi az irányelv végrehajtásának és a szolgáltatáspiac működésére gyakorolt hatásának első gazdasági értékelését.
Előzmények
A szolgáltatási irányelv egy európai uniós jogszabály, amely azzal a céllal lépett hatályba, hogy uniószerte megszűnjenek a szolgáltatásnyújtás előtt álló szükségtelen és megterhelő akadályok. A szolgáltatások az EU GDP-jének mintegy 66%-át teszik ki. A szolgáltatási irányelv horizontális jogszabály, amely a szolgáltatások széles, az európai uniós GDP és foglalkoztatás nagyjából 40%-át jelentő skáláját fedi le. Az irányelv előírta a tagállamok számára, hogy 2009 végéig egyszerűsítsék közigazgatási eljárásaikat és hozzanak létre egyablakos ügyintézési pontokat, melyek révén a vállalkozások könnyebben intézhetik elektronikusan a formalitásokat. Az elért előrehaladás felmérése és a fennmaradó hiányosságok azonosítása érdekében az irányelv kölcsönös értékelési folyamatról rendelkezett, amelyet 2010-ben végrehajtottak. Ez egy olyan innovatív és bizonyíték alapú szakértői értékelés volt, amely során a tagállamok és a Bizottság együtt vizsgálták a szolgáltatási irányelv végrehajtásának fő eredményeit.
A dinamikus európai uniós szolgáltatási ágazat a Bizottság kitüntetett figyelmét élvezi. A szolgáltatások jelentik az EU gazdaságának motorját, és tíz munkahely közül kilenc ebben az ágazatban keletkezik. A Bizottság éves növekedési jelentésében (lásd IP/11/22) megállapítottak szerint az EU csak akkor teljesítheti az Európa 2020 stratégiában foglalt ambiciózus, a fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló céljait, ha az üzleti környezet javítása érdekében a szolgáltatás- és termékpiacok sürgős strukturális reformjait kiemelten kezeli.
