Negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhat minden nő – a kormány erről szóló törvényjavaslatát hétfőn fogadta el a parlament 254 igen, 15 nem és 73 tartózkodással. Jövő évtől az életkortól függetlenül az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.
A jogszabály szerint jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi teljes nyugdíj a 40 éves jogosultsági idő ellenére nem lesz megállapítható, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet – rögzíti a törvény.
Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyugdíjjogosultság ideje.
Az új szabályozás más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.
Egy beszavazott módosítással a törvénynek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó része csak 2011. március 1-jén lép hatályba.
A kormányzati kommunikációs államtitkárság tájékoztatása szerint ha az érintettek 75-100 százaléka él a kedvezmény lehetőségével, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet. Ez hozzávetőleg 30-35 milliárd forint kiadást jelent.
A törvény módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény más passzusait is. Egyebek közt kimondja a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése kapcsán, hogy a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – a januári emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egy tizenketted részével.
E passzus indoklása azt rögzíti: a módosítás szerint a nyugdíj összegét januárban először az előző év novemberében teljesített egyösszegű kifizetés alapjául szolgáló százalékos mérték egy tizenkettedével kell megemelni és az így kapott összeget kell a januári emelés mértékével emelni, mivel a hatályos szabály szerint nehezen hajtható végre a novemberi egyösszegű kifizetés beépítése a januári nyugdíjba. /MTI/
