Még mindig kialakulatlan a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának gyakorlata

Bár egyre több hazai vállalat nyitott a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására, a folyamat egy év alatt alig haladt előre: még mindig nem alakult ki ugyanis a speciális célcsoport foglalkoztatásának gyakorlata a vállalatoknál. Ugyanakkor maguk a sérültek sem vállalják szívesen a megmérettetéseket, alulértékelik magukat, gyakran pedig kifejezetten titkolják egészségügyi problémáikat – egy vezető Személyzeti Tanácsadó Kft. éves ágazati értékelése szerint. Közel egy év telt el a rehabilitációs hozzájárulás radikális megemelése óta, de még mindig kevés cég tudta kialakítani a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásának gyakorlatát, sok helyen a minimális ismeretek is hiányoznak ehhez. Bár a kezdeti nyitottság megvan, ez hamar elillan, ha a vállalatok ténylegesen szembetalálkoznak az első nehézségekkel.  
A tanácsadó szerint a folyamatot az is hátráltatja, hogy a vállalkozások nem jutnak kellő információhoz a rehabilitációs szolgáltatásokról, és nem tudják, mit várhatnak a megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezésében érdekelt civil, állami vagy éppen a piaci szolgáltató szervezetektől. A rehabilitációs hozzájárulás idén január 1-jétől növekedett meg közel ötszörösére, melyet azoknak a cégeknek kell befizetniük, akik legalább 20 főt foglalkoztatnak, és létszámuk 5%-ában nem alkalmaznak úgynevezett megváltozott munkaképességű dolgozót.
„Az a tapasztalatunk, hogy a vállalatoknak egy év elteltével sem sikerült megfelelő számban megváltozott munkaképességűeket alkalmazni. Bár a hozzájárulás emelése elérte a vállalatok ingerküszöbét, és az elvi nyitottság is megvan, a tényleges alkalmazás több fontos feltétele is hiányzik még.” – fogalmazott Kemény Péter, a cég rehabilitációs üzletágának újonnan kinevezett vezetője, aki szerint legfontosabb feladat a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos szolgáltatási gyakorlat kialakítása. A szakember hozzátette, hogy további nehézséget jelent, hogy a megváltozott munkaképességű emberekre még mindig csak, mint „fogyatékkal élőkre” gondolnak, pedig nemcsak a testi, érzékszervi, vagy értelmi sérültek, hanem a súlyos cukorbetegek, az asztmások, vagy éppen a szívproblémákkal rendelkezők egy része is ebbe a kategóriába tartozik.
A vállalatok rugalmatlan hozzáállása a megváltozott munkaképességű emberek önbizalmának sem kedvez. A tanácsadó vállalat tapasztalata szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók gyakran nem merik vállalni a kihívásokat, és akár diplomával is az alacsonyabb képzettségű állásokat pályázzák meg, vagy a megmérettetéstől félve el sem mennek az állásinterjúra. Pedig Nyugat-Európában a megváltozott munkaképességű emberek 40%-a jut munkához, míg Magyarországon ez az érték még mindig 10% alatt van.
A tanácsadó rehabilitációs üzletága több mint egy éve segít a cégeknek a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásában. Szolgáltatásaikat európai szellemben, a foglalkozási rehabilitáció szakmai alapjaira építve, a piaci elvárások és igények kielégítésére építik fel. A tanácsadó nemrégiben a vállalatok HR szakembereinek is programot indított, rehabilitációs referens képzésén a fogyatékos munkavállalók beilleszkedését elősegítő fogásokkal, az őket érintő jogszabályi háttérrel ismerkedhetnek meg a résztvevők.