Az EU közlekedési minisztereinek brüsszeli tanácskozásán létrejött megállapodás értelmében a külföldön közlekedési szabálysértést elkövető gépjárművezetők büntetésre számíthatnak, különösen ha a halálos kimenetelű közúti balesetek 75%-át okozó négy legveszélyesebb szabálysértési forma (gyorshajtás, piroson való áthajtás, biztonsági öv be nem kapcsolása, ittas vezetés) valamelyikéről van szó. Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas kijelentette: „Külföldön az autóvezetők háromszor nagyobb valószínűséggel szabálytalankodnak, mint saját hazájukban. Egyesek úgy gondolják, hogy ha külföldön tartózkodnak, a közlekedési szabályok már nem is vonatkoznak rájuk. Szeretném megerősíteni, hogy tévednek, és mostantól ezeknek a szabályoknak érvényt is fogunk szerezni.”
Az EU adatai szerint, míg a közlekedési szabálytalanságok csupán 5%-a írható külföldiek rovására, a gyorshajtás esetében ez az arány 15%. Az elkövetők többsége azonban büntetlen marad, hiszen az adott ország hatósága nyomukat veszti, miután visszatértek hazájukba.
A javaslatról
A kialakult helyzetet egy, a közúti közlekedésbiztonság vonatkozásában a határokon átnyúló jogalkalmazásról szóló irányelvjavaslat hivatott orvosolni. A miniszterek által elfogadott szöveg középpontjában a közúti biztonságot súlyosan veszélyeztető közlekedési szabálysértések állnak, köztük a halállal végződő balesetek 75%-áért felelős négy legveszélyesebb kihágás. Ezek:
1. A sebességkorlátozás túllépése,
2. a piros jelzés figyelmen kívül hagyása,
3. a biztonsági öv bekapcsolásának elmulasztása,
4. az ittas állapotban való gépjárművezetés,
valamint:
5. gépjárművezetés egyéb tudatmódosító szerek hatása alatt,
6. a bukósisak viselésének elmulasztása,
7. a leállósáv nem rendeltetésszerű használata,
8. a mobiltelefon szabálytalan módon történő használata vezetés közben.
Hogyan fog működni mindez?
A javaslatok módot adnak a szabálysértést elkövető uniós gépjárművezetők azonosítására, egyúttal felelősségre vonására a gépjárművet nyilvántartó tagállamon kívüli tagállamokban elkövetett vétségekért is. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy az új szabályozás megteremti egy olyan elektronikus adatcsere-hálózat alkalmazásának lehetőségét, amely révén a szabálysértés helyszíne szerinti ország és a gépjárművet nyilvántartó ország között kicserélhetők a szükséges adatok. Amint sikerül beazonosítani a gépjármű-tulajdonost és lakcímét, jogellenes cselekményről szóló értesítést küldenek a számára. Az irányelvjavaslat tartalmazza az értesítési mintapéldányt.
A szabálysértés helyszíne szerinti tagállam dolga lesz eldönteni, hogy a továbbiakban miként jár el. Az irányelv nem hangolja össze sem a szabálysértések besorolását, sem az értük kiszabott szankciókat. Ezekre ugyanis továbbra is a szabálysértés helyszíne szerinti tagállam szabálysértésekkel kapcsolatos, az ország jogrendszerével összhangban lévő nemzeti szabályait kell alkalmazni.
Mi lesz a következő lépés?
Ahhoz, hogy a jogalkotási javaslatok törvényerőre emelkedjenek, az Európai Parlament tagjainak meg kell szavazniuk azok jóváhagyását. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre az uniós jogszabály átültetésére, mielőtt az – vélhetően 2013-ban – hatályba lép.
Előzmények:
2010 júliusában útjára indult a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos európai uniós cselekvési program (2011–2020), melynek célja a halált okozó közúti balesetek számának felére csökkentése 2020-ig.
