Megszépültek a temetők, virágok, koszorúk és égő mécsesek,gyertyák mindenütt. Még azokat a sírokat is rendbe teszik ilyenkor a hozzátartozók, amelyekre egész évben nem jut figyelem.Azt tartják, hogy azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak „lakhelyükben”.
November 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.
Régi szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújtja meg az emlékezés gyertyáit.
Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, attól kezdve a Mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett. Az ünnep fél évszázad után 2000-ben lett ismét munkaszüneti nap Magyarországon.
A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű. Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó minden bencésházban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, s a XIV. század elejétől Róma is átvette. A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, és az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapszik.
