A divatdiktátorok, illetve inkább a szakemberek minden esetben óvva intik a hölgyeket és urakat, hogy minden fenntartás nélkül hódoljanak a legújabb divatirányzatoknak. Ezt mindenképpen azért is hangsúlyozzák, mert a divatbemutatókon fölvonuló manekenek pompázatos öltözete egy az egyben bizony nehezen adoptálható, hiszen az sokszor inkább trend az anyagok, a technikai megoldások tekintetében.
Szóval az újabb és újabb őrületekkel óvatosan kell bánni, mert sokszor a kevesebb több, és az ízléses, egyéniséghez illő ruhadarabban sokkal vonzóbbak lehetünk, mint az utolsó divat szerinti, olyan testrészeinket is kivillantóban, amely kicsit az előnytelen testrészeinket megmutatja.
Miért is jutott most mindez eszembe? Két dolog az apropója. Az egyik az, hogy Czikora Ági televíziós riporter kolléganőm, méltán népszerű, arTTér című sorozatának legutóbbi programján szakemberek, művészettörténészek, költők, jelmeztervezők, s a nagyközönség cserélt eszmét a divatról. A másik, hogy most mindkét kereskedelmi csatornán van egy olyan tehetségkutató válogatás, amelyben nagyon sok fiatal mutatkozik be, s amíg a szakember kezébe nem kerülnek az ifjak, addig a saját kútfőjéből öltözködnek, s abban lépnek föl, ami saját maguknak tetszik. No, hát elborzasztó dolgokat láthattunk hétről hétre.
Bizonyára emlékszik rá a kedves olvasó, hogy egy két éve, minden tini, és magát tininek érző hölgyemény kilógó hassal és derékkal közlekedett, mert a szoknya vagy nadrág és a fölső között minimum 10 centinek ki kellett villannia. Nos, azokkal a lányokkal nem is volt igazán gond, akiknek a szép, tornától edzett hasuk látszott ki, bár bevallom őszintén, amikor az egyik étteremben a pincérlány ilyen öltözékben hajolt át az asztal fölött, azt nem díjaztam igazán, /pedig Én azt vallom, hogy mindenki azt viselje, amiben a legjobban érzi magát/. Arról már nem is szólva persze, hogy ha a kicsit lógó, narancsbőrös, pettyhüdt pocakú, vagy idősebb, kicsit ráncolt hasú nők hordtak ilyet, az cseppet sem volt, még a kíváncsi férfiszemnek sem, gyönyörködtető. No, mindegy ez az őrület már talán elmúlt, de most itt a következő,… amit leggingnek hívnak. Ez mondjuk annyival egészségesebb, mint az előző divat, hogy legalább nem lehet miatta vese, petefészek gyulladást, vagy egyéb megfázást kapni. Sőt még egy réteg, a szoknya vagy a hosszú pulóver alatt. De csak ilyenkor jön rá az ember, hogy mennyi Ó, X lábú, vastag combú, vékony vádlijú hölgy szaladgál. Mert természetesen ez is jól áll sokunknak, sőt ha valaki ügyesen kiegészíti, még el is takarhat vele némi lábszépséghibát, de jó szokáshoz híven, boldog, boldogtalan ilyen-olyan csipkés, testhez simuló, színes lábfej nélküli, testhez tapadó, majdnem harisnya-nadrágban azaz leggingben vonul.
Egy szó, mint száz. Divatőrület jön, megy. Lassacskán, – bár nem nálunk van a divat fővárosa – mi sem vallunk már szégyent az öltözködésünkkel, hiszen szinte minden világmárka képviselteti magát kishazánkban. Az viszont tényleg a kultúránkon, vagy önismeretünkön múlik, hogy nem majmoljuk fenntartások nélkül a divatot, hanem felhasználva a jópofa elemeket, saját egyéniségünknek megfelelőképpen öltjük magunkra, mert higgyétek el lányok, divat ide vagy oda, a kevesebb sokszor több…
Orosz B.Erika
