Egy ma közzétett jelentés megerősíti, hogy az EU nem tudta teljesíteni a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő megállításával kapcsolatos célját. A Bizottság biodiverzitási cselekvési tervének végrehajtására vonatkozó értékelésből kiderül, hogy Európa biológiai sokféleségét továbbra is súlyosan fenyegeti az ember által a környezetre gyakorolt terhelés, például a földhasználat változása, a szennyezés, az invazív fajok és az éghajlatváltozás. Ennek ellenére az értékelés megállapítja, hogy jelentős haladást könyvelhettünk el az utóbbi két év során. A cselekvési terv végrehajtásából levont fontos tanulságok erősítik az EU 2010 utáni stratégiáját.
Janez Potočnik, az EU környezetvédelmi biztosa így nyilatkozott: „Levontunk néhány igen fontos tanulságot és sikerült a biológiai sokféleséget a politikai napirend élére állítanunk. Mindazonáltal mindenki részvételére szükség van, és nem csak Európában. A világot tekintve a fenyegetés még nagyobb, mint az Európai Unióban. Ezért elengedhetetlen, hogy a nagojai konferencián a biodiverzitás és az ökoszisztémák védelmét célzó erős globális stratégia kerüljön kialakításra.”
Fontos tanulási folyamat
A biodiverzitási cselekvési terv 2006-ban indult azzal a céllal, hogy 2010-re megálljon a biológiai sokféleség csökkenése az EU-ban. A megközelítőleg 150 különböző intézkedés terén elért haladás mostani értékelése arra a következtetésre jut, hogy bár számos területen jelentős előrelépés történt, nem sikerült megvalósítani a biodiverzitást érintően 2010-re kitűzött fő célt.
A veszélyeztetett fajok és élőhelyek csökkenésének visszafordítására irányuló célzott intézkedések sikeresek voltak. A Natura 2000 hálózat jelentősen kibővült és most már megközelítőleg 26 000 területet, vagyis az EU földterületének 18%-át foglalja magában. A LIFE+ finanszírozás alkalmazási köre kiszélesedett, hogy több biodiverzitással kapcsolatos témát fedjen le és elősegítse az EU biodiverzitási tervének végrehajtását.
A tengervédelmi stratégiáról szóló új irányelv fokozza a tengeri és édesvízi ökoszisztémák védelmére irányuló erőfeszítéseket. Ezen a nyáron a Bizottság meghatározta azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamoknak tengereik környezetvédelmi állapotának felméréséhez kell használniuk.
Az ökoszisztémák és a biodiverzitás gazdasági vonatkozásairól (the economics of ecosystems and biodiversity – TEEB) készülő tanulmánnyal kapcsolatos munka a természeti értékek gazdasági értékének fokozott elismeréséhez vezetett. A TEEB már most a döntéshozók segítségére van abban, hogy felismerjék a természeti tőkébe való befektetés értékét.
A biodiverzitási cselekvési terv segített annak fokozott megértésében, hogy mik a biológiai sokféleség csökkenésének okai (például az éghajlatváltozás), hogyan kapcsolódik össze a biodiverzitás más ágazati tevékenységekkel, valamint hogy milyen fontos az ökoszisztémák szerepe például az éghajlatváltozás enyhítésében és az ahhoz való alkalmazkodásban.
A levont tanulságok értéke felbecsülhetetlen annak biztosításához, hogy a biodiverzitás csökkenésének megállítására tett újabb erőfeszítések sikeresek legyenek. Márciusban az EU azt az új célt tűzte ki: hogy területén 2020-ra megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását, azokat a lehetőségek keretein belül helyreállítsa, valamint fokozza a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzéséhez való uniós hozzájárulást.
A biodiverzitással és az ökoszisztémákkal kapcsolatos kérdések más uniós politikákba való integrálása a 2010 utáni stratégia központi eleme lesz. A biodiverzitás szempontjából jelentős hatással bíró szakpolitikai területek – például a közös agrárpolitika és a közös halászati politika – tervezett reformja, valamint az EU regionális politikájának következő programozási időszakához tett előkészületek e tekintetben fontos lehetőségeket kínálnak. Ezek mind a biodiverzitást érő hatások csökkentése szempontjából, mind a biodiverzitás megőrzésének és helyreállításának potenciális finanszírozási forrásaként jelentősek.
Az új stratégia egy jelentős mértékben megerősített tudásalapra támaszkodik majd, ezen belül a biodiverzitási állapotfelmérésre, amely lehetővé teszi a 2010. éven túlmutató tendenciák egyértelmű megállapítását és mérését.
Az általános kép
Az EU-n kívüli helyzet még nyugtalanítóbb, mivel a biodiverzitást érő terhelés továbbra is fokozódik. A gerinces és gerinctelen állatok, valamint a növények bizonyos csoportjai körében világszinten a fajok 12–55%-át fenyegeti a kihalás (Global Biodiversity Outlook 3, 2010). A nemzetközi közösségnek nem sikerült elérnie a biodiverzitás-csökkenés 2010-ig történő jelentős mérséklésével kapcsolatos globális célt. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek október 18–29. között Nagojában (Japán) tartandó 10. konferenciáján megvitatják a biodiverzitással kapcsolatos új globális célokat.
Az EU már régóta azon munkálkodik, hogy csökkentse nagymértékű fogyasztásának a világ többi részére gyakorolt hatását, valamint a nemzetközi kereskedelemnek a globális biodiverzitásra és az ökoszisztémákra gyakorolt hatását. Az eredmények között említhető az erdők illegális kizsákmányolása elleni küzdelem céljából létrehozott első önkéntes partnerségi megállapodások aláírása. A nagojai napirendi pontok egyik kiemelt témája annak biztosítása lesz, hogy a bizonyos termékek – például gyógyszerek és kozmetikumok – fejlesztésére fordított erőforrások felhasználásából eredő haszonból a származási ország is részesüljön.
