Október elseje a zene világnapja, ebből az alkalomból országszerte több koncertet, hangversenyt és más zenei programot is rendeznek. A világnap célja, hogy a társadalom széles rétegei számára népszerűsítse a zeneművészetet, és – az UNESCO elveinek megfelelően – szorgalmazza a népek közti barátságot és megbékélést.
A zene világnapját 1975 óta Yehudi Menuhin hegedűművész és az UNESCO zenei tanácsának a felhívására ünneplik október 1-jén.
Az első Világnap tiszteletére írott köszöntője így hangzott:
„Kedves Kollégák, Barátaim!
Nagy örömmel tölt el, hogy idén, a Nemzetközi Zenei Tanácsban betöltött elnöki tisztem utolsó évében megnyithatom az első Zenei Világhetet és a Zenei Világnapot.
Szeptember 29. és október 5. között és főként a Zenei Világnap alkalmából október 1-jén az emberek legmélyebb érzéseiket és legszebb reményeiket juttatják majd kifejezésre.
Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának.
Az igazság, ami a világ minden népművészetében, zenei stílusában ezernyi színben mutatkozik meg, képessé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk egymással. Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói. Ehhez hasonlót láttunk már néhány városban: San Francisco-ban például, sőt a zajos New York-ban is, amikor a legforgalmasabb útkereszteződéseknél a Manhattan és a Julliard Zeneiskola fiatal hallgatói játszottak a járókelőknek. A régi holland orgona-tekerőket, a nápolyi tenoristákat, az énekmondókat és a trubadúrokat juttatták eszembe és azt, hogy e hagyományokat érdemes újra életre kelteni.
Jó lenne, ha a zenei héten egy-két percet a csendnek szentelnénk mindenütt a világon, a gondolkodásnak, a hallgatásnak és az elmélyedésnek. A zenének a zaj antitézisének kellene lennie, mégis sokszor arra használják, hogy kellemetlen zajokat fogjon fel a gyárakban, éttermekben és áruházakban. Azt mondanám, hogy az adott időben az egész világon legyen egy pár percnyi csend, mert ez nagyon fontos a zene élvezéséhez. Valószínűleg tudomásuk van arról, hogy néhány éve egy kongresszusunkon Párizsban Witold Lutoslavski, a nagy lengyel zeneszerző javasolta, indítsunk mozgalmat, amely harcol az embernek a csendhez való jogáért. Azt szeretném, ha a csendnek e perceit követően utcákon, minden gyárban, otthonban, koncertteremben és operaházban megszólalna a zene. Az előző napok eseményeinek elő kell készítenie a csúcspontot, a Zenei Világnapot.
Kérem Önöket, tegyenek meg mindent ezen esemény érdekében, mely nemcsak a zene, hanem a világ számára is fontos. Egyesek Önök közül talán koncertet adnak a Zeneművészek Nemzetközi Kölcsönös Segélynyújtási Alapja javára, mely intézményt – mint tudják – a zene ügyének előre haladása és megóvása végett hoztak létre és azért, hogy a zeneművészeket közelebb hozzák egymáshoz.
Yehudi Menuhin\
Elhangzott: 1975. október 1. Toronto, Kanada
Ezen a napon számos zenei programmal készült számos kulturális intézmény.
Íme néhány példa
Az ünnepen az elmúlt évek hagyományait folytatva spontán örömzenélésre várják a szervezők a budapestieket, de a kezdeményezéshez idén Európa Kulturális Fővárosa, Pécs is csatlakozott.
A Zeneakadémia parkolója mellett Budapest több pontján, így a Nyugati téri és a Blaha Lujza téri aluljáróban a legkülönbözőbb műfajokat képviselő profi zenészek – többek között Szakcsi-Lakatos Béla, Kelemen Barnabás, a Kaláka, a Makám és a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok – töltik meg zenével a köztereket. A Deák Ferenc téren a Kamaszfesztiválosok tartanak délelőtt kihelyezett énekórákat, délután pedig diákzenekarok játszanak.
De ne lepődjön meg senki, ha egy boltban, egy vendéglátóhelyen vagy épp munkahelyén „botlik” spontán zenei produkcióba, hiszen a programok szervezői erre is ösztönözték az amatőr zenészeket.
Pécsett a nap során a művészek a „zenei stafétát” egymásnak adva lépnek színpadra a szünet nélküli, 5-6 órás örömzenélés során a Kossuth téri háromszintes óriás színpadon. Az Örömzene Örömtánc televíziós tehetségkutató felfedezettjei mellett olyan nevek lépnek színpadra, mint Ágoston Béla, a Balázs Elemér Group, a Csík Zenekar, Falusi Mariann, Ferenczi György és a Rackajam, Lovasi András, Nikola Parov, Novák Péter, Szalóki Ági, a Kaji Jag vagy a Duna Művészegyüttes.
A pécsi műsor nyitányaként és zárásaként a nap dala csendül majd fel, amely egy eredeti népdal többféle stílusú átdolgozása. A nap dalára neves koreográfusok közreműködésével táncdarabok is készülnek.
