Szentpéteri Csilla: „Nem mindig a munka, ami sikert hozhat. Annál nagyobb sikert nem lehet produkálni, mint hogy édesanyja lehetek egy nagyon helyes, vagány kis fiúcskának, és megtaláltam a magánéletemben is azt az örömet, amit siker koronáz. Egy célkitűzésekkel teli világ volt mindig körülöttem, apukám és anyukám is maximalisták voltak. Úgy neveltek, hogy az ember ne csak el legyen itt a földi létében, hanem valamit próbáljon meg hagyni maga miután, alkotni valami olyat, amiben ő az egyeduralkodó.
Konkrét példát tudok mondani a sikerélményre, amit most nagyon átéltem: Jött az Európai Parlamentből egy levél, hogy hallottak egy koncerten, nagyon tetszett nekik, és szeretnének egy művet, ami az Európai Parlament munkáját bemutató image filmnek a záró zenéje. Ez egy óriási dolog volt, de az is, hogy most felkértek egy olimpiai dalnak a megírására. Ezek hirtelen elöntenek örömmel.”
Szentmártoni Imre (St. Martin): „A siker érzése nálam pillanatokig tart. Az elégedetlenség sokszor úrrá lesz rajtam, és úgy kell magamra szólni, hogy most már örüljünk egy kicsit.
Amikor tavaly lemezfelvételünk volt – a Csend Napja alkalmából -, a fiam feljött a színpadra. (Szentmártoni Norman, musical szakon jeleskedik most már egyre hosszabb ideje, és jönnek a sikerek, eredmények.) Feljött a színpadra, láttam rajta, hogy leplezi, de nagyon izgult, és ott volt egy összenézésünk – ez egy szép kép a sikerről.”
Miolnár Szabolcs
