2010. július 21. (esőnap július 22.) este 9 órakor
Murray Schisgal: Szerelem, ó!
2010. augusztus 1. (esőnap augusztus 2.) este 9 órakor
Marc Camoletti: Boldog születésnapot
2010. augusztus 5. (esőnap augusztus 6.) este fél 9 órakor
Beaumarchais: Figaro házassága
2010. augusztus 17. (esőnap augusztus 18.) este fél 9 órakor
William Shakespeare: Ahogy tetszik
Belépő:
Jegyár elővételben: 2.300.- Ft
Jegyár az előadás napján: 2.600.- Ft
Jegyár Miskolc kártyával: 2.000.- Ft
2010. július 21. (esőnap július 22.) este 9 órakor
Murray Schisgal: Szerelem, ó!
Pár-játék, két részben, a Vígszínház művészeinek előadásában
Ellen, a nő – Hegyi Barbara
Milt, a férje – Lukács Sándor
Harry, a…-je – Tahi-Tóth László
Rendező: Czeizel Gábor
Egy férfi és egy nő. Házastársak, mégsem boldogok.
Egy másik férfi és a nő: SZERELEM? Ó – alig ismerik egymást, mégis megpróbálják egymással. Egy férfi és egy másik: gyerekkori barátok, majd szerelmi vetélytársak. Mindhárman a boldogságot keresik. Megoldás: talán a SZERELEM, Ó de a sors útjai kiszámíthatatlanok. Szívvel teli groteszk komédia.
2010. augusztus 1. (esőnap augusztus 2.) este 9 órakor
Marc Camoletti: Boldog születésnapot
fergeteges vígjáték két részben a Kassai Thália színház művészeinek előadásában, Camoletti műve alapján, Korognai Károly átiratában
Jacqueline – Varga Lívia
Bernard – Reiter Zoltán
Robert – Korognai Károly
Brigitte 1. – Kövesdi Szabó Mária
Brigitte 2. – Szabadi Emőke
Rendező: Korognai Károly
A Kassai Thália Színház művészeiből alakult „Zorba Társulás” számos premierjét követően két éven belül már a második Camoletti – produkcióját mutatja be. Nem véletlenül, hiszen a szerző (Marc Camoletti) a XX. század egyik legnagyobb színpadi nevettetője. Művei – Feydeau nyomdokán – a félreértés – komédiák tökéletes darabjai. Dramaturgiájuk pontos, hibátlan, poénjai menetrendszerűen érkeznek, mégis kiszámíthatatlanok.
A Boldog születésnapot egy jól menő üzletember és felesége vidéki nyaralójában játszódik, ahol a férj születésnapját készülnek éppen megünnepelni. Meghívást kapott még az eseményre a férj legjobb barátja, akiről viszont nem tudja, hogy egyúttal feleségének a szeretője is. Természetesen az asszony mindent megtett, hogy ez a meghívás létrejöjjön. Ő viszont azt nem tudja, hogy eközben férje a saját szeretőjét hívta meg titokban, azzal, hogy majd az ifjú hölgy meglepetésként érkezik, mint a barát szerelme. A férjnek azonban valami megérzés azt súgja, hogy mindebbe ne avassa be cimboráját jó előre, csak akkor, amikor a vidéki nyaralóba megérkezik, mert tart attól, hogy nem vállalja ezt a szerepjátszást, viszont a helyszínen, kész tények elé állítva már nem lesz módja meghátrálni…
2010. augusztus 5. (esőnap augusztus 6.) este fél 9 órakor
Beaumarchais: Figaro házassága
Avagy egy őrült nap története, vígjáték két részben, a Bánfalvy Ági International Studio előadásában
Almaviva gróf, Andalúzia kormányzója – Harmath Imre
Rosina, grófné – Bánfalvy Ági
Figaro, belső inas és mindenes – Rékasi Károly
Suzanne, komorna, Figaro jegyese – Bugár Anna
Marcelina, házvezetőnő – Iván Ildikó
Antonio, kertész, Suzanne nagybátyja – Bácskai János
Fanchette, Antonio lánya – Gyarmati Éva
Chérubin, a gróf apródja – Baghy János
Basile, a grófné zenetanára – Dóczy Péter
Bartholo, orvos – Matoricz József
Don Gusman, bíró – Urmai Gábor
Dupla Marék, írnok, Don G. titkára – Virág László
továbbá udvaroncok, cselédek, parasztok
Rendező: Bánfalvy Ági
A történet Andalúziában, Almaviva gróf kastélyában játszódik, a XVIII. század végén, Figaro esküvője napján. A francia forradalom egyik irodalmi „előszeleként” is felfogható műben Figaro, az inas és Suzanne, a komorna éppen esküvőjükre készülődnek. A szerelmesekre azonban rengeteg bonyodalom vár: Almaviva gróf, a gazdájuk – szemet vetvén Suzanne-ra – újból érvényesíteni akarja az időközben megszüntetett feudális kiváltságot, az első éjszaka jogát. A gróf ugyanakkor féltékeny Cherubinra, a mindenkinek udvarló csélcsap kis apródra. A grófné, megelégelvén férje állandó gyanúsítgatásait, a jegyespárral szövetkezik, hogy megleckéztesse a szoknyabolond grófot. Suzanne és a grófnő cselt eszelnek ki: ruhát és ezzel együtt szerepet cserélnek, így a gróf saját nejének kezd udvarolni. Közben Figarót egy régi adósságlevélre hivatkozva házasságra akarják kényszeríteni az éltes korú Marcelinához… A Figaro házassága remek kor- és jellemrajz, egyben bravúros cselvígjáték is.
2010. augusztus 17. (esőnap augusztus 18.) este fél 9 órakor
William Shakespeare: Ahogy tetszik
Vígjáték, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója
A száműzött herceg – Ivaskovics Viktor
Frigyes, a herceg öccse – Kacsur András
Amiens – Szabó Imre
Jaques – Vass Magdolna
Le Beau – Orosz Ibolya
Charles – Szabó Imre
Olivér – Sőtér István
Orlando – Ferenczi Attila
Ádám – Orosz Ibolya
Próbakő, bohóc – Rácz József
Csűrcsavar Olivér – Béres Ildikó
Corinnus, pásztor – ifj. Vidnyánszky Attila
Silvius – Krémer Sándor
Vili, parasztlegény – ifj. Vidnyánszky Attila
Hymen – Béres Ildikó
Rosalinda – Tarpai Viktória
Célia – Kacsur Andrea
Phoebe – Orosz Melinda
Juci – Gál Natália
Díszlet és jelmez: Alekszander Belozub
Rendező: Vidnyánszky Attila
Shakespeare mellett nem kell ügyvédként szólnunk. A világ valaha élt legérvényesebb drámaköltője, s egyik legszellemesebb vígjátékírója. Attól tud örökérvényű lenni, hogy a szikrázó filozófiát, a magasröptű gondolatokat egészen köznapi eseményekbe ágyazza be… …olyanokba ráadásul, amelyek az emberiség történetében minduntalan, a mai napig visszaköszönnek. Az Ahogy tetszik sem légből kapott mese.
Élt egyszer, még a tartományok sokaságából álló Franciaországban egy trónbitorló, aki hercegbátyját, a jog szerinti uralkodót megfosztotta hatalmától. A trónfosztott herceg, hűséges kíséretével az Ardennes-i erdőkbe vette be magát. Sorscsapásnak hinnénk száműzetését, ám hamar, és nagyon kellemesen csalatkozunk. A háborítatlan természetben a főúri hajléktalanok lelkét hamar átjárja a szabadság nyugalma.
Vidnyánszky Attila