Egy a mai napon nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint az európaiak általában meglehetősen elégedettek saját helyzetükkel, ám kevésbé, ha hazájuk gazdasági helyzetéről, a közszolgáltatásokról és a nemzeti szociálpolitikáról van szó. Az uniós szociális hangulatot vizsgáló Eurobarométer-felmérés fényt derített továbbá arra is, hogy az országok között nagyok a különbségek, és leginkább az északi országok és Hollandia lakosai vannak megelégedve saját helyzetükkel. A felmérés az ugyancsak ma nyilvánosságra hozott szociális helyzetről szóló európai bizottsági jelentés része, amely az európai szociális trendeket vizsgálja, ez évben a lakhatási körülményekre koncentrálva.
„Megnyugtató, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére a legtöbb európai továbbra is elégedett az életével, habár a jövővel kapcsolatosan tapasztalható némi aggodalom” – nyilatkozta Vladimír Špidla, az EU foglalkoztatáspolitikáért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa. „A mai jelentés ismételten rámutat a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre irányuló törekvéseink fontosságára. Ez azért fontos, hogy a jövőben is garantálhassuk az emberek szociális jólétét. A jövőbeni EU 2020 stratégia részeként továbbra is törekednünk kell arra, hogy az Uniót egy intelligensebb és környezetbarátabb szociális piacgazdasággá tegyük.”
Az Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak elégedettek az általános életminőségükkel, (a –10‑től +10‑ig terjedő skálán) átlagban +3,2 pontot adtak erre a mutatóra. Nagy különbségek vannak azonban az egyes tagállamok között: a legmagasabb szintű elégedettséget Dániában mérték (+8,0), de Svédország, Hollandia és Finnország is magas értékeket mutatott. A legalacsonyabb elégedettségi szint a bolgárok körében tapasztalható (–1,9), őket követik a magyarok, a görögök és a románok.
A közszolgáltatásokkal kapcsolatosan az európaiak általában meglehetősen elégedetlenek a közigazgatási szervek működésével (–1,2 pont). Luxemburgot és Észtországot kivéve minden országban úgy érzik, hogy az elmúlt öt évben romlott a helyzet ezen a téren, és úgy gondolják, hogy továbbra is romlani fog (kivéve Luxemburgot).
A kormánypolitikára irányuló kérdések esetében az európaiak nagyrészt elégedettnek mutatkoztak az egészségügyi ellátással (+1,3 pont): a belga, holland és luxemburgi polgárok voltak a legelégedettebbek (+5 pont felett), a bolgár, a görög és a román polgárok pedig a legkevésbé elégedettek (-3 pont vagy kevesebb).
A legtöbb európai elégedetlen azzal, ahogyan országában az esélyegyenlőtlenséget és a szegénységét (–2 pont) kezelik. Csak a luxemburgi és a holland válaszadók adtak nulla fölötti pontot, a leginkább elégedetlenek pedig a lett és a magyar válaszadók voltak (–5 pont vagy kevesebb).
Lakhatási körülmények
Az Európai Bizottság szociális helyzetről szóló legutóbbi éves jelentéséből kiderül, hogy az európaiak most többet költenek fizetésükből a lakhatási költségek fedezésére, mint tíz évvel ezelőtt (majdnem 4 százalékponttal nőtt ez az érték), míg a jelzálogtartozás mértéke erősen emelkedett Európa-szerte.
Átlagban az európaiak a rendelkezésre álló jövedelem egyötödét költik lakhatásra. A bérleti díjak és a jelzálogtörlesztések csak 30%‑át teszik ki a lakhatási költségeknek, a maradék 70%‑ot a javítások, a karbantartás és a fűtés adják. A lakásprivatizáció után a közép- és kelet-európai tagállamokban a legtöbben saját lakással rendelkeznek, és a teljes lakhatási költség körülbelül 90%‑át a javítások, a karbantartás és a fűtés teszi ki.
A lakhatás minőségét is vizsgáló jelentésből kiderül, hogy sok európai – nyilatkozata szerint – átlagon aluli minőségű szálláson lakik, valamint hogy egyre több alacsony jövedelmű polgár számol be lakhatási problémákról.
A válság szociális társadalmi hatása
Még mindig túl korai megítélni a válság teljes hatását a társadalomra, ám a jelentés vizsgálja, hogy mit tanulhatunk a múltbeli recessziók tapasztalatából. Kiderül, hogy a szociális kiadások szerepet játszottak a recesszió által érintettek védelmében, de annak a valószínűsége, hogy egy munkanélküli jövedelem-támogatásban részesüljön, tagállamról tagállamra változó.
A recesszió kezdeti szakaszára vonatkozó adatok, amelyek 2009 közepéig állnak rendelkezésre, jobbára összhangban vannak az érintett csoportokkal kapcsolatosan a múltbeli gazdasági visszaesések során tapasztaltakkal, mivel leginkább a férfiak és a fiatalok válnak munkanélkülivé.
Előzmények
Az európai uniós szociális légkört vizsgáló rendkívüli Eurobarométer-felmérés az első az európai polgárok szubjektív életminőség-megítélését vizsgáló éves felmérések közül. A felmérést 2009 május-júniusában végezték el 27 tagállam polgárai körében. Az embereket saját helyzetükről, a nemzeti gazdasági és társadalmi helyzetről, valamint a különböző ágazatokra vonatkozó kormánypolitikával – beleértve az egészségügyi és a nyugdíjpolitikát is – kapcsolatos érzéseikről kérdezték.
A szociális helyzetről szóló jelentés az Európai Bizottság egyik éves jelentése, amely az EU-ban megfigyelhető hosszú távú szociális trendeket vizsgálja közelebbről, hogy naprakész, megbízható és átfogó információt nyújtson a szociális helyzetről. Ez évben a közpolitika két kulcsproblémájára koncentrált: a lakhatásra (beleértve a tulajdonjogi státust és a költségeket), valamint a recesszió várható hatásaira. Az éves jelentés magában foglalja a szociális hangulatra vonatkozó Eurobarométer-felmérés eredményeit is.
