Új korszak kezdeteként méltatta az Európai Unió új reformszerződésének, a Lisszaboni Szerződésnek az életbe lépését kedden az EU soros elnökségét adó Svédország. December elseje az első napja egy hatékonyabb, korszerűbb és demokratikusabb uniónak – szögezte le az elnökségi honlapon közzétett nyilatkozatában Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök. Hozzátette, mindennek legfőbb haszonélvezői az uniós tagországok lakói lesznek. Brüsszelben kiadott közleményében az elnökség megállapítja, hogy a tagországok meghozták az ezzel kapcsolatos hivatalos döntéseket, így az uniós elnök és külügyi főképviselő formális kinevezését, valamint bevezették a tagállamok kormányait képviselő tanács új működési szabályait.
Utóbbi értelmében a miniszteri tanács vitái többnyire nyilvánosak lesznek. Üdvözölte a reformszerződést az Európai Bizottság is, amely szerint a dokumentum a polgárokat, a lakosságot helyezi az európai integráció középpontjába. „A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az európai polgároknak, hogy beleszólhassanak az európai ügyekbe, ezenkívül chartában rögzíti alapvető jogaikat. Az EU-nak megfelelőbb eszközök állnak majd rendelkezésére az energia, az éghajlatváltozás, a határokon átnyúló bűnözés és a bevándorlás terén. A nemzetközi kérdésekben is határozottabban léphet majd fel” – áll a közleményben.
Az Európai Parlament azt jelentette be, hogy új honlapot hozott létre a szerződés ismertetésére. „A Lisszaboni Szerződés új jogalkotási hatáskörrel ruházza fel az Európai Parlamentet, amely mostantól az EU jogszabályok túlnyomó többségéről dönthet” – húzta alá a képviselőtestület, hozzátéve: „nagyobb hatáskör, több felelősség”.
A kedden hatályba lépett Lisszaboni Szerződés korszerűsíti a helyenként eddig még hat tagországra szabottan működő intézményrendszert, és beemeli az uniós tagországok kötelezettségei közé az alapjogi chartában foglaltak teljesítését.
(MTI)
